Programok

2017. július 1.

“Csak az hal meg, akit elfelejtenek…”

Tisztelt Csapatvezetők!

Idén immáron hatodik alkalommal szervezzük meg a Kovács Márk Emléktornát, egész napos rendezvénnyel emlékezve tragikusan elhunyt csapattársunkra, barátunkra. A tornára nagy tisztelettel és szeretettel ezúton szeretnénk meghívni a csapatotokat!

Részletek:
VI. Kovács Márk Emléktorna
Időpont: 2017. július 1., szombat, 09.00 óra
Helyszín: Gyál, Sportpálya (Ady Endre út 20.)
Program: a tornán a visszajelzések számától függően 10-12 csapat vesz részt. A lebonyolításból adódóan minden csapat minimum négyszer pályára lép. A mérkőzéseket hivatásos játékvezetők vezetik.

Az esemény meghívásos, azon a szervezők által meghívott csapatok vehetnek részt. Nevezési díj NINCS!
A tornán érem, kupa, oklevél díjazás lesz, illetve a győztes egy évig birtokolhatja a vándorserleget, amelybe bele vannak gravírozva az eddig győztes csapatok nevei.

Az eddigi győztesek:
2012: FC Torpedo
2013: Szigeti Veszedelem 24
2014: Gyáli Ifjak

2015: Vörös Skorpió

2016: Inter-VM Trans

Kérlek titeket, hogy legkésőbb a jövő hét folyamán jelezzetek vissza részvételi szándékotokkal kapcsolatban.
A tornával kapcsolatos információk megtalálhatók az esemény honlapján (www.emlektorna.com), illetve hivatalos facebook oldalán (Kovács Márk Emléktorna).
Üdvözlettel:Sándor Tamás

Ui.: a telefonszámom 0630 555 4508

 

2017. június 3-tól

Újból áll a repüléstörténeti kiállításunk az Aeroparkban, az il-18-as repülőgépben. 2017. június 3-ától látogatható.

2017. május 27. 15 órakor

Urbitális Majális – Helytörténeti séta

A Lónyaytelep mindennapjai – iskolák, templomok, parkok, ipari műemlékek

Találkozás: Múzeumsarok, Szent Lőrinc sétány 2.

Útvonal: Múzeumsarok – Kossuth tér – Református templom – Evangélikus templom – Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium – Gyöngyvirág utca: Dohnányi Ernő Zeneiskola – Szent Lőrinc Katolikus Iskola – Szil utca – Teleki utca – Jegenyefa sor

A sétát vezeti: Dr. Heilauf Zsuzsanna

A részvétel regisztrációhoz kötött. Előzetes regisztráció: Tomory Lajos Múzeum 290-1585; muzeum@muzeum18ker.hu

2017. május 20-21.

Mi is ott leszünk a Múzeumkertben a Múzeumok Majálisán szombaton és vasárnap. Várunk mindenkit szeretettel!

2017. május 9.

A Tomory Lajos Múzeum Múzeumsarok kiállítóhelyén 2017. május 9-től egy hónapig látható a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club „BEAC – Az elsők” című sporttörténeti kiállítása. Aktualitását az adja, hogy 130 éve született Prokopp Sándor, az 1912-es stockholmi olimpia aranyérmes sportlövő bajnoka, a XVIII. kerület díszpolgára.

A kiállítás az ELTE és a BEAC közös történetének legszebb és legérdekesebb pillanataiba enged betekintést. Bemutatja a klub olimpiai aranyérmeseit, köztük Prokopp Sándort, aki 1912-ben Stockholmban elsőként állhatott a dobogó legfelső fokára.

Prokopp Sándor 1887. május 7-én született Kassán. Iskoláit már Budapesten végezte. 1903-tól a pusztaszentlőrinci Szemere-lőtér rendszeres látogatója, majd versenyzője volt. 1907 októberében itt nyerte meg a BEAC céllövő szakosztálya által szervezett egyetemi-főiskolai bajnokságot. 1908-ban szabadpuska versenyszámban indult a londoni olimpián, s a 43. helyen végzett. Ezután az egyetemi klub vezetésében is szerepet vállalt: az 1908-1909-es tanévben a BEAC ellenőreként tevékenykedett, 1908–1910 között pedig a céllövőszakosztály elnöke volt.
Az 1912-es olimpián, Stockholmban 300 m-es fekvő hadipuska számban vett részt. Eredetileg a tartalékkeret tagja volt, és csak Hammersberg Géza visszalépését követően utazott ki a játékokra saját költségén. Végül óriási meglepetésre 97 pontos eredménnyel, mindenkit maga mögé utasítva elnyerte a magyar sportlövészet és a BEAC első olimpiai aranyérmét. Nagymértékben az ő stockholmi sikerének köszönhető, hogy a sportág elterjedt, kedveltté és sikeressé vált az ezt követő évtizedekben.
A jogász végzettségű Prokopp 1914-től fővárosi és kerületi köztisztviselőként dolgozott. Weinbeer Saroltával kötött házasságából két fiú (Sándor és László) született. 1931-ben Pestszentlőrincen, a Szent Imre kertvárosban, a Nagyenyed utca 21. szám alatt négyszobás házat építtetett családjának. 1941-ben, amikor elköltözött, a polgármester személyes kérésére elemi iskola céljára bérbe adta az épületet Pestszentlőrincnek, amelyet 1952-ben államosítottak. Ezután hiába kérvényezte többször, nem kapta vissza.

Prokopp Sándor a Rákosi-rendszerben elvesztette állását, és családjával együtt meghurcolták. 1964-ben bekövetkezett haláláig visszavonultan élt.
2012-ben, olimpiai bajnoki címének századik évfordulóján a Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata díszpolgári címet adományozott neki. A XVIII. kerületben utca, a Szemere-lövölde helyén ma működő Zila cukrászda falán emléktábla őrzi nevét.

A kiállítás további két személyen keresztül is kötődik Pestszentlőrinchez.
Báró Eötvös Loránd fizikus, a később róla elnevezett tudományegyetem rektora, az 1898-ban megalakult Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) első elnöke volt. Eötvös Loránd az 1880-as években a pusztaszentlőrinci villatelepen vásárolt nyaralót, ahol szívesen időzött családjával, s gyakran lóháton járt be Pestre megtartani egyetemi előadásait. Egykori villája helyén szobor őrzi emlékét.
Eötvös Lorándot a szintén sportbarát Szemere Miklós jogász, diplomata, politikus követte a BEAC elnöki posztján. Szemere 1902-ben vásárolt birtokot Pusztaszentlőrincen (ma Szemere- és Miklóstelep). 1903-ban a mai Szarvascsárda tér mellett felépítette a kor egyik legmodernebb lövőházát. Ettől kezdve rendszeresen itt tartották a „Szemere Miklós” versenyeket, és itt gyakoroltak a BEAC céllövőszakosztályának tagjai, köztük Prokopp Sándor is. Szemere 1910-ben a településnek adományozta a lövöldét.

A sporttörténeti kiállítás 2017. május 9. és június 2. között látható a Múzeumsarok kiállítóhelyen (1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.) nyitvatartási időben (kedd–péntek 14.00–18.00, szombat 10.00–14.00).

2017. május 5.

1903. május 5-én nyílt meg ünnepélyes keretek között Szemere Miklós lövőháza Pusztaszentlőrincen. A Kispest – Szent-Lőrinci Friss Újság is beszámolt az eseményről:

„Nagy fénnyel, dísszel, előkelő főrangú közönség jelenlétében tartotta meg Szemere Miklós puszta Szentlőrincen épített lövöldéjének fölavató ünnepélyét, céllövő versenyen ugyan osztrák polgárok nyerték el a java díjakat, de remény van arra, hogy e szép sport meghonosultával a jövőben itthon maradnak majd az áldozatkész főúr díjai.
A kies Szentlőrincnek még fejedelmi vendége is volt a tegnapi napon, József Ágost királyi herceg, aki szintén melegen érdeklődik a céllövés sportja iránt.
Az épület homlokzatán a következő jelmondat olvasható: Caput gloriae virtus. A lövőház tulsó felén a Szemere-cimer diszeleg.
Az üvegablakok előtt levő térségen van a versenyzők céljaira készített fekvőasztal lószőr-matracokkal kipárnázva. Nyolc ilyen lövőhely volt előkészítve s ugyanannyi céltábla a 300 méteres célnál. A céllövő előtt körülbelül tizenöt méternyire kettős fából való fal van nyolc kapuval, a melyök a céltáblákat a versenyzők számára mintegy fixirozzák. A lövőház berendezése oly tökéletes és a modern vívmányok és javítások annyi célszerű találmányával van fölszerelve, hogy Anglia bármily sportegyesülete megirigyelheti tőlünk.

Az érdekes versenyre már a reggeli órákban külön villamos vasutak szállították ki a nagyszámú közönséget. Igen sokan saját fogatukon és automobilon is mentek ki. A nagyszámú és előkelő közönség soraiban ott volt többi között Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula kultuszminiszter, Odescalchi Géza herceg, Apponyi Lajos gróf udvarnagy, Pallavicini Pál őrgróf, Teleki Tibor gróf, Keglevich gróf, Károlyi Mihály gróf, Andrássy Géza gróf, Vécsey Miklós báró, Karátsonyi Jenő gróf, Szentkereszthy Béla báró, Eötvös Lóránt báró, Esterházy Miklós herceg, Rohonczy György Dezső és nemeskéri Kiss Pál államtitkárok. A mágnás világ hölgytagjai is igen nagy számmal voltak.
József Ágost királyi herceg három óra tájban szintén eljött Auguszta királyi hercegnővel, Szapáry József gróf kamarással és Zichy grófnő udvarhölgygyel. A fejedelmi vendégeket a rendezőbizottság élén Szemere Miklós fogadta. A királyi fenségek hosszabb ideig maradtak a lövőházban és nagy érdeklődéssel nézték a céllövőket. Távozásukkor beírták nevüket a vendégkönyvbe.
A nagyszámú meghívott vendégek ellátásáról Szemere Miklós házigazda gondoskodott igazán magyaros vendégszeretettel. A lövőház udvarán öt magyar csárda volt, melyben tiz miskolci asszony és leány sütötte a cigánypecsenyét és más magyaros vendégszeretettel kínálták. Délelőtt pompás hideg buffé állott a közönség rendelkezésére.
Délben, mikor a versenyt két órára félbeszakították, a lövőket és a közönséget kiváló magyar ebéd várta. Az ebédnél Széchényi Béla gróf, a zsűri elnöke nagyszabású beszéddel üdvözölte a külföldi lövőket. A magyar ifjakat pedig buszdította a különböző testedző sport gyakorlására és különösen a céllövésre, melynek katonai szempontból is nagy jelentősége van.”

2017. április 22. új kezdési időpont 13 óra 30 perc !!!

2017. április 19.

Minden település képét – a legkisebb falutól a legnagyobb városig – meghatározza főutcája. Pestszentlőrinc főutcája az Üllői út, amely Budapest egyik legrégibb főútvonala is. Szinte középen szeli ketté a települést. Az északabbi Gyömrői és a délebbi Nagykőrösi út mellett a XVIII. kerület egyik fő ütőere. Az előbbi mellé zömmel gyárak települtek, az utóbbi pedig a falusiasabb jellegű Pestszentimrén halad keresztül.
A XIX. századig Pestet elhagyva a füves-pusztás és kisebb erdős területek váltakoztak az út mentén, amely esős időben nehezen volt járható. Pestszentlőrinc birtokosai a XIX. század második felében házhelyparcellázásokba kezdtek, így alakultak ki az első telepek az Üllői út mellett (Villatelep – Lónyaytelep, Ezerháztelep – Bókaytelep). A mai 22 telepből 11 kisebb-nagyobb szakaszon érintkezik a „főutcával”.
Az Üllői út különböző szerepeket töltött be Pestszentlőrinc életében az elmúlt bő 150 év alatt. A történelem viharos éveiben az itt élők úgy érezhették, hogy egy hadi út mellett laknak. De a település életében meghatározóbb a főútvonal kereskedelmi és városközpont szerepe. Az Üllői út kötötte össze Pestet az Alföld városaival, falvaival. A Duna és 1847-től a vasút mellett ezen az országúton szállították a fővárosi ipar termékeit délre, a mezőgazdasági termékeket pedig a fővárosba. A XIX. század utolsó harmadától dinamikusan benépesülő Pestszentlőrinc birtokosai és lakosai felismerték ennek előnyeit, így az üzletek, műhelyek többsége, a piacok és jó néhány gyár is az Üllői út mentén vagy közvetlen szomszédságában létesült (traktorgyár, kispesti textilgyár, szalagszövő- és csipkegyár, szentlőrinci téglagyár). A kereskedők, iparosok és vendéglősök is a település főútján nyitották meg üzleteiket, amelyek a lajosmizsei sorompótól a Szarvas csárdáig, majd a Béke térig egymást érték, így egyfajta „bevásárlóutca” jött létre.
Az Üllői út mellett alakult ki a település központja Pestszentlőrinc egyetlen közparkjával, a Kossuth térrel. Ebben közrejátszott az elsőként formálódó és benépesülő telepek közelsége. A helyi lakosság a Kossuth tértől a Szarvas csárdáig az Üllői utat korzóként is használta. Igaz, a kilátás nem volt olyan pazar, mint a belvárosban a Duna-korzón, hiszen az egyik oldalon a téglagyár üzemelt, de a park, az út menti üzletek, a vendéglők és a Japán mozgó (később Herrich mozi) a mai Városház utcában kellemes környezetet teremtettek a sétához.
Az Üllői úton keresztül a település története is megrajzolható: a benépesülés, a társadalmi rétegződés, a városi rangra emelkedés és a fejlődés. 1936-ban Pestszentlőrinc városi rangra emelkedett. Ekkora kiépült a közvilágítás a keramit kockával burkolt Üllői úton. Lehetett sétálni a Kossuth téren, vásárolni a piacon a mai Piac téren, megnézni egy izgalmas filmet a Herrich vagy Fórum moziban, enni egy süteményt a Fórum cukrászdában, vagy betérni a Baumeister-vendéglőbe. Közel 50 éve zötyögött ekkor már az 50-es villamos – kezdetben gőzvasút – az Üllői úton, 1929-től a Béke térig.
Mára átalakult az Üllői út szerepe. Egy közlekedési főútvonal lett, amely mentén – ugyanúgy, mint régen – vannak köz- és szolgáltató intézmények, iskolák, de az itt élők, a rajta közlekedők a mindennapi gondokkal terhelten csak végigrohannak rajta, elintézik ügyes-bajos ügyeiket, bosszankodnak, ha lekésik a villamost, vagy ha pirosra vált a lámpa.
A kiállítás az Üllői út meghatározó épületein keresztül igyekszik felvillantani egy kicsit a nem is oly távoli múltból, amikor még nyugodtabb léptekkel sétáltak az emberek a főutcán.
A korabeli és jelenkori fotók mellett eredeti képeslapok felnagyított másolatai és az üzleteket, szolgáltatókat megidéző kisebb-nagyobb tárgyak mesélnek nekünk az Üllői útról, az épületekről, az egykor itt folyó életről.

2017. április 10.

Húsvétozás a SOFI-val

Terített asztallal, citerával kísért közös énekléssel, húsvéti kvízzel, kaláccsal és tojásdíszítéssel készültünk a SOFI diákjainak április 10-én tartott húsvéti játszóházra.
Hogy nézett ki egy polgári család húsvéti ünnepi asztala? Hogyan számítják ki az ünnep időpontját? Mi a zöldcsütörtök? Miért festik pirosra a húsvéti tojást? Többek között ezekről beszélgettünk egy rögtönzött kiállítás és egy játékos kvíz segítségével április 10-én a SOFI diákjaival az egész délelőttös kihelyezett ünnepi múzeumpedagógiai foglalkozáson. Kiegészítésként a résztvevők hűtőmágnes tojást díszíthettek különböző magokkal és húsvéti kaláccsal is megkínáltuk őket.

2017. március 18.

2017. március 1.

Kollégánk, Pápai Tamás László “Haditermelés Pestszentlőrincen az I. világháború alatt” címen előadást tart március 1-jén (szerdán) 17 órakor a BFL földszinti előadótermében (Budapest XIII. Teve u. 3-5.). A részvétel ingyenes!

2017. február 25.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a budapesti idegenvezetők 2017. február 24-26. között szervezik meg fővárosunkban az Idegenvezetők Világnapját.

Ez alkalomból Pestszentlőrincen is szerveznek sétát.

Pestszentlőrinc – Budapest XVIII. kerülete

Séta Pestszentlőrinc Lónyay- és Miklóstelep városrészeiben

Találkozó: 10.30 órakor a Bp. XVIII. Üllői út és a Thököly utcai megállóban

Megközelítés: a 3as Metró Határ úti végállomásától az 50-es villamossal. Leszállás a 12. megállóban.
Útvonal: Üllői út – Kossuth tér – Gyöngyvirág utca eleje- Kossuth tér – Szent Lőrinc sétány – Szarvas csárda tér- Üllői út
Az egykori a Nyaralótelep villái közül : Gyöngyvirág utca 8. : „Új Tündérkert”, ex- Hofherr-villa (1890, Kollmann Ferenc) – Kossuth tér (1925, Vargha László, Rerrich Béla (1881-1932) műépítész, a mértani kert hazai megteremtője; Hősök ligete (1929, Visnyovszky Lajos, 1848-as emlék Pauer Gyula; a Kossuth tér szabadtéri és építészeti megújítása,2015, SAGRA Építész Kft.) szobrai: Kondor Béla, Szécsi Margit és Nagy László, Sztehlo Gábor – a Kossuth tér épületei: 2.sz. Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium (1927, szecessziós, Jánszky Béla és Szivessy Tibor) – 3. evang. „Élő kövek temploma” (1932, Benkő János) – 5. ref. templom (1941, Zeitler Rudolf) – az egykori téglagyár helyén Szent Lőrinc sétány 2.: Tomory Lajos Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumsarok kiállítóhelye – Szentlőrinci piac (Balassa Bálint u. 2-10.) – ex- Szarvas Csárda és ma tér a helyén: az 50-es villamos (1900, a Nagyvárad tér és a Csárda között ) – Üllői út 452. az egykori Lövölde helyén (1903. gr. Szemere Miklós) Zila Kávéház és étterem
A séta időtartama: 2,5 óra
A sétát vezeti: Magda Zsuzsa idegenvezető
A Tomory Lajos Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumsarok kiállítóhelyén Heilauf Zsuzsanna történész-muzeológus, levéltáros, gyűjteményvezető mesél Pestszentlőrinc történetéről, híres lakóiról

Regisztráció és további részletek: bkik.hu

2017. február 20.

2017. február 11.

2017. február 10.

Baráti társaság csatlakozott a Tomory Múzeumhoz

Tomory Lajos Múzeum Baráti Társaság néven folytatja működését a Tájak Korok Múzeumok Egyesület XVIII. kerületi Nyugdíjas klubja. Az újonnan alakult civil szervezet 2017. február 10-én tartotta alakuló ülését a Kondor Béla Közösségi Házban.

A Baráti Társaság 65 taggal alakult meg, az öttagú vezetőség tagjai: Harmati Istvánné klubvezető, Tarjáni Ferenc vezetőhelyettes, Turányi Andrásné gazdasági vezető, Metzger Pál vezetőségi tag, az irodalmi klubot Jäckel Györgyné vezeti.

A társaság havonta tart irodalmi klubot, filmvetítést a Tomory Lajos Múzeum Havanna utcai kiállítóhelyiségében, valamint áprilistól októberig autóbuszos kirándulásokat szerveznek. A tervek szerint programkínálatukat a Tomory Múzeum kiállításaihoz kapcsolódó tárlatvezetésekkel, helytörténeti sétákkal bővítik.

2017. január 31.

2016. december 10.

csaladinap

2016. december 1.

rer1

rer2

2016. november 22.

A TOMORY LAJOS MÚZEUM

meghívja Önt és munkatársait a

 

Sorsfordulók – Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri az I. világháborúban

című könyv bemutatójára

Időpont: 2016. november 22. csütörtök 17.00 óra

A könyvet vetített képes előadás keretében bemutatják a szerzők: Heilauf Zsuzsanna és Pápai Tamás László

Helyszín: Múzeumsarok Kiállítóhely

1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.

Az előzetesen regisztrálók (max. 25 fő) a könyvbemutató után a kiadványból 1 db ajándék példányt vehetnek át.

 

Bejelentkezés: muzeum@muzeum18ker.hu, illetve 290-15-85

2016. november 10.

A KÜLVÁROSI ZSIDÓ VALLÁSI ÉS KULTURÁLIS EGYESÜLET

ÉS A TOMORY LAJOS MÚZEUM

meghívja Önt és munkatársait

Az Élet Menete Alapítvány Párhuzamos sorsok

című vándorkiállításának megnyitójára

Időpont: 2016. november 10. csütörtök 10.00 óra

Köszöntőt mond: Galgóczy Zoltán alpolgármester

A kiállítást megnyitja: Gábor Veronika Az Élet Menete Alapítvány képviseletében

Helyszín: Múzeumsarok Kiállítóhely

1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.

A megnyitón részt vesznek az Eötvös Loránd Általános Iskola diákjai.

Az Élet Menete Alapítvány Párhuzamos sorsok című vándorkiállítása 2016. november 18-áig látható a Múzeumsarokban. Nyitvatartás: keddtől szombatig 14.00–18.00 óráig.

holokauszt

http://www.bp18.hu/hirek/keruleti-hirek/item/14992-parhuzamos-sorsok

2016. október 20.

1956 – Forradalom a XVIII. kerületben
című tabló kiállítása
 2016. október 20-tól két héten keresztül a forradalom egyik legfontosabb kerületi helyszínén, a pestszentlőrinci Kossuth téren látható (a kávézó portálján),

(okt. 25-től a Kondor Béla Közösségi Ház emeletén is)

A kiállítás jelenleg a Kondor Béla sétány 10. alatt látható.

 

A forradalom évfordulójára készült – többek között a helyi eseményeket feldolgozó – ingyenes füzet példányait beszerezhetik a Kossuth téri Pavilon Galériában, a Lőrinci Nagykönyvtárban, a PIK-ben is.

 

1956no

2016. október 8.

csaladi1

2016. október 4.

2016. szeptember 22.

 

2016. szeptember 22-én tartottuk a Kondor Béla Közösségi Házban az Állami Lakótelepiek IX. baráti találkozóját és a Sorsfordulók – Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri az I. világháborúban című könyv bemutatóját. Köszöntőt Ughy Attila polgármester mondott. A könyvet Dr. Ravasz István alezredes (HM HIM) mutatta be.

http://bp18.hu/hirek/webhirado18/item/14717-hazajarok

2016. szeptember 17.

kultura

https://www.facebook.com/HelytortenetiGyujtemeny18/posts/1308807779233416

2016. szeptember 10.

Családi nap az Aeroparkban 2016. szeptember 10-én, szombaton!
A Bókay-kert (Szeptemberi Kóstoló) és az Aeropark között ingyenes nosztalgiabusz ingajárat közlekedik. A XVIII. kerület lakosai lakcímkártya felmutatása mellett jelképes 100 Ft regisztrációs jeggyel tekinthetik meg a repülőmúzeumot, a reptérlátogatás pedig 20% kedvezménnyel vehető igénybe!
Az IL-18-as repülőgépben a Tomory Lajos Múzeum munkatársai által készített kiállítás tekinthető meg! 

http://www.aeropark.hu/malev70/

 

 

Felhívás

A kerületi 56-os Emlékbizottság és a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény várja azok jelentkezését, akik 56-os relikviáikat, dokumentumaikat, visszaemlékezésüket megosztanák velünk. Az anyagokat archiváljuk, digitalizáljuk, illetve közzétesszük majd. Jelentkezni lehet nyitvatartási időben a Múzeumsarokban (Szent Lőrinc sétány 2.) vagy a gyűjtemény telefonszámán: 06-1-290-15-85, illetve e-mailben: muzeum@muzeum18ker.hu

 

 

2016. április-május      2016. február-március      2016. június-augusztus