Zsebők Zoltán – Margó Tivadar

ZSEBŐK ZOLTÁN


(Budapest, 1908 – Budapest, 1984) orvos, radiológus, egyetemi tanár

Pestszentlőrincen élt szüleivel és húgával, egy kis kertes házban. Középiskolásként jómódú szülők gyermekeit korrepetálta, hogy szüleit segítse. Orvos lett, a háború alatt katonaorvosként dolgozott. Akkoriban Pestszentlőrinc nagy részén még nem volt vízvezeték. Cikket írt a helyi újságba arról, milyen fontos lenne ez.

1945-ben, az ostrom elvonulása után sokat dolgozott azért, hogy Pestszentlőrincen jobb legyen az orvosi ellátás. Rendbe hozták a kifosztott épületet. Zsebők Zoltán a hiányzó orvosi felszerelés pótlását is megoldotta, röntgen gépet, orvosi felszerelést szerzett.

1945 és 1948 között fontos állami tisztségeket töltött be. Majd egy speciális orvosi intézmény, a budapesti Röntgenklinika igazgatója, fejlesztője lett, tanítványai kiváló orvosok. Több könyv szerzője, hazai és külföldi szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, számtalan cikk írója.

 2010-től viseli nevét a kerület központjában álló szakrendelő intézet.

 

Tudtad-e hogy…

Radiológia

Radiológiának nevezzük azt a vizsgálati módszert, amelynek alkalmazásával anélkül kaphatnak az orvosok képet a beteg belső szerveiről, csontjairól, hogy operációt kellene végrehajtaniuk. Ilyen például a röntgen, az ultrahang és a CT. A radiológiát alkalmazó orvosokat radiológusoknak nevezik.

“Lépcsőfokok”…

  • Zsebők Zoltán professzor 1981-ben kiadott „Lépcsőfokok” című könyvében megírta élettörténetét. Így ír az 1945-ös, a világháború átvonulása utáni időszakról:

„Leghamarabb Pestszentlőrinc város tartott igényt munkámra. 1945 májusában megválasztottak városi orvossá. Első gondolatom az volt, hogy a napi munkán felül rendbe hozom a háború utolsó évében elkészült tüdőkórház épületét….
Nagyon derék segítőtársaim akadtak, azokkal helyrehoztam a Ráday Gedeonról elnevezett utcában azt a házat, ahol mostanság az SZTK-rendelőintézet van. Az épület kifosztva, leszerelve szomorkodott. Hiányzott minden, ami mozdítható, ajtó szárnyak, mosdók egyaránt. Orvosi felszerelésnek nyoma sem maradt. … Egy szerencsés véletlen folytán megtudtam, hogy az Eszterházy utcában …. tárolják … a volt Levente Egészségügyi Központ anyagának egy részét. Dr. Vitéz segítőkészen hagyta, hogy rábeszéljem az anyag átadására. Nem volt könnyű. „Nyugta ellenében” átvettem egy röntgenkészüléket s még számos felszerelést. … A nehezén ezzel nem jutottam túl. Miképp szállítjuk ezt ki Szentlőrincre? Végül ezt is megoldottuk, egy láncmeghajtású, tömör gumikerekű teherautó-matuzsálemet szereztünk, s meg sem álltunk a Ráday utcáig.”

Nemzeti Parasztpárt

Zsebők Zoltán 1945 májusában belépett a Nemzeti Parasztpártba. Több minisztériumban is fontos posztot töltött be: hozzá tartozott minden országos közgyűjtemény (múzeum, könyvtár, levéltár), a tudományos akadémia, illetve az összes magyarországi egyetem, főiskola. 1948-ig számtalan kiemelkedő ügyben, az ország újjáépítésének megkezdésében, az oktatás, a tudományos munka beindításában játszott fontos szerepet, de jelen volt a 2. világháborút lezáró béke megkötésekor Párizs mellett, a magyar delegáció tagjaként. (A háború végigsöpört az országon, óriási pusztítást végezve. Rengeteg épület romba dőlt vagy súlyosan megsérült. A bútorzatot, felszerelést, a katonai csapatok elpusztították vagy elhurcolták a harcok során. Nehezen lehetett élelmiszerhez, fűtőanyaghoz jutni.)

 

 

 

MARGÓ TIVADAR

(Pest, 1816 – Pusztaszentlőrinc, 1896) orvos, zoológus, egyetemi tanár

Görögországi szerb családból származott. Nagyapja kereskedő, édesapja a pesti szerb ortodox egyházközség lelkésze volt. Margó Tivadar a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd Bécsben tanult és több kórházban dolgozott. Hazatérése után a pesti egyetem orvosi karán kezdett tanítani, majd a szabadságharcban katonaorvosként vett részt. Amikor folytatta a tanítást, jelentős kutatómunkát végzett, melyben segítségére volt a folyamatosan fejlődő mikroszkóp.

A zoológia, az állattan területén is fontos tudományos eredményeket ért el: ő Charles Darwin angol természettudós magyar követője és Darwin evolúciós elméletének hazai képviselője. (Darwin szerint valamennyi növényi és állati faj hosszú fejlődési folyamat során a természetes kiválasztódás során alakult ki.) Margó Tivadar beutazta egész Európát, járt Afrikában is.

1876-ban vett házat a pusztaszentlőrinci villatelepen, a ma is álló villaépületben halt meg 1896-ban.

Tudtad-e hogy…

Nevét viseli

Kerületünkben ma utca viseli nevét. Ezen az utcán lehet az Üllői úton, Budapest központja felől a legkönnyebben eljutni a Havanna, a Szent Lőrinc és a Gloriett lakótelepre. Emléktábláját 2010-ben avatták a Gloriett lakótelepen, a Margó Tivadar utca 170. szám alatt.

Az ortodoxia…

Az ortodoxia görög kifejezés, jelentése igaz hit. Az ortodox egyházak elsősorban Kelet-Európában terjedtek el, pl. orosz, grúz, román, szerb, bolgár, görög, albán, ciprusi, stb. ortodox egyházak.  Közös jellemzőjük, hogy nem ismerik el a római pápát legfőbb méltóságnak, elutasítják a nyugaton kialakult dogmákat, pl. Mária szeplőtelen fogantatása. Központosított egyházszervezetük nincs, ellentétben pl. a katolikus egyházzal. Minden nemzeti ortodox egyházat (orosz, román, szerb stb.) önálló pátriárka vezet.

A zoológia…

  • A zoológia tudománya kutatja és írja le az állatvilágot.
  • A legtöbb gyerek szereti az állatokat, sokan felnőttként is tartanak állatokat vagy hivatásként foglalkoznak állatokkal. Vannak akik ennél is többet szeretnének tudni az állatvilágról: például valamilyen ritka, kihalófélben lévő faj felderítésén, megmentésén munkálkodnak szenvedélyesen.
  • A zoológia gyökerei Charles Darwin angol természettudósig nyúlnak vissza, ő az 1800-as évek közepén a Galapagos szigetvilágban végzett zoológiai megfigyelései alapján írta meg híres művét, fogalmazta meg a fajok eredetére és fejlődésére vonatkozó híres evolúciós elméletét egyes állatfajok felkutatásában, megvédésében.

Charles Darwin…

  • Charles Darwin (1809-1882) nézeteit többen tévesen értelmezték, úgy gondolták, hogy azt bizonygatja, az ember a majomtól származik. De ez nem igaz.
  • Elméletének lényege az, hogy a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes kiválasztódás útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. Az elmélet szerint a mai fajok ezen a módon alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig.