Szemere Miklós – Fedák Sári

SZEMERE MIKLÓS


(Kisazar, 1856 – Bécs, 1919) politikus, életművész, diplomata

Európai tanulmányútja után a budapesti egyetemen szerzett jogi doktorátust, és diplomata lett. 1886-ban Párizsba küldték, majd a szentpétervári nagykövetségre került. Itt kártyaszenvedélye miatt botrányba keveredett, ezért Rómába helyezték át. Az olasz fővárosban is folytatta a szerencsejátékot, a kártyázás mellett lóversenyzésbe kezdett. 1891-ben hazatért. Önként lemondott diplomata beosztásáról. Több lóverseny istállót tartott fenn. Rendszeresen sportolt, lovagolt, futott, vívott, célba lőtt.

Kiváló kártyás volt, és meg tudott állni, ha vesztésre állt. Főként azonban nyert, és pénzét ingatlanokba, értékpapírokba fektette. 1901-től 1910-ig országgyűlési képviselő volt. Többször felszólalt az országgyűlésben az ifjúság sportja érdekében. Ő honosította meg Magyarországon a cselgáncsot, Japánból hozatott megfelelő edzőt. Pusztaszentlőrincen 1902-ben vásárolta meg a Cséry család birtokát. 1903-ban építtette fel a Szarvas csárda téren a Lövőházat (ma Zila cukrászda), ahol rendszeresen sportlövő versenyeket rendezett.

Nevét utca és két lőrinci telep, a Szemere és a Miklós őrzi.

Tudtad-e hogy…

A katona édesapa

Szemere Miklós édesapja, Szemere István, 17 évesen honvédfőhadnagy volt az 1848-49-es szabadságharcban. 22 csatában vett részt, Buda ostrománál (1849. május 4-21) meg is sebesült.

Krúdy Gyula…

A neves író, Krúdy Gyula több regényében, elbeszélésében (Pl.: A vörös postakocsi; Őszi utazások a vörös postakocsin; Nagy kópé; A velszi herceg; A kékszalag hőse; stb.) örökítette meg Szemere Miklós alakját. Írásaiban Szemere nem saját, hanem Alvinczi Eduardként szerepel.

Szemere és Bécs...

Szemere Miklós részben Budapesten, részben Bécsben élt, mindkét fővárosban lóverseny istállója volt. Bécsben mindig a Hotel Sacherban lakott. A szállodalapító Eduard Sacher édesapja, Franz Sacher alkotta meg 1832-ben a világhírű, Magyarországon is népszerű Sacher tortát.

A lőrinci birtok…

Lőrinci birtoka egy részét parcelláztatta, azaz a mezőgazdasági területből házhelyeket alakított ki. A telekértékesítés fellendítése érdekében elérte, hogy a parcellázott terület jobb közlekedési adottságokkal rendelkezzen. A  ma Szemeretelepként ismert városrész egészen a ceglédi vasútvonal mentéig húzódott. Szemere Miklós kiharcolta, hogy a vonalon, a házhelyek szomszédságában vasúti megálló létesüljön. Ez a mai napig működő Szemeretelepi megálló.

 

FEDÁK SÁRI


(Beregszász, 1879 – Budapest, 1955) színésznő

Az első magyar „celeb”, a korabeli legnépszerűbb zenés színpadi műfaj, az operett sztárja, akiért fiatalok és idősebbek, férfiak és nők egyaránt feltétel nélkül rajongtak. Sok-sok női szerep mellett hatalmas sikert aratott  férfi szerepekben is. Az ő főszereplésével mutatták be először a Petőfi Sándor költeményéből készült János vitéz című operettet.

 Rövid ideig Molnár Ferenc író, a Pál utcai fiúk szerzője felesége volt.

Nemcsak Magyarországon ért el sikereket, Európa több nagyvárosában is fellépett. Remekül használta ki a korabeli reklám lehetőségeit, számtalan újságcikk, rengeteg képeslap készült róla. Az egyik kártyajátékban a legmagasabb értékű ütést róla nevezték el.

 1917-ben vásárolt szülei számára villát Pestszentlőrincen, a Gyöngyvirág utcában. Édesapját és édesanyját itt, Lőrincen temettette el, a régi lőrinci temetőben.

A villaépületet szülei halála után lebontatta, a telket parcellákra osztva eladta.

Tudtad-e hogy…

Az operett…

Az operett a 19. század közepén alakult ki, s vált gyorsan népszerűvé Európában. Az operett  a mai musical egyik elődjének tekinthető. Az operettek elsősorban könnyed dallamvilágú szerelmi történetek, humorral fűszerezve. A dalok, táncbetétek mellett prózai részek monológok és párbeszédek alkotják. A 1900-as évek elején Bécs és Budapest egyaránt az operettek “fővárosa” volt.

Az 1900-as évek elején…

Az 1900-as évek elején a színház töltötte be azt a szerepet, amit ma a televízió és az internet képvisel. Egy új bemutató olyan eseménynek számított, amin igyekezett mindenki megjelenni, aki nemcsak a kultúrára, hanem az aktuális közéleti eseményekre, pletykákra is kíváncsi volt. Hatalmas rajongótábor alakult ki 1-1 színész körül. Fedák Sári rajongóitól különleges ajándékokat is kapott: pl. egy ezer rajongói aláírást tartalmazó díszalbumot.

Fedák és Molnár Ferenc…

Sokáig együtt élt a híres íróval, Molnár Ferenccel (ebben az időszakban ez még eléggé botrányosnak számított). Végül ugyan összeházasodtak, majd nagyon hamar elváltak.

Az ulti…

A „legmagyarabb” kártyajáték, az ulti bonyolult szabályában a „fedáksári” a legmagasabb kontrának számít, amivel a játékos mindent visz. (A kártya történelem szerint nincs olyan játékos, aki ezt a szintet elérné.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Rabl%C3%B3ulti