Programok

2017. november 28.

Helytörténeti vetélkedő nyugdíjasoknak

 

A Tomory Lajos Múzeum által szervezett helytörténeti fordulóval zárult a XVIII. kerületi nyugdíjasklubok Ki mit tud? vetélkedősorozata. A programnak a Lőrinci Nagykönyvtár adott helyet 2017. november 28-án. A hét csapat közül a szoros versenyben ezúttal a Borostyán nyert.

A vetélkedőre készülő hét klub – Borostyán, Napraforgó, NYÉVE, Reménység, Életfa, Ezüstfenyő, Somogyi – csapatainak felkészülését november folyamán a Tomory Lajos Múzeum munkatársai tárlatvezetésekkel segítették: a Múzeumsarokban és a Havanna utcai kiállítóhelyen fogadták a nyugdíjas versenyzőket.

A helytörténeti fordulóban kvíz, villámkérdések és térképes feladat mellett a kreativitásukról is tanúbizonyságot tehettek a csapatok. Egy-egy, az életmódhoz kapcsolódó tárgyról kellett egy percen át beszélniük, és idegenvezetéssel is kellett készülniük. A zsűri érdekes és humoros előadásokat hallgathatott meg a terítő alól kihúzott hurkatöltőről, mosódeszkáról, kávédarálóról, szeneslapátról, tányéros mérlegről, faszenes vasalóról és rézüstről. A régi tárgyak, eszközök nem voltak ismeretlenek az előadók számára, akik saját élményeket, tapasztalatokat is beleszőttek tárgybemutatóikba. Az idegenvezetés szintén lehetőséget adott a személyes megközelítésre, a kedvenc és fontos helyszínek, épületek, történetek megidézésére. Néhány csapat képes „vezetőfüzetet” is összeállított, és voltak, akik egy elképzelt szituációba helyezve adták elő mondandójukat.

A csapatok alaposan felkészültek, mindennek utánanéztek, így a verseny mindvégig szoros volt, csupán néhány pontos különbségek alakultak ki. A helytörténeti fordulót végül a Borostyán csapat nyerte meg.

2017. november 15.

Kaesz Gyula emlékkiállítás a Pavilon Galériában

Kaesz Gyula (1897–1967) a 20. századi magyar építészet és iparművészet meghatározó alakja. Idén – születésének 120., halálának 50. évfordulóján – a Magyar Építészeti Múzeum anyagából válogatott kiállítás emlékezik meg az alkotóról. A tárlat rámutat Kaesz sokoldalúságára, hiszen az Iparművészeti Főiskola tanáraként, építészként, belsőépítészként, bútortervezőként és grafikusként is tevékenykedett, és mindenben kiemelkedőt alkotott. Munkásságának két oldala van: egyrészt innovatív tervező, másrészt nagyhatású tanár volt, aki a funkcionalitásra és esztétikumra egyaránt törekedve nemzedékek munkásságát befolyásolta máig hatóan.

Kaesz Gyula fiatalkori munkáit olyan tervek reprezentálják, mint például diplomamunkája, vagy a húszas években tervezett kastélyátépítések. A harmincas-negyvenes évek munkásságát hivatottak bemutatni többek között portáltervek, a Nemzeti Takarékpénztár Károly körúti egykori székháza és egyéb banképületek tervei, valamint Wiener Arthur fakereskedő és családja Pestszentlőrincen, a Gyöngyvirág utca 36-38. szám (Tű utca 2.) alatt épült házához készült belsőépítészeti terv és archív fotók. A kiállítás végigkíséri a látogatót azon az úton, amelyen Kaesz Gyula eljutott a szecesszió és Kozma Lajos barokkos stílusát tükröző formavilágtól a modern tervezésig. A művészt nemcsak sokoldalú tervezőként tisztelhetjük, hanem belsőépítész és bútortervező generációk tanáraként is. A tárlat jelentős tanítványai hallgatói munkáiból is bemutat néhányat. Kaesz Gyula elkötelezett tanító lévén egy átfogó bútortörténeti munka megírásán is dolgozott, amely végül Ismerjük meg a bútorstílusokat címmel 1962-ben jelent meg először. A könyv, amelynek illusztrációit tanítványai, Fekete György és Kigyóssy Ágnes belsőépítészek készítették, azóta nyolc magyar kiadást ért meg, és több idegen nyelvre is lefordították.

A Magyar Építészeti Múzeum őrzi Kaesz Gyula hagyatékának jelentős részét: látványos terveket, fényképeket, izgalmas levelezéseket és személyes dokumentumokat. Elsősorban a múzeum gyűjteményében található anyagból a Pavilon Galériába készített tablóválogatás 2017. november 15. és 2018. január 15. között látogatható. A tárlat a Tomory Lajos Múzeum és az MMA – Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ együttműködésével jött létre.

2017. október 10. (bezárt)

Eddig nem publikált 1956-os fotókból rendezett kiállítást a Tomory Lajos Múzeum

 

A Tomory Lajos Múzeum Faragó György fotóriporter 1956 októberében készített, eddig nem publikált fotóiból rendezett kiállítást Pestszentlőrincen, a Kossuth téri Pavilongalériában. A kiállított fotónagyításokon a látogatók végigkövethetik a tiltakozó tömeg útját 1956. október 23-án a Budapesti Műszaki Egyetemtől a Bem térhez, majd onnan tovább a Parlament felé, illetve felvillannak pillanatok az október 24. és november 4. közötti Budapesten zajlott eseményekből is. A „Budapest, 1956. október 23. – Faragó György fotóriporter képei” című kiállítás 2017. október 10-én nyílt meg, és november 7-éig tekinthető meg.

Faragó György 1930-ban született Kispesten. A kispesti Deák Ferenc Gimnáziumban kezdte a középiskolát, majd Budapest ostroma után a Wesselényi utcai Rákóczi Kereskedelmiben érettségizett. Néhány napos Nemzeti Bankos karrierjét cserélte le a fotóriporteri hivatásra 1949. augusztus 3-án. Ekkor lett a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat munkatársa. Első sikeres munkája a budapesti VIT (Világifjúsági Találkozó) fotózása volt.

 Az 1950-es évek elején két évig a Magyar Filmművészeti Főiskola hallgatója volt – munka mellett operatőrképzésen vett részt – többek között Makk Károly tanította, de igazi szerelme, hivatása a fotózás maradt.

 Öccse, Faragó Lajos a Kispest/Budapesti Honvéd olimpikon, magyar válogatott kapusa, ezért csapattársaihoz, Bozsikhoz és Puskáshoz hasonlóan az 50-es években hivatásos katonatiszt volt. Részben ennek is köszönhető, hogy Faragó György sorkatonai szolgálata alatt a Néphadsereg című újság fotósa lett.

 Leszerelését követően az MTI-hez került, fotózta Rákosi és Malinovszkij marsall találkozóját a Parlamentben, a Diótörő előadását az Operaház zsinórpadlásáról, a sztahanovista kohászt az öntödében. Az MTI archívumában fotóinak névjele FA. Nem lépett be a pártba, ezért többször kellett munkahelyet változtatnia.

 1956-ban már a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia fotósaként készített fotókat a Bem-szoborhoz vonuló akadémistákról, felvonulókról. Ezek láthatóak a mostani kiállításon.

 Dolgozott a SZOT-nak, a Magyar Hajó- és Darugyárnak. 1949 és 1970 között számos fotója jelent meg hazai napi- és hetilapokban. 1974-től szabadúszó reklámfényképész lett, saját stúdióval. Reklámfotóival (reklámkiadványaival – füzetekkel – plakátokkal stb.) több magyar vállalat korabeli marketingjét alapozta meg,  többek között a Magyar Vetőmagtermeltető Vállalatét, a Távfűtő Vállalatét, de közreműködött a magyar pezsgőgyártás reklámozásában is. Repült, hajózott, autózott itthon és szerte Európában.

 Ő készítette Magyarország legnagyobb beltéri fotóját: az egykor a Domus lakberendezési áruházban látható budapesti panorámakép 23 méteres hosszúságával és 2,3 méter magasságával máig tartja a rekordot.

 57 éve él boldog házasságban, egy fia, három unokája és egy dédunokája van.

 „Csakis analóg fotógéppel dolgoztam, amely hatalmas kihívást jelent a mai digitális technikával szemben. A fotózást csak akkor tartom fotózásnak, ha én állítom be a képet, a fényt, az expozíciós időt. Csak egyszer kattinthatsz, és csak a vörös szobában derül ki, hogy sikerült-e a megfelelő időben elsütni a gépet.” – mondta Faragó György, aki szabadúszóként maga hívta elő a felvételeket, állította össze a különböző filmekhez, témákhoz való vegyszerkeverékeket.

A 35 éve a Balaton partján élő fotóriporter másfél millió dia és fotónegatív tulajdonosa. Számtalan sikeres fotókiállítást mondhat magáénak. 1986-ban Kalocsa címmel jelent meg a helyi népviseletet és a paprikaipart is bemutató fotóalbuma. Egy teljes éven keresztül fotózott a városban.  Az akkor készült fotó- és diasorozatot 2017-ben nagylelkűen Kalocsának ajándékozta.  A legmeghatározóbb képekből kiállítás nyílt a városban.

A most bemutatott, 1956. október 23-án a Bem-szobornál összegyűlő fiatalokról, illetve az október 24. és november 4. közötti Budapestről készült fotósorozatot évtizedeken keresztül titkolta, nehogy a fényképek alapján a megtorlás idején bárkit beazonosítsanak, meghurcoljanak.

 A kiállításon az eddig sehol nem látott fotók mellett megjelennek a fotózás és a fotók előhívásának korabeli eszközei is.

A kiállítást Heilauf Zsuzsanna múzeumvezető és Fodorné Nagy Veronika állította össze, Szegediné Mucsi Eleonóra és Varga Tamás kivitelezte. A tárlat november 7-ig látható a Pavilongalériában (1183, Budapest, Kossuth tér) hétfőtől péntekig 10:00 és 17:30 között.

http://latoszogblog.hu/blog/elmulhatatlan

http://index.hu/fortepan/2017/10/23/60_evig_voltak_asztalfiokban_ismeretlen_kepek_a_forradalomrol/

2017. szeptember 26.

Az Állami lakótelepiek X. baráti találkozója

A Tomory Lajos Múzeum szeretettel várja az egykori Állami lakótelep lakóit és az érdeklődőket egy közös nosztalgiázásra és beszélgetésre.

Időpont: 2017. szeptember 26. 16 óra – regisztráció, 16:30 – megnyitó
Helyszín: Kondor Béla Közösségi Ház
Előzetes jelentkezést kérünk a gyűjtemény e-mail címén (muzeum@muzeum18ker.hu) vagy telefonszámán (06-1-290-1585, 06-20-316-98-85).

2017. szeptember 22.

Városnéző biciklitúra helytörténeti emlékkel.

Találkozó: 2017.09.22. péntek 15 óra, Kossuth téri Pavilon (50-es villamos Thököly utca megállójánál).
Táv 15 km, végcél a Kossuth tér, részvétel ingyenes, regisztráció szükséges: 290-15-85 vagy muzeum@muzeum18ker.hu

2017. szeptember 17.

2017. 09. 16.

Kulturális Örökség Napjai

Séta 1.

10.30 Pestszentlőrinc az Üllői út mentén
Találkozó: a Bp. XVIII. Üllői út és a Thököly utcai megállóban, a Kossuth téri Pavilonban.
Közlekedéshez szükséges: BKV-jegy vagy BKV utazási bérlet
A sétát vezeti: Dr. Heilauf Zsuzsanna
Létszám: 30 fő
Fontos! Regisztrálni az info@bevasarloutca.hu e-mail címen lehet, a séta nevét, indulási időpontját és a résztvevők nevét kell megadni!

 

Séta 2.

15.00 „A föld (a kert) – a víz és a levegő – környezetünk, ahol élünk!”
Találkozó: Herrich-Kiss villa, Margó Tivadar u. 116-118. (Makói utcai kiskapu)
A Herrich-Kiss villa teraszán az elmúlt év felújításairól és fejlesztéseiről tartott összegzés után a látogatók ismertetőt hallhatnak a Bókay-család emlékeiről és Rerrich Béla kertépítő mérnök örökségéről. Dr. Felszeghy Klára biológia és környezetünk témakörében elhangzó gondolatai után indul a séta, melynek állomásai: Szent Lőrinc (Grassalkovich)-kápolna, az egykori Gloriett helyszíne a Gilice téren, Marczell György Főobszervatórium – Országos Meteorológiai Szolgálat, Műszaki és Városüzemeltetési Divízió – Városgazda 18.
A sétát vezeti: Dr. Heilauf Zsuzsanna és Kardos Gábor
A részvétel regisztrációhoz kötött. Előzetes regisztráció: Tomory Lajos Múzeum 290-1585; muzeum@muzeum18ker.hu

Fontos, a két programra két különböző címre kell regisztrálni!!!!

2017. szeptember 9-én a Bókay-kert és az Aeropark között ingyenes Malév nosztalgiabusz-járat közlekedik. A buszok a Szélmalom utcai kaputól indulnak az alábbi időpontokban.
Ezen a napon a a XVIII. kerület lakosai (lakcímkártya felmutatása mellett) ingyenesen tekinthetik meg az Aeropark repülőmúzeumot, ahol az Il-18-as repülőgépben látható a Tomory Lajos Múzeum Malév-történeti kiállítása is.

2017. szeptember 4.

Mindenkit szeretettel várunk a szeptember 4-én, hétfőn, 17 órakor nyíló Forintos Anna festőművész jubileumi kiállítására a Városháza Galérián.

2017. július 1.

“Csak az hal meg, akit elfelejtenek…”

Tisztelt Csapatvezetők!

Idén immáron hatodik alkalommal szervezzük meg a Kovács Márk Emléktornát, egész napos rendezvénnyel emlékezve tragikusan elhunyt csapattársunkra, barátunkra. A tornára nagy tisztelettel és szeretettel ezúton szeretnénk meghívni a csapatotokat!

Részletek:
VI. Kovács Márk Emléktorna
Időpont: 2017. július 1., szombat, 09.00 óra
Helyszín: Gyál, Sportpálya (Ady Endre út 20.)
Program: a tornán a visszajelzések számától függően 10-12 csapat vesz részt. A lebonyolításból adódóan minden csapat minimum négyszer pályára lép. A mérkőzéseket hivatásos játékvezetők vezetik.

Az esemény meghívásos, azon a szervezők által meghívott csapatok vehetnek részt. Nevezési díj NINCS!
A tornán érem, kupa, oklevél díjazás lesz, illetve a győztes egy évig birtokolhatja a vándorserleget, amelybe bele vannak gravírozva az eddig győztes csapatok nevei.

Az eddigi győztesek:
2012: FC Torpedo
2013: Szigeti Veszedelem 24
2014: Gyáli Ifjak

2015: Vörös Skorpió

2016: Inter-VM Trans

Kérlek titeket, hogy legkésőbb a jövő hét folyamán jelezzetek vissza részvételi szándékotokkal kapcsolatban.
A tornával kapcsolatos információk megtalálhatók az esemény honlapján (www.emlektorna.com), illetve hivatalos facebook oldalán (Kovács Márk Emléktorna).

Üdvözlettel:Sándor Tamás

Ui.: a telefonszámom 0630 555 4508

2017.június 19-23.

Keresztül-kasul a kerületen – helytörténeti tábor, harmadik évad

A Tomory Lajos Múzeum 2017. június 19. és 23. között a XVIII. kerület anyagi támogatásával nyári tábort tartott kerületi 8-12 éves diákok számára. A helytörténeti táborban 17-en vettek részt. Idén az épített környezetet fedeztük fel, és a látottakhoz kapcsolódóan a térrel, színekkel és anyagokkal játszottunk.

A tábornak idén is a Múzeumsarok adott otthont. A tábort Rozgonyi Sarolta és Pápai Tamás vezette. A megfigyelésekhez a kiállításban „edzettünk”. Kíváncsiak voltunk, vajon összesen hány különböző kérdést tud feltenni a 17 gyerek a Múzeumsarokban bemutatott tárgyakhoz, képekhez, dokumentumokhoz – s mi a hét folyamán megválaszoltuk mindet.

A séták kiindulópontja is a kiállítás egy-egy részlete volt, így indultunk például egy archív fotótól Eötvös Loránd villájának felkutatására. Nagy volt a meglepetés, hogy már nincs meg. A turista szelfi helyett így a régi villakerti családi fotó élőképéhez az épületet is a gyerekeknek kellett megjeleníteniük. A kiállítótermi installációból kiindulva kerestük meg az egykori Kiss fotóműterem ma is meglévő épületét a Bókay utcában, és megfigyeltük a homlokzatának átalakításait. A Wlassics és a Bókay utca kereszteződésének mai utcaképét összehasonlítottuk Pavilongalériában kiállított 100 évvel ezelőtti képeslapon megőrzöttel. A kutatóséták alkalmat adtak rá, hogy szót ejtsünk a település történetéről, a régi épületek átalakulásáról, eltűnéséről, és újabb kérdéseket válaszoljunk meg.

A tábor hagyományos, csütörtöki kirándulónapján idén a Margitszigetre látogattunk. Gyönyörködtünk a nagy szökőkútban, játszottunk, megnéztük a kis állatkertet, út közben pedig gyakoroltuk a tömegközlekedést.

A tábor záró napján a múzeum jövendő otthonához, a Herrich-Kiss villához is egy régi képeslaptól indultunk el, ám ezúttal a csoport belülről is megismerkedhetett a régi-új épülettel.  A még üres kertben rövid időre „gyerekerdővé” váltak, majd a hét folyamán saját maguk által készített gipszbe öntött színes dekorgumi virágokkal és állatokkal, szélforgókkal, drótfigurákkal, festett textilzászlókkal, kavicsképekkel és egész nyáron virágzó bársonyvirágokkal díszítették a területet.

A kertszépítést júliusban a kerületi napközis táborokból érkező csoportokkal folytatjuk. A nyári múzeumpedagógiai programokkal így elkezdtük belakni a mi villánkat.

2017. június 20.

Nemcsics Antal Szín-Művészet-Tudomány című 90. jubileumi életmű kiállítás

Megtekinthető: 2017. június 20. – július 9. között minden nap 9 és 19 óra között a Kondor Béla Közösségi Házban

 

Dr. Nemcsics Antal képzőművész, nemzetközileg elismert színelméleti professzor és egykori egyetemi tanár Szín-Művészet-Tudomány című életmű kiállítása június 20-án nyílt meg a Kondor Béla Közösségi Házban. A XVIII. kerület díszpolgára június 9-én töltötte be 90. életévét. A tárlat – mely fiatalkori és idősebbkori alkotásainak válogatását mutatja be – ez alkalomból került megrendezése.

A megnyitón Ughy Attila XVIII. kerületi polgármester köszöntötte az ünnepeltet, majd átadta a kerület 90 éves díszpolgárának szóló a miniszterelnök úr által aláírt emléklapot. A kiállítás szakmai megnyitóját Feledy Balázs művészeti író tartotta meg. Az est további részében a professzort Pápa város polgármestere, Dr. Áldozó Tamás után több hazai neves szakember köszöntötte, építészmérnökök és képzőművészek egyaránt.

Maga a művész is hangsúlyozta, hogy a sikeres életút megvalósulásában nagy erőforrást jelentett számára tavaly elhunyt felesége, Takács Magdolna festőművész támogatása és gyorsan növekvő családjuk jelenléte. A megnyitón a család is képviseltette magát: az unokák közül néhányan énekkel köszöntötték a nagypapát, melybe ez alkalommal a vendégek is becsatlakozhattak.

Nagy öröm volt számunkra együtt ünnepelni kerületünk e kiemelkedő személyiségével, aki szerényen és hálával fogadta az egybegyűltek gratulációit.

 

NEMCSICS ANTAL ÉLETÚTJA

 

Pályaindulás

Nemcsics Antal (festőművész, színtervező, környezettervező) 1927. június 9-én született Pápán Nemcsics Elek matematika tanár, Széptóth Mária zenetanár gyermekeként. 1945-ben a pápai Szent Benedek-rendi Szent Mór Gimnáziumban érettségizett. Elmondása szerint „a színek csodálatára Maulbertsch tanította”. Kisdiákként órákat töltött a pápai nagytemplom Maulbertsch freskói alatt, csodálva a finom színharmóniákat. A vasárnapi szentmisék során pedig képzeletben új képeket festett a templom falaira. Ekkor határozta el végleg, hogy festő lesz. A Magyar Képzőművészeti Főiskolán 1950-ben Szőnyi István freskó osztályán diplomázott. Diplomamunkájával az Építők című falképpel Nemzetközi Ifjúsági Képzőművészeti Díjat nyert. 1951-ben feleségül vette volt évfolyamtársát Takács Magdolna festőművészt. Három fiúgyermekük született.

 

Fiatalkori természetelvű festmények

A Főiskola elvégzése után egyre több tájképet, csendéletet, portét és figurális kompozíciót festett. Lírai, harmonikus táblaképei születtek, melyek hazai és külföldi kiállításokon egyaránt szerepeltek. 1956-tól 1965-ig nyaranta Baján, Sárospatakon, Nagymaroson, és a Balaton partján lévő művésztelepeken töltötte idejét, ahol több száz képtervet készített a látvány megfigyelt színkapcsolatairól. 1957-től tanulmányutakat tett szerte Európában, mindenütt festett és új színélmények után kutatott. Első nagy nemzetközi elismerését, a Giorgione-díjat 1963-ban az olaszországi Castelfranco Venetoban nyerte el a helyszínen festett tempera képével.

Természetelvű képei lehetőséget adtak a színekkel kapcsolatos észrevételeinek pontosítására, illetve a tudományosan megfogalmazott törvényszerűségek igazolására.

 

Templomokba készített falképek, mozaikok, színes üvegablakok

A szakrális térben szerzett gyermekkori élményei döntően befolyásolták pályaindulását, egészen fiatalon vált templomok festőjévé. Az ötvenes évektől folyamatosan kapott megbízásokat a háborúban megrongálódott templomok felújítására, képzőművészeti dekorációinak elkészítésére.

Első munkái közé tartozik a pestszentlőrinci Fogaras utcai ferences kápolna, melynek 1951-ben szekkóval díszítette falait. 1963-ban ugyanide Mária hét örömét megjelenítő színes üvegablakokat tervezett. Előbbiek mára elpusztultak, utóbbiak Pápán láthatóak az állandó kiállításon. Élete során összesen 113 templombelső színkialakítását végezte el, közülük 58-ban egyedi képzőművészeti alkotásokat, 25-ben liturgikus térrendezést, oltár-, ambo-, pasztofórium-tervet készített. 1983-ban egyházművészeti munkásságáért kitüntetést kapott a Vatikáni Államtitkárságtól.

 

 

Épített környezetünk számára készített színdinamikai tervek

Kutatásainak eredményeit templomok, közintézmények, egyéb ipari és közlekedési létesítmények, valamint egész városképi együttesek színterveinek létrehozásában alkalmazta. Színdinamikai terveinek megalkotásakor a helyi lakosság és a történelmi múlt színpreferenciái, az épületek funkciója, elhelyezkedése, illetve a színek pszichoszomatikus hatásai szolgáltak szempontrendszerként.

Budapest 18. kerületében a Ferihegyi repülőtér mellett, több lakótelep színekkel való felélesztése fűződik nevéhez. 1998-ban alkotta meg az Alacska utcai lakótelep színdinamikai tervét, majd 2008-ban a Szent Lőrinc lakótelep, illetve 2010-ben a Havanna lakótelep  egy-egy épülete újult meg az ő színtervei alapján. A színek adekvát alkalmazásával hozzájárult ahhoz, hogy az egyhangú lakókörnyezet élhetőbb, humánusabb és kellemesebb megjelenést kapjon.

 

 

Idősebb kori színekre épülő alkotások

A nyolcvanas évektől külön figyelmet fordított arra, hogy a színek közötti összefüggéseket ne csak matematikai formulákban, hanem a hétköznapi ember számára is közérthető módon, a művészet nyelvén mondja el.  A szín már nem csak a mondanivaló eszköze, hanem maga a mondanivaló.

Létrehozta Színország kapuját, egy 100 db elektromotorral működtetett coloroid színeket megjelenítő mobilt, illetve a Colorium elnevezésű objektjét, a coloroid színrendszer 12 méteres modelljét. Mindkettő szerepelt a 42. velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.

A továbbiakban a színek kifejezőerejére épülő képsorozatokat hozott létre. Jeles személyiségek, görög mitológiai alakok, emberi tulajdonságok, elvont gondolatok vagy szakrális tartalom jelenik meg színekből építkező nonfiguratív alkotásain.

 

 

2017. június 3-tól

Újból áll a repüléstörténeti kiállításunk az Aeroparkban, az il-18-as repülőgépben. 2017. június 3-ától látogatható.

2017. május 27. 15 órakor

Urbitális Majális – Helytörténeti séta

A Lónyaytelep mindennapjai – iskolák, templomok, parkok, ipari műemlékek

Találkozás: Múzeumsarok, Szent Lőrinc sétány 2.

Útvonal: Múzeumsarok – Kossuth tér – Református templom – Evangélikus templom – Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium – Gyöngyvirág utca: Dohnányi Ernő Zeneiskola – Szent Lőrinc Katolikus Iskola – Szil utca – Teleki utca – Jegenyefa sor

A sétát vezeti: Dr. Heilauf Zsuzsanna

A részvétel regisztrációhoz kötött. Előzetes regisztráció: Tomory Lajos Múzeum 290-1585; muzeum@muzeum18ker.hu

2017. május 20-21.

Mi is ott leszünk a Múzeumkertben a Múzeumok Majálisán szombaton és vasárnap. Várunk mindenkit szeretettel!

2017. május 9.

A Tomory Lajos Múzeum Múzeumsarok kiállítóhelyén 2017. május 9-től egy hónapig látható a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club „BEAC – Az elsők” című sporttörténeti kiállítása. Aktualitását az adja, hogy 130 éve született Prokopp Sándor, az 1912-es stockholmi olimpia aranyérmes sportlövő bajnoka, a XVIII. kerület díszpolgára.

A kiállítás az ELTE és a BEAC közös történetének legszebb és legérdekesebb pillanataiba enged betekintést. Bemutatja a klub olimpiai aranyérmeseit, köztük Prokopp Sándort, aki 1912-ben Stockholmban elsőként állhatott a dobogó legfelső fokára.

Prokopp Sándor 1887. május 7-én született Kassán. Iskoláit már Budapesten végezte. 1903-tól a pusztaszentlőrinci Szemere-lőtér rendszeres látogatója, majd versenyzője volt. 1907 októberében itt nyerte meg a BEAC céllövő szakosztálya által szervezett egyetemi-főiskolai bajnokságot. 1908-ban szabadpuska versenyszámban indult a londoni olimpián, s a 43. helyen végzett. Ezután az egyetemi klub vezetésében is szerepet vállalt: az 1908-1909-es tanévben a BEAC ellenőreként tevékenykedett, 1908–1910 között pedig a céllövőszakosztály elnöke volt.
Az 1912-es olimpián, Stockholmban 300 m-es fekvő hadipuska számban vett részt. Eredetileg a tartalékkeret tagja volt, és csak Hammersberg Géza visszalépését követően utazott ki a játékokra saját költségén. Végül óriási meglepetésre 97 pontos eredménnyel, mindenkit maga mögé utasítva elnyerte a magyar sportlövészet és a BEAC első olimpiai aranyérmét. Nagymértékben az ő stockholmi sikerének köszönhető, hogy a sportág elterjedt, kedveltté és sikeressé vált az ezt követő évtizedekben.
A jogász végzettségű Prokopp 1914-től fővárosi és kerületi köztisztviselőként dolgozott. Weinbeer Saroltával kötött házasságából két fiú (Sándor és László) született. 1931-ben Pestszentlőrincen, a Szent Imre kertvárosban, a Nagyenyed utca 21. szám alatt négyszobás házat építtetett családjának. 1941-ben, amikor elköltözött, a polgármester személyes kérésére elemi iskola céljára bérbe adta az épületet Pestszentlőrincnek, amelyet 1952-ben államosítottak. Ezután hiába kérvényezte többször, nem kapta vissza.

Prokopp Sándor a Rákosi-rendszerben elvesztette állását, és családjával együtt meghurcolták. 1964-ben bekövetkezett haláláig visszavonultan élt.
2012-ben, olimpiai bajnoki címének századik évfordulóján a Pestszentlőrinc-Pestszentimre önkormányzata díszpolgári címet adományozott neki. A XVIII. kerületben utca, a Szemere-lövölde helyén ma működő Zila cukrászda falán emléktábla őrzi nevét.

A kiállítás további két személyen keresztül is kötődik Pestszentlőrinchez.
Báró Eötvös Loránd fizikus, a később róla elnevezett tudományegyetem rektora, az 1898-ban megalakult Budapesti Egyetemi Atlétikai Club (BEAC) első elnöke volt. Eötvös Loránd az 1880-as években a pusztaszentlőrinci villatelepen vásárolt nyaralót, ahol szívesen időzött családjával, s gyakran lóháton járt be Pestre megtartani egyetemi előadásait. Egykori villája helyén szobor őrzi emlékét.
Eötvös Lorándot a szintén sportbarát Szemere Miklós jogász, diplomata, politikus követte a BEAC elnöki posztján. Szemere 1902-ben vásárolt birtokot Pusztaszentlőrincen (ma Szemere- és Miklóstelep). 1903-ban a mai Szarvascsárda tér mellett felépítette a kor egyik legmodernebb lövőházát. Ettől kezdve rendszeresen itt tartották a „Szemere Miklós” versenyeket, és itt gyakoroltak a BEAC céllövőszakosztályának tagjai, köztük Prokopp Sándor is. Szemere 1910-ben a településnek adományozta a lövöldét.

A sporttörténeti kiállítás 2017. május 9. és június 2. között látható a Múzeumsarok kiállítóhelyen (1183 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.) nyitvatartási időben (kedd–péntek 14.00–18.00, szombat 10.00–14.00).

2017. május 5.

1903. május 5-én nyílt meg ünnepélyes keretek között Szemere Miklós lövőháza Pusztaszentlőrincen. A Kispest – Szent-Lőrinci Friss Újság is beszámolt az eseményről:

„Nagy fénnyel, dísszel, előkelő főrangú közönség jelenlétében tartotta meg Szemere Miklós puszta Szentlőrincen épített lövöldéjének fölavató ünnepélyét, céllövő versenyen ugyan osztrák polgárok nyerték el a java díjakat, de remény van arra, hogy e szép sport meghonosultával a jövőben itthon maradnak majd az áldozatkész főúr díjai.
A kies Szentlőrincnek még fejedelmi vendége is volt a tegnapi napon, József Ágost királyi herceg, aki szintén melegen érdeklődik a céllövés sportja iránt.
Az épület homlokzatán a következő jelmondat olvasható: Caput gloriae virtus. A lövőház tulsó felén a Szemere-cimer diszeleg.
Az üvegablakok előtt levő térségen van a versenyzők céljaira készített fekvőasztal lószőr-matracokkal kipárnázva. Nyolc ilyen lövőhely volt előkészítve s ugyanannyi céltábla a 300 méteres célnál. A céllövő előtt körülbelül tizenöt méternyire kettős fából való fal van nyolc kapuval, a melyök a céltáblákat a versenyzők számára mintegy fixirozzák. A lövőház berendezése oly tökéletes és a modern vívmányok és javítások annyi célszerű találmányával van fölszerelve, hogy Anglia bármily sportegyesülete megirigyelheti tőlünk.

Az érdekes versenyre már a reggeli órákban külön villamos vasutak szállították ki a nagyszámú közönséget. Igen sokan saját fogatukon és automobilon is mentek ki. A nagyszámú és előkelő közönség soraiban ott volt többi között Széll Kálmán miniszterelnök, Wlassics Gyula kultuszminiszter, Odescalchi Géza herceg, Apponyi Lajos gróf udvarnagy, Pallavicini Pál őrgróf, Teleki Tibor gróf, Keglevich gróf, Károlyi Mihály gróf, Andrássy Géza gróf, Vécsey Miklós báró, Karátsonyi Jenő gróf, Szentkereszthy Béla báró, Eötvös Lóránt báró, Esterházy Miklós herceg, Rohonczy György Dezső és nemeskéri Kiss Pál államtitkárok. A mágnás világ hölgytagjai is igen nagy számmal voltak.
József Ágost királyi herceg három óra tájban szintén eljött Auguszta királyi hercegnővel, Szapáry József gróf kamarással és Zichy grófnő udvarhölgygyel. A fejedelmi vendégeket a rendezőbizottság élén Szemere Miklós fogadta. A királyi fenségek hosszabb ideig maradtak a lövőházban és nagy érdeklődéssel nézték a céllövőket. Távozásukkor beírták nevüket a vendégkönyvbe.
A nagyszámú meghívott vendégek ellátásáról Szemere Miklós házigazda gondoskodott igazán magyaros vendégszeretettel. A lövőház udvarán öt magyar csárda volt, melyben tiz miskolci asszony és leány sütötte a cigánypecsenyét és más magyaros vendégszeretettel kínálták. Délelőtt pompás hideg buffé állott a közönség rendelkezésére.
Délben, mikor a versenyt két órára félbeszakították, a lövőket és a közönséget kiváló magyar ebéd várta. Az ebédnél Széchényi Béla gróf, a zsűri elnöke nagyszabású beszéddel üdvözölte a külföldi lövőket. A magyar ifjakat pedig buszdította a különböző testedző sport gyakorlására és különösen a céllövésre, melynek katonai szempontból is nagy jelentősége van.”

2017. április 22. új kezdési időpont 13 óra 30 perc !!!

2017. április 19.

Minden település képét – a legkisebb falutól a legnagyobb városig – meghatározza főutcája. Pestszentlőrinc főutcája az Üllői út, amely Budapest egyik legrégibb főútvonala is. Szinte középen szeli ketté a települést. Az északabbi Gyömrői és a délebbi Nagykőrösi út mellett a XVIII. kerület egyik fő ütőere. Az előbbi mellé zömmel gyárak települtek, az utóbbi pedig a falusiasabb jellegű Pestszentimrén halad keresztül.
A XIX. századig Pestet elhagyva a füves-pusztás és kisebb erdős területek váltakoztak az út mentén, amely esős időben nehezen volt járható. Pestszentlőrinc birtokosai a XIX. század második felében házhelyparcellázásokba kezdtek, így alakultak ki az első telepek az Üllői út mellett (Villatelep – Lónyaytelep, Ezerháztelep – Bókaytelep). A mai 22 telepből 11 kisebb-nagyobb szakaszon érintkezik a „főutcával”.
Az Üllői út különböző szerepeket töltött be Pestszentlőrinc életében az elmúlt bő 150 év alatt. A történelem viharos éveiben az itt élők úgy érezhették, hogy egy hadi út mellett laknak. De a település életében meghatározóbb a főútvonal kereskedelmi és városközpont szerepe. Az Üllői út kötötte össze Pestet az Alföld városaival, falvaival. A Duna és 1847-től a vasút mellett ezen az országúton szállították a fővárosi ipar termékeit délre, a mezőgazdasági termékeket pedig a fővárosba. A XIX. század utolsó harmadától dinamikusan benépesülő Pestszentlőrinc birtokosai és lakosai felismerték ennek előnyeit, így az üzletek, műhelyek többsége, a piacok és jó néhány gyár is az Üllői út mentén vagy közvetlen szomszédságában létesült (traktorgyár, kispesti textilgyár, szalagszövő- és csipkegyár, szentlőrinci téglagyár). A kereskedők, iparosok és vendéglősök is a település főútján nyitották meg üzleteiket, amelyek a lajosmizsei sorompótól a Szarvas csárdáig, majd a Béke térig egymást érték, így egyfajta „bevásárlóutca” jött létre.
Az Üllői út mellett alakult ki a település központja Pestszentlőrinc egyetlen közparkjával, a Kossuth térrel. Ebben közrejátszott az elsőként formálódó és benépesülő telepek közelsége. A helyi lakosság a Kossuth tértől a Szarvas csárdáig az Üllői utat korzóként is használta. Igaz, a kilátás nem volt olyan pazar, mint a belvárosban a Duna-korzón, hiszen az egyik oldalon a téglagyár üzemelt, de a park, az út menti üzletek, a vendéglők és a Japán mozgó (később Herrich mozi) a mai Városház utcában kellemes környezetet teremtettek a sétához.
Az Üllői úton keresztül a település története is megrajzolható: a benépesülés, a társadalmi rétegződés, a városi rangra emelkedés és a fejlődés. 1936-ban Pestszentlőrinc városi rangra emelkedett. Ekkora kiépült a közvilágítás a keramit kockával burkolt Üllői úton. Lehetett sétálni a Kossuth téren, vásárolni a piacon a mai Piac téren, megnézni egy izgalmas filmet a Herrich vagy Fórum moziban, enni egy süteményt a Fórum cukrászdában, vagy betérni a Baumeister-vendéglőbe. Közel 50 éve zötyögött ekkor már az 50-es villamos – kezdetben gőzvasút – az Üllői úton, 1929-től a Béke térig.
Mára átalakult az Üllői út szerepe. Egy közlekedési főútvonal lett, amely mentén – ugyanúgy, mint régen – vannak köz- és szolgáltató intézmények, iskolák, de az itt élők, a rajta közlekedők a mindennapi gondokkal terhelten csak végigrohannak rajta, elintézik ügyes-bajos ügyeiket, bosszankodnak, ha lekésik a villamost, vagy ha pirosra vált a lámpa.
A kiállítás az Üllői út meghatározó épületein keresztül igyekszik felvillantani egy kicsit a nem is oly távoli múltból, amikor még nyugodtabb léptekkel sétáltak az emberek a főutcán.
A korabeli és jelenkori fotók mellett eredeti képeslapok felnagyított másolatai és az üzleteket, szolgáltatókat megidéző kisebb-nagyobb tárgyak mesélnek nekünk az Üllői útról, az épületekről, az egykor itt folyó életről.

2017. április 10.

Húsvétozás a SOFI-val

Terített asztallal, citerával kísért közös énekléssel, húsvéti kvízzel, kaláccsal és tojásdíszítéssel készültünk a SOFI diákjainak április 10-én tartott húsvéti játszóházra.
Hogy nézett ki egy polgári család húsvéti ünnepi asztala? Hogyan számítják ki az ünnep időpontját? Mi a zöldcsütörtök? Miért festik pirosra a húsvéti tojást? Többek között ezekről beszélgettünk egy rögtönzött kiállítás és egy játékos kvíz segítségével április 10-én a SOFI diákjaival az egész délelőttös kihelyezett ünnepi múzeumpedagógiai foglalkozáson. Kiegészítésként a résztvevők hűtőmágnes tojást díszíthettek különböző magokkal és húsvéti kaláccsal is megkínáltuk őket.

2017. március 18.

2017. március 1.

Kollégánk, Pápai Tamás László “Haditermelés Pestszentlőrincen az I. világháború alatt” címen előadást tart március 1-jén (szerdán) 17 órakor a BFL földszinti előadótermében (Budapest XIII. Teve u. 3-5.). A részvétel ingyenes!

2017. február 25.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) és a budapesti idegenvezetők 2017. február 24-26. között szervezik meg fővárosunkban az Idegenvezetők Világnapját.

Ez alkalomból Pestszentlőrincen is szerveznek sétát.

Pestszentlőrinc – Budapest XVIII. kerülete

Séta Pestszentlőrinc Lónyay- és Miklóstelep városrészeiben

Találkozó: 10.30 órakor a Bp. XVIII. Üllői út és a Thököly utcai megállóban

Megközelítés: a 3as Metró Határ úti végállomásától az 50-es villamossal. Leszállás a 12. megállóban.
Útvonal: Üllői út – Kossuth tér – Gyöngyvirág utca eleje- Kossuth tér – Szent Lőrinc sétány – Szarvas csárda tér- Üllői út
Az egykori a Nyaralótelep villái közül : Gyöngyvirág utca 8. : „Új Tündérkert”, ex- Hofherr-villa (1890, Kollmann Ferenc) – Kossuth tér (1925, Vargha László, Rerrich Béla (1881-1932) műépítész, a mértani kert hazai megteremtője; Hősök ligete (1929, Visnyovszky Lajos, 1848-as emlék Pauer Gyula; a Kossuth tér szabadtéri és építészeti megújítása,2015, SAGRA Építész Kft.) szobrai: Kondor Béla, Szécsi Margit és Nagy László, Sztehlo Gábor – a Kossuth tér épületei: 2.sz. Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium (1927, szecessziós, Jánszky Béla és Szivessy Tibor) – 3. evang. „Élő kövek temploma” (1932, Benkő János) – 5. ref. templom (1941, Zeitler Rudolf) – az egykori téglagyár helyén Szent Lőrinc sétány 2.: Tomory Lajos Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumsarok kiállítóhelye – Szentlőrinci piac (Balassa Bálint u. 2-10.) – ex- Szarvas Csárda és ma tér a helyén: az 50-es villamos (1900, a Nagyvárad tér és a Csárda között ) – Üllői út 452. az egykori Lövölde helyén (1903. gr. Szemere Miklós) Zila Kávéház és étterem
A séta időtartama: 2,5 óra
A sétát vezeti: Magda Zsuzsa idegenvezető
A Tomory Lajos Helytörténeti Gyűjtemény Múzeumsarok kiállítóhelyén Heilauf Zsuzsanna történész-muzeológus, levéltáros, gyűjteményvezető mesél Pestszentlőrinc történetéről, híres lakóiról

Regisztráció és további részletek: bkik.hu

2017. február 20.

2017. február 11.

2017. február 10.

Baráti társaság csatlakozott a Tomory Múzeumhoz

Tomory Lajos Múzeum Baráti Társaság néven folytatja működését a Tájak Korok Múzeumok Egyesület XVIII. kerületi Nyugdíjas klubja. Az újonnan alakult civil szervezet 2017. február 10-én tartotta alakuló ülését a Kondor Béla Közösségi Házban.

A Baráti Társaság 65 taggal alakult meg, az öttagú vezetőség tagjai: Harmati Istvánné klubvezető, Tarjáni Ferenc vezetőhelyettes, Turányi Andrásné gazdasági vezető, Metzger Pál vezetőségi tag, az irodalmi klubot Jäckel Györgyné vezeti.

A társaság havonta tart irodalmi klubot, filmvetítést a Tomory Lajos Múzeum Havanna utcai kiállítóhelyiségében, valamint áprilistól októberig autóbuszos kirándulásokat szerveznek. A tervek szerint programkínálatukat a Tomory Múzeum kiállításaihoz kapcsolódó tárlatvezetésekkel, helytörténeti sétákkal bővítik.

2017. január 31.

 

 

 

Felhívás

A kerületi 56-os Emlékbizottság és a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény várja azok jelentkezését, akik 56-os relikviáikat, dokumentumaikat, visszaemlékezésüket megosztanák velünk. Az anyagokat archiváljuk, digitalizáljuk, illetve közzétesszük majd. Jelentkezni lehet nyitvatartási időben a Múzeumsarokban (Szent Lőrinc sétány 2.) vagy a gyűjtemény telefonszámán: 06-1-290-15-85, illetve e-mailben: muzeum@muzeum18ker.hu

 

2016. szeptember-december

2016. április-május      2016. február-március      2016. június-augusztus