Programok

2018.május 28.

SZÉCSI MARGIT „A LÁTHATÓ EMBER”

A XVIII. kerületi Tomory Lajos Múzeum kamarakiállítása a költő születésének 90. évfordulója tiszteletére

 

1928. május 28. pünkösd vasárnapján született Pestszentlőrinc büszkesége, Szécsi Margit költő. Születésének körülményeit a sors kezének tulajdonította. Küldetésének érezte, hogy „az igaz beszéd tüzes ünnepéhez méltóan” éljen a magyar szóval, hogy kora társadalmának valós értékeit, gondjait a költészet nyelvén megfogalmazza, és útmutatást adjon egy emberségesebb élethez.

Költészetének elsődleges forrását a lőrinci évek szegény, de csodákban gazdag időszakából merítette. Gyermekkorát a családi fészek biztonsága, a természetben eltöltött napok és a szabad játék öröme jellemezte. Az Üllői úti házukban formálódó összetartó lakóközösség oltalmat jelentett a kor életellenes, uniformizáló eszméi ellen, így őrizhette meg csodára és a játékra mindig nyitott lelkületét felnőtt korában is. Ahogy ő mondta ifjúsága „a reményteljes nyomorúság kora” volt, ahonnan „el lehetett indulni”, és követni belső indíttatásait. Az ifjúkor szárnypróbálgatásait követően költői kibontakozásában jelentős lelki és anyagi támaszt nyújtott férje, Nagy László, költő, akivel szellemi és lelki társakként, egymást kiegészítve éltek és alkottak együtt, egészen annak korai haláláig.

Szécsi Margit női érzékenységgel, de élesen szólalt fel kora lélektelen rendszere ellen, és hirdette, hogy minden emberi élet maga a csoda. Ragyogó, öntudatos személyével kitűnt a tömegből, ő volt a „Látható Ember”, ahogyan egyik versében a költőt nevezte.

Születésének 90. évfordulójához közeledve egy pillanatig sem volt kérdés, hogy a kerület egyetlen múzeuma méltó kiállítással tisztelegjen Pestszentlőrinc híres szülöttje előtt. „A Látható Ember” című kamarakiállításnak a Kossuth téri Pavilongaléria adott otthont, szem előtt tartva az életút fontosabb állomásait. Jánosi Zoltán irodalomtörténész a május 28-án tartott ünnepélyes megnyitón elmondta: a kiállítás „hűen mutatja meg a „Szécsi Margit-galaxis fontosabb működési elveit, mely hatott, üzent és tanított a következő évtizedekben, ma is.” S bár az évforduló napja ebben az évben nem pünkösdre esett, annak tüzes lelkületével szavalta el Szécsi Margit Szellem testvéreink című versét Mohai Gábor előadóművész.

A megnyitó előtt a Nagy László tiszteletére elhelyezett verses emlékkövet Galgóczy Zoltán alpolgármester avatta fel, így a jubileumi megemlékezés a szellemi-lelki alkotó társ felelevenítésével egészült ki. A Szécsi Margit emlékkő tükörképére megformált verses kő létrejöttéhez sokak hozzájárultak: az ötletadó, Kurdi János, az idézetet javasló Nagy András, a költőházaspár fia, továbbá a kivitelezést koordináló Hartung Melinda és Fujtás Krisztina, az önkormányzat munkatársai.

Azt, hogy a kiállítás milyen hiánypótló szerepet tölt be a helyi kulturális és művészeti életben, jól mutatja, hogy az eseményen szép számmal gyűltek össze Szécsi Margit költészetének tisztelői és továbbéltetői. Jelen volt fia, Nagy András grafikus, a kiállítás kezdeményezője; öccse, Szélig Ferenc, továbbá Pálfy Margit színművész, Szécsi Margit hűséges versmondója; Ágh István költő, Nagy László testvére; Kő Pál szobrász, a Kossuth téri Szécsi Margit szobor alkotója; Szentmártoni János, az Írószövetség elnöke, Vasy Géza irodalomtörténész, valamint Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum volt főigazgatója.

A tárlaton megjelenő fotók, személyes tárgyak, vers- és prózarészletek, illetve Nagy László rajzai, festményei és versillusztrációi mentén rajzolódik ki a költő birodalma, melyben Szécsi a prófétai szerepet vállalva örök érvényű szellemi üzeneteket hagyott az utókorra. Életműve összegzéseként vitrinben tekinthető meg életében és posztumusz megjelent köteteiből összeállított válogatás.

Múzeumunk a kiállításon regisztrációhoz kötött tárlatvezetéssel várja felnőtt látogatóit, illetve gyerekcsoportokat is fogad. Elsősorban olyan általános iskolásoknak kidolgozott múzeumpedagógiai foglalkozást kínál, mely interaktív, játékos módszerekkel ismerteti meg a gyerekekkel Szécsi Margit életét és költészetét. A tanév utolsó heteiben a költőnő egykori iskolájának, a Piros iskolának ötödikes és hatodikos diákjai vehettek részt a foglalkozásokon.

Szécsi Margit: A fölösleges fájdalmak kora (részlet)

 

Azt mondják: jól van, hogy az élet

más életekből táplálkozó.

Ki a világ torkában élsz,

erre ne mondd hogy: jó.

 

Szabó Zsófia Lilla

Tomory Lajos Múzeum

 

 

2018.május 26.

 

 

2018. május 17.

 

2018. május 15.

Üllői út, ami összeköt

2018. május 15-én 17 órakor nyílik a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény, a Kispesti Helytörténeti Gyűjtemény és a Tomory Lajos Múzeum közös kiállítása Budapest leghosszabb sugárútjáról, amely a Kálvin tértől Üllő felé haladva a VIII., a IX., a X., a XVIII. és a XIX. kerületeken át egészen Budapest határáig húzódik, házsorának legvégén a 871. számmal.

A közös helytörténeti kiállítás érdekes történeti adalékokkal szolgál Ferencváros, Józsefváros, Kőbánya és Pestszentlőrinc-Pestszentimre múltjából.

A kiállítást megnyitja: dr. Bácskai János, Ferencváros polgármestere

Köszöntőt mond: Ughy Attila, Pestszentlőrinc-Pestszentimre polgármestere és Gajda Péter, Kispest polgármestere

A kiállítás helyszíne: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény
1092 Ráday utca 18. (bejárat az Erkel utca 15. felől)

A kiállítás megtekinthető: 2018. június 23-ig, keddtől péntekig 10-18, szombaton 10-14 óra között.

 

2018.május10.

Repülés a múzeummal

A Tomory Lajos Múzeum 500 óvodás számára szervezett múzeumpedagógiai foglalkozást az Aeroparkban. A program a XVIII. kerületi önkormányzat, a Gazdasági Ellátó Szolgálat és az Aeropark segítségével valósult meg.

Idén tavasszal, április 9. és május 8. között 20 kerületi óvoda egy-egy csoportja, összesen 500 gyerek vehetett részt az Aeroparkban a Tomory Lajos Múzeum munkatársai által szervezett múzeumpedagógia foglalkozáson. A gyerekek régi repülők között ismerhették meg a repülés élményét.
Az egy órás program alatt az óvodásokkal játékos keretek között fedeztük fel az Aeroparkot: a kifutópályán ők maguk is repülővé változtak, együtt megtanultuk a repülőgépeket irányító kézjeleket, megvitattuk, miket kell csomagolni egy hosszú utazásra, és mi az, amit nem vihetnek magukkal a gépre. Átélhették, milyen lehet pilótának lenni, több repülőgép (például TU-154, IL-18) pilótafülkéjét is kipróbálhatták. A TU-154-es gépen a gyerekek utaskísérőkké és utasokká változtak, a stewardok és stewardessek örömmel és udvariasan szolgálták ki az éhes és fáradt utazókat. Az IL-18-ban megtekintettük a Tomory Lajos Múzeum repüléstörténeti kiállítását is, majd ebben a gépben is pilótákká és másodpilótákká változtak a gyerekek. Végül az utaslépcső kormánya mögé is beülhettek, lelkesen kormányozva azt.

A program az Aeroparkkal az eddigi együttműködésünk folytatásaként valósult meg, a XVIII. kerületi önkormányzat támogatásával, míg a Gazdasági Ellátó Szolgálat az óvodások utaztatásában nyújtott segítséget.

Bukszár Zsanett
múzeumpedagógus

2018. május 1.

2018. április 13.

Nyári tábor a Tomory Lajos Múzeumban!

Szeretnéd megismerni a kerület történetét?
Kíváncsi vagy, kik és hogyan éltek régen?
Legyél te is helytörténész!

„Mesterek és mesterségek a 18. kerületben”
Helytörténeti felfedezőtábor 8–12 éveseknek

Időpont: 2018. június 18–22. (hétfőtől péntekig), 8.00–16.00-ig
Helyszín: Múzeumsarok Kiállítóterem (1181 Budapest, Szent Lőrinc sétány 2.)

Várjuk a helytörténet iránt érdeklődő, a játékos felfedezéshez kedvet érző 8-12 éves, 18. kerületi gyerekeket!

Részvételi díj: 7000 Ft/hét, amely magában foglalja a napi háromszori étkezés, az utazás és az alapanyagok költségét.

A tábort vezeti: Bukszár Zsanett
Maximális létszám: 15 fő (a helyek feltöltése jelentkezési sorrendben történik)

Jelentkezés határideje: 2018. május 18.

Befizetés ideje: 2018. május 22. – május 30. között

Jelentkezés e-mailen:
muzeum@muzeum18ker.hu
b.zsanett626@gmail.com

2018. április 12.

A költészet napjához.

Szécsi Margit, Pestszentlőrincen született költőnőnk (1928-1990) ebben az évben töltené be 90. életévét.

                                                                                      ÉLNI

Élni az áldott életet,
a napfényt, a félelmeket,
a szaporodást, születést
élni az embernek kevés:
meg kell rágni a létezést!
mivel az ember telhetetlen,
gyógyszere: bánat, bánat ellen,
s az ember elgondol sokat,
e kíntól úgyis megdagadt
világba még világokat,
egy kis csíkot túl a végtelenen,
s elgondolja önmagáról, hogy: van,
s elgondolja hogy ne legyen.

 

2018. március 26.

Húsvéti játszóház a SOFI-ban

A Tomory Lajos Múzeum munkatársai citerazenével, közös énekléssel, húsvéti kaláccsal és képeslapkészítéssel várták a SOFI diákjait március 26-án, az iskolába kihelyezett múzeumpedagógiai foglalkozáson.

Az ünnepi játszóház keretein belül beszélgettünk a húsvéti szokásokról: mi a zöldcsütörtök? Mikor locsolhatták ’vissza’ a lányok a legényeket? A népszokások felelevenítését és a közös éneklést követően a diákok húsvéti képeslapot készítettek, majd megkóstolták a húsvéti kalácsot.

Bukszár Zsanett
múzeumpedagógus

 

2018. március 19.

Örömmel jelentjük be, hogy megszületett a XVIII. kerület első önálló múzeuma.
2018. március 19-től a Tomory Lajos Múzeum önálló jogi személyiséggel rendelkező intézményként végzi tevékenységét.

 

IN MEMORIAM NÁDASDI MIHÁLY (1947 – 2018)

 

Szomorúan értesültünk a hírről, hogy Nádasdi Mihály képzőművész 2018 februárjában 71 éves korában eltávozott az élők sorából.

1947. január 21-én született Kecskeméten. Pestszentimrén töltötte gyermekkorát, az általános iskolát a Kisfaludy utcai iskolában végezte el. Először 9 évesen mintázta meg agyagból Ferenc József miniatűr szobrát, amit iskolai igazgatója politikai indokok miatt összetaposott. Ez nem vette el a kedvét, rajztanára segítségével „csak azért is” elindult a művészeti pályán. 1965-ben a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban végzett bútorműves szakon. Közel 20 évig élt Svájcban, ahol eleinte díszítőszobrászként dolgozott egy művészeti cégnél, majd önálló galériát vezetett egy ott élő barátjával közösen.

Véglegesen a kilencvenes évek elején tért vissza Magyarországra. Először Szilvásváradon nyitott panziót, majd annak kényszerű bezárásával akkoriban megismert élettársához, Kalocsay Mártához költözött a pestszentlőrinci Teleki utca 26/B szám alatti házba. Ekkor álmodta meg, és hozta létre a nagy népszerűségnek örvendett köztéri alkotását, a dunai „papírhajót”, ami 1997 augusztusában indult első útjára a Dunán. Az acélból készült hajót a Művészetek Bárkájának nevezte el, belső tere mini galériaként funkcionált, külsejét pedig reklámfelületként hasznosította, melynek bevételéből finanszírozni tudta a művészeti kiállítások és egyéb kulturális rendezvények költségeit. Miután a költségek növekedése okán hajóját kénytelen volt eladni, a korábban üzemeltett panzió és egy örökölt ingatlan árából 2009-ben a Teleki utcai családi ház alagsorában elkezdte magángalériájának kialakítását. A Fehéren Feketén Galerie megnyitásával Misi a kerületi kulturális élet fontos katalizátorává vált. Számos művészeti kiállítást, baráti és alkotói találkozót, jazz klubot szervezett, amelyen művészek, barátok, ismerősök és kultúrára nyitott érkelődők rendszeresen vettek részt. Időközben megalapította a Fehéren Feketén Galerie Baráti Körét, melyet szintén lelkesen vezetett, segített. 2014 őszétől pártfogásába vette a kerületi fiatal képző- és iparművészeket is. Bátorította őket tehetségük kibontakoztatásában, valamint biztosította számukra a szükséges kiállító teret és inspirációs közeget önálló bemutatkozásukhoz. Az Eötvös Loránd Általános Iskolában és galériájában kerámiakurzusokat indított, szívesen adta át tudását az arra nyitott növendékeinek a kisiskolásoktól egészen az idősebb korosztályig.  Közismertté vált kerítés kiállításait minden év szeptemberében megrendezte, melynek keretében helyi és meghívott alkotók állíthatták ki műveiket az utcafronton. A kiállítás-sorozat mottója: „a kerítések nem elválasztanak, hanem összekötnek bennünket” – is arról tesz tanúbizonyságot, hogy Misi mindig törekedett az embereket összekapcsoló, közös energiákat mozgósító programokat szervezni. Maga a galéria is a közösségi és kulturális élet pezsgő színtere volt, egy kifejezetten kedvelt találkozópont számos helybéli számára. Akár ismeretlen, akár ismerős tért ide be, Misnek mindenkihez volt pár kedves szava, ha úgy adódott, önzetlenül segített a hozzáfordulóknak, közvetlenség és szeretet jellemezte személyét. Az élethez általában tréfásan állt hozzá, sokat viccelődött, játékosan végezte feladatait és ez másokat is inspirált. Szeretetteljes lényével pótolhatatlan közösségformáló szerepet töltött be a kerület életében.

A galéria magánéleti okok miatt történő bezárásával életének egy lényegi része veszett el, ahogy az itt megforduló látogatóknak is egy különleges helyszíntől kellett megválniuk. Ez azonban nem mérhető fel azzal a hiánnyal, melyet most Misi elvesztésével élnek meg barátai, művésztársai, családja és az általa szellemiekben és lelkiekben egyaránt gazdagodott látogatók.

Szabó Zsófia Lilla

Tomory Lajos Múzeum

2018. március 10. (BEZÁRT!)

A kerületi kézilabda krónikája

Izgalmas sporttörténeti kiállítás nyílt 2018. március 10-én a Tomory Lajos Múzeum Kossuth téri Pavilon Galériájában.

A múzeum és a PLER-Budapest Férfi Kézilabda Klub közös tárlatán a pestszentlőrinci kézilabdasport történetének és a kerület klubjának elmúlt bő 30 évéből látható válogatás: fotók, relikviák, érmek, kupák, mezek, oklevelek. Az alapítók közül tablón emlékezünk meg Kalmár Sándorról, illetve olvasható a Lőrinci Sportcsarnok rövid története is. Külön tablón emlékezünk meg Dr. Dobos Imréről, a magyar kézilabdasport kiemelkedő alakjáról. Többszörös magyar bajnok, 25-szörös válogatott, világbajnoki bronzérmes, főiskolai világbajnoki ezüstérmes, kis- és nagypályás szövetségi kapitány volt, az UTE örökös bajnoka. A magyar kézilabdasportért végzett munkájának elismeréseként Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzatának Képviselő-testülete 2018. március 14-én Pestszentlőrinc-Pestszentimre Sportérdemérmet adományozott neki posztumusz.

A kiállításon a PLER-Budapest anyagán kívül magánszemélyektől – többek között Knizner Béla, a klub egyik alapítója, Kovács Mihály, Kalmár Sándorné, Gadácsi Dávid, Forgács Gyula – kölcsönzött tárgyak, emlékek is láthatók.

A kiállítást dr. Lévai István Zoltán alpolgármester úr nyitotta meg, aki megemlékezett a klub indulásáról, elért sikereiről, és kiemelte mindazokat, akik nélkül ezek nem valósulhattak volna meg. Köszöntőt mondott Kovács Milán, a PLER Kézilabdasport Kft. ügyvezető igazgatója, aki a klub utánpótlás-nevelését emelte ki, melynek meghatározó szerepét bizonyítja, hogy a jelenlegi élvonalbeli mezőnyben több mint harminc, Pestszentlőrincről indult kézilabdázó szerepel.

A kiállítást a Tomory Lajos Múzeum részéről Fodorné Nagy Veronika történész muzeológus, a PLER-Budapest kézilabdaklub részéről Bayer Tamara sajtófőnök készítette, Szegediné Mucsi Eleonóra és Varga Tamás kivitelezték.

A tárlat 2018. május 11-ig látható a Pavilon Galériában, hétfőtől péntekig 10 és 17:30 között. Megtekintése ingyenes.

2018. március 1.

Ajándékcsomagot kapnak a helytörténeti vetélkedő legjobb osztályai

A Tomory Lajos Múzeum 2015 őszén indította útjára „A város közepe – a pestszentlőrinci Kossuth tér” című vándorkiállításához kapcsolódó vetélkedőjét. Az iskolákba „házhoz vitt” programban 2017-ben 5 iskola 44 osztálya, összesen 898 tanulója vett részt. 2018-ban az iskolák legjobb eredményt elért osztályait az önkormányzat jóvoltából egy-egy „bulicsomaggal” jutalmazzuk meg. A bulicsomagot, azaz a közösen elvégzett munkáért járó elismerést 5 osztály összesen 179 diákja kapja meg 2017-es teljesítménye alapján.

2018. március 1-én, csütörtökön 11 órakor az egyik résztvevő, az Eötvös Loránd Általános Iskola nyertes osztályának személyesen Galgóczy Zoltán alpolgármester adta át az ajándékcsomagot. Ez volt a 2017-es forduló ünnepélyes zárása.

A vetélkedő célja, hogy a kerületi diákok játékosan, érdekes feladatokon keresztül, önállóan, de egymást segítve dolgozzák fel a 14 tablóból álló vándorkiállítást, s így ismerkedjenek lakóhelyükkel.

A tablókiállításhoz három különböző feladatlapot dolgoztunk ki (alsósoknak, 5-6. osztályosoknak, 7-8. osztályosoknak), amelyeket a diákok csoportmunkában oldottak meg. A feladatlapok a felfedezést helyezik a középpontba, ugyanis a válaszokat a gyerekek a tablókon találhatják meg. Így miközben keresgélnek, észrevétlenül elmélyednek a kerület történetében, földrajzában, megismerkednek a Kossuth tér környékének nevezetes és fontos épületeivel, a park szobraival és emlékműveivel. A feladatok több tantárgyi területhez is kapcsolódnak a helytörténeten túl, például a matematikához és a vizuális kultúrához, Sőt tabletet használva a kiállításhoz készült online felületen is kell helyszíneket keresniük a gyerekeknek.

A mostani díjátadással nem zárul le a vetélkedő, 2018-ban is további iskolákba visszük el és jutalmazzuk a legjobb eredményt elért osztályokat.

Bukszár Zsanett
múzeumpedagógus

2018. február 24.

A Tomory Lajos Múzeum városnéző sétát szervez a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával az Idegenvezetők Világnapja alkalmából:

Időpont: 2018. február 24., szombat. 10.30.

Séta Pestszentlőrinc Lónyay- és Miklóstelep városrészeiben

Találkozó: 10.30 órakor a Bp. XVIII. Üllői út és a Thököly utcai megállóban

Megközelítés: a 3as Metró Határ úti végállomásától az 50-es villamossal. Leszállás a 12. megállóban.találkozó a Kossuth téri pavilon előtt

Útvonal: Üllői út – Kossuth tér – Gyöngyvirág utca eleje- Kossuth tér – Szent Lőrinc sétány – Szarvas csárda tér- Üllői út

Az egykori a Nyaralótelep villái közül: Gyöngyvirág utca 8. : „Új Tündérkert” , ex- Hofherr-villa (1890, Kollmann Ferenc) – Kossuth tér (1925, Vargha László, Rerrich Béla (1881-1932) műépítész, a mértani kert hazai megteremtője; Hősök ligete (1929, Visnyovszky Lajos, 1848-as emlékmű Pauer Gyula; a Kossuth tér szabadtéri és építészeti megújítása, 2015, SAGRA Építész Kft.) szobrai: Kondor Béla, Szécsi Margit és Nagy László, Sztehlo Gábor – a Kossuth tér épületei: Sztehlo Gábor Evangélikus Gimnázium (1927, szecessziós, Jánszky Béla és Szivessy Tibor)- evang. „Élő kövek temploma” (1932, Benkő János) – ref. templom (1941, Zeitler Rudolf )

A tér hátsó felét éppen felújítják, beszélgetünk arról is, milyen lesz a felújítás után.

Az egykori téglagyár helyén Szent Lőrinc sétány 2.: Tomory Lajos Múzeum Múzeumsarok kiállítóhelye – Szentlőrinci piac (Balassa Bálint u. 2-10.) – ex- Szarvas Csárda és ma tér a helyén: az 50-es villamos (1900, a Nagyvárad tér és a Csárda között ) – Üllői út 452. az egykori Lövölde helyén (1903. gr. Szemere Miklós) Zila Kávéház és étterem

A séta időtartama: 2,5 óra

A sétát vezeti: Heilauf Zsuzsanna történész-muzeológus, levéltáros, múzeumvezető

Regisztrálni lehet a 290-1585-ös telefonszámon és a muzeum@muzeum18ker.hu email címen.

In Memoriam Sváb Ferenc

Sváb Ferenc (Pestszentlőrinc, 1928. – Gödöllő, 2018.)

Pestszentlőrincen született 1928. október 17-én. Apja a lőrinci téglagyár villanyszerelője volt. Pestszentlőrincen járt a polgári iskolába, 1947-ben tette le az érettségi vizsgát a Pestszentlőrinci Magyar Állami gróf Károlyi Sándor Kereskedelmi Középiskolában. Ezt követően elektroműszerész képesítést szerzett, és a Röntgen Rt.-nél kezdett dolgozni, ahol röntgen- és hallásjavító-készülékeket szerelt. 1951-től a hallásjavító készülékek javítását a Rádió- és Filmtechnikai Vállalatnál folytatta. 1951–1955 között esti tagozaton elvégezte a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karának gyengeáramú szakát.
1954-től a Magyar Tudományos Akadémia Méréstechnikai és Műszerügyi Intézetében, illetve 1957-től a Kohó- és Gépipari Minisztérium Méréstechnikai Központi Kutató Laboratóriumában az ultrahangos anyagvizsgálat és a légnedvesség-mérés problematikájával foglalkozott. 1958-ban részt vett a Brüsszeli Világkiállításon, ahol ő mutatta be a laboratórium fényintenzitás-mérő készülékét (ultrafotométer).
1960-ban ajánlatot kapott a Csepel Vas- és Fémművek mágneses anyagok vizsgálatára szolgáló laboratóriumának megszervezésére és vezetésére. Itt ismerkedett meg az ionklíma- mérés és a levegőionizátor-tervezés problémájával. A kérdéskör behatóbb tanulmányozása érdekében 1965-től az orvosi műszereket előállító Medicor Művekben, a biometeorológiai laboratóriumban dolgozott.
Itt munkatársaival 1966 és 1976 között nyolcféle különböző ionizátort (miniatűr, asztali, orvosi) fejlesztettek ki BION márkanév alatt. A készülékek a koronakisülés elvét felhasználva negatív ionokat bocsátottak a légkörbe. Ezek belégzése nyugtató hatású és csökkenti a fáradságérzetet. A műszer orvosi alkalmazása segíti az asztmások, allergiások gyógyulását. 1969-ben az aeroionizátort a Medicor Sváb Ferenc 100%-os szabadalmaként jelentette be. Összesen 10 szabadalmat jegyzett.
Az angliai üzleti partner javaslatára terveztek ionizációs elven működő hanglemez-portalanítót is. A legyártott mintegy százezer darab levegő-ionizátor és hétezer darab lemezportalanító túlnyomó részét a Medicor nyugati országokba exportálta.
1983-ban az Építéstudományi Intézetbe hívták, ahol helyi légtisztító berendezések fejlesztésével foglalkozott nyugdíjazásáig, 1992-ig.
Az ásványgyűjtéssel gyermekkorában, a lőrinci téglagyárban ismerkedett meg. A különböző földtörténeti rétegekből itt előkerült masztodon-csontdarabot, pattintott kőeszközöket, megkövesedett fatörzset nagy becsben tartotta későbbi ásványgyűjteményében, amelyet a világ minden tájáról saját maga és ismerősei segítségével halmozott fel. A gyűjteményt 2013-ban ajánlotta fel a Tomory Lajos Múzeumnak. Később más személyes tárgyait is a múzeumnak ajándékozta. A Múzeumsarokban elhelyezett ásványokról két ízben is beszámolt az érdeklődőknek. De tartott előadást a Torinói lepelről Pestszentlőrincen és Gödöllőn is. Visszaemlékezéseivel, fényképanyagával segítette a „Sorsfordulók – Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri az I. világháborúban” című kiadványunk megjelentetését.

2018. január 17., 18., 22.

http://www.bp18.hu/hirek/keruleti-hirek/item/16790-sajat-muvek-a-homlokzaton

Az alábbi hivatkozásokra kattintva letölthetőek, illetve nézhetőek a vetítés anyagai!

1 Pestszentlőrinc és Sorosárpéteri (Pestszentimre) az I. világháborúban

2 Portrék a XVIII. kerület múltjábóljavított

3 Kedvenc fotók a kerületről

4 XVIII. kerület templomai

5 Régi fotók képeslapok a XVIII. kerület történetéből

2018. január 15.

 

 

 

Felhívás

A kerületi 56-os Emlékbizottság és a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény várja azok jelentkezését, akik 56-os relikviáikat, dokumentumaikat, visszaemlékezésüket megosztanák velünk. Az anyagokat archiváljuk, digitalizáljuk, illetve közzétesszük majd. Jelentkezni lehet nyitvatartási időben a Múzeumsarokban (Szent Lőrinc sétány 2.) vagy a gyűjtemény telefonszámán: 06-1-290-15-85, illetve e-mailben: muzeum@muzeum18ker.hu

 

2016. szeptember-december

2016. április-május      2016. február-március      2016. június-augusztus   

2017. teljes év