A XVIII. Kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény nagysikerű, Fedák Sárit és Pestszentlőrinccel való kapcsolatát bemutató kiállítása 2012. szeptemberében nyílik a Budapesti Történeti Múzeumban. 1917-ben vette meg a Biehn villát szüleinek a Gyöngyvirág utcában. 1938-ban Fedák Sári lebontatta a lőrinci villát, a bontási anyagot és a kisebb parcellákra osztott telket eladta. Igazi kuriózum, hogy a Fedák villa egyes részei (cserépkályhák, ajtók, ablakok stb.) ma is megtalálhatóak a kerület régi lakóházaiban.
Kérjük, jelentkezzenek mindazok, akiknek a házában, lakásában még ilyen beépítések, esetleg bútorok találhatóak, és eddig nem vették fel a gyűjtemény munkatársaival a kapcsolatot. (Szeretnénk minél teljesebbé tenni a dokumentációt.)
Az emlékekről fotókat készítünk, épület- vagy lakáscímeket csak a tulajdonosok kifejezett kérésére hozunk nyilvánosságra.
Jelentkezni a PIHGY-ben (1181 Bp., Kondor Béla sétány 10.), vagy a “Múzeumsarok” kiállítóteremben (1183 Bp., Szent Lőrinc sétány 2. ) a gyűjtemény munkatársainál, előzetes egyeztetéssel személyesen vagy a 295-08-77-es és a 06-70-627-64-77-es telefonszámon, levélben, illetve a gyujtemeny@pihgy.hu, és a pihgymuzeum18@gmail.com e-mail címen lehet.
A Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény kiállítása a Budapesti Történeti Múzeumban
Több éves szervezés után először nyílik lehetőségünk önálló időszaki kiállítással bemutatni a XVIII. kerületet és gyűjteményünk anyagát a Budapesti Történeti Múzeumban.
Fedák Sári, a népszerű primadonna nevét kevesen kapcsolják össze Pestszentlőrinccel. Pestszentlőrinc (ma Budapest XVIII. kerülete) a főváros délkeleti határánál fekvő település volt, ahol még a két világháború között is folyt a parcellázás. Legfrekventáltabb, legelegánsabb része a korábbi Szalla-wald, a Gyöngyvirág utca mentén fekvő nyaralók és villák övezete volt. Itt vásárolt villát többek között Eötvös Lóránd, Puskás Tivadar vagy Margó Tivadar.
Fedák Sári 1917-ben vette meg a Biehn villát szüleinek Pestszentlőrincen a Gyöngyvirág utcában. A település állandó lakosa azonban csak 1929-ben lett. Hamarosan bekapcsolódott a helyi társadalmi életbe is, és a településen politikai szerepet is vállalt. Nem csak virilis volt, hanem 1934-ben a Nemzeti Egység helyi női szervezetének elnökévé választották. Igaz, tisztségét csak 1935 novemberéig tartotta meg.
1935-ben a művésznő anyját is a régi pestszentlőrinci temetőbe, férje, dr. Fedák István mellé temették, ő korábban, 1920-ban halt meg. A temetésen nagy tömeg gyűlt össze, a beszentelést dr. Wimmerth Béla nagy tiszteletnek örvendő helyi plébános és pápai prelátus végezte.
1938-ban Fedák Sári lebontatta a lőrinci villát, a bontási anyagot és a kisebb parcellákra osztott telket eladta. Igazi kuriózum, hogy a Fedák villa egyes részei (cserépkályha, ajtók, ablakok) pár éve zajló kutatásaink és terepen végzett gyűjtéseink során folyamatosan kerülnek elő a kerület régi lakóházaiból. A lakók ezt nem titkolják, hiszen jogosan, vásárlás útján jutottak a darabokhoz.
A téma tehát településtörténet egy kicsit másképp. Interaktív eszközökkel, filmvetítéssel, gramofonnal, hangzó anyagokkal és átgondolt, több korosztálynak is szóló múzeumpedagógiai programmal átélhetővé kívánjuk tenni a 20. század első felének életmódját, színházi világát.
Emellett szeretnénk egy mai jelenség, a modern “celebkultusz” egyik legkorábbi megjelenését is alaposan körbejárni, bemutatni mindazokkal az eszközökkel együtt, melyekkel hősnőnk, Fedák Sári is élt (fotó, képeslapok, újságcikkek, rajongói ajándékok és kapcsolattartás).
