Szent Lőrinc és Szent Imre

SZENT LŐRINC

 

( ? – Róma, 258) pap, vértanú

Lakóhelyünk, Budapest 18. kerülete 1950-ig két önálló településből, Pestszentlőrincből és Pestszentimréből állt. Pestszentlőrincet először 1332-ben, egy oklevélben említik meg Szentlőrincként.
Később a területet Szent Lőrinc pusztának is nevezték. 1910-ben nagyközség, majd 1936-tól város lett, már Pestszentlőrinc néven.
Szent Lőrinc legendája szerint Sixtus pápa segítő papja volt. A pápa vértanú halála előtt rá bízta az egyház vagyonát. Lőrinctől követelték a kincseket. Ő türelmet kért, amit meg is kapott. Szétosztotta a vagyont, és három nap után bénákkal, koldusokkal, betegekkel körülvéve jelent meg. Őket mutatta be, mint az egyház legnagyobb kincseit. Ezen megharagudva a császár előbb megkorbácsoltatta Lőrincet, majd rostélyon – amely szentként a jelképévé vált – megégették. Rendkívül népszerű szent Európában és Európán kívül is. (pl. Szent Lőrinc folyó Kanadában)
Az augusztusi csillaghullást, a Perseidák meteorraj érkezését „Szent Lőrinc tüzes könnyeinek” is nevezik.
A kerületben sétány, kápolna, általános iskola és lakótelep is viseli nevét.

TUDTAD-E, HOGY…

A Lőrinc név eredete…

A Lőrinc név latin eredetű, jelentése Laurentum (város az ókori Rómában) vidékéről származó férfi; babérkoszorúval ékesített. Szent Lőrinc ünnepnapja augusztus 10.

A védőszent…

Szent Lőrinc 2001-től a levéltárosok, könyvtárosok védőszentje. Lőrincet a középkortól részben legendája nyomán, részben nevének értelmezése alapján védőszentként tisztelték a szegények, a börtönőrök, cukrászok, csaplárosok, földművesek, gazdatisztek, kávésok, könyvtárosok    (mert az Egyház könyveinek is ő volt a gondviselője), mosónők, pecsenyesütők, pékek, sáfárok, szakácsnők, szakácsok, tűzoltók, üveggyártók, vasalónők, vendéglősök, azaz számos tűzzel dolgozó mesterség képviselője. Oltalmul hívták égési, forrázási sebek, láz, zsába, szemfájás, viszketegség, kiütések, napszúrás esetében.

Ábrázolása…

Az apostolokhoz hasonlóan sokszor fehér köntösben jelenik meg. Jelképei: kereszt, könyv, nyitott könyvszekrény, rostély, füstölőedény, arannyal teli kehely, pénztárca, pálmaág. Minden keresztény szentnek van egy jelképe (szimbóluma), ami hozzá kapcsolható, s általa felismerhető azokon a képeken, ahol ő is szerepel. Ilyen szimbólum például Szent Lőrincnél a rostély, Szent Péternél a mennyország kulcsa, melyet ő őriz, vagy a kereszténységnél a kereszt.

Nevét viselő helyek itthon…

  • Több magyar települést is elneveztek róla:
  • Ezek közül Pestszentlőrinc (azelőtt Szentlőrinc, Szent Lőrinc puszta, Pusztaszentlőrinc) a legnagyobb. A maga majd 100 000 lakosával most Budapest 18. kerülete Pestszentimrével összevonva.
  • Önálló városok:
  • Szentlőrinc (Baranya megye), Lőrinci (Heves megye),
  • Községek:
  • Sárszentlőrinc (Fejér megye), Zalaszentlőrinc (Zala megye), Nyárlőrinc, korábban Koháryszentlőrinc (Bács-Kiskun megye), Szentlőrinckáta (Pest megye), Szepesszentlőrinc (Borutovce).

És külföldön…

  • Európában (elsősorban Olaszországban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban), illetve Észak- és Dél-Amerikában számos település, templom, sőt még futballcsapat is viseli Szent Lőrinc nevét. Pestszentlőrincen a SZAC, Argentínában, Buenos Airesben a San Lorenzo de Almagro.
  • A térképen nemcsak a nevét viselő településekkel találkozunk. Észak-Amerikában található a Nagy Tavakat az Atlanti Óceánnal összekötő Szent Lőrinc folyó (egyik szigetén fekszik Montreal, partján Quebec), mely a föld legnagyobb tölcsértorkolatával kapcsolódik a Szent Lőrinc öbölbe. Chile és Argentina határán fekszik a 3700 méter magas San Lorenzo hegy.

Tisztelete…

  • Amikor I. Ottó császár 955-ben Augsburg mellett Lech mezején győzelmet aratott a kalandozó magyarok felett, éppen augusztus 10-e, azaz Szent Lőrinc ünnepe volt, ezért tisztelete nagyon fellendült német földön is, különösen Bajorországban.
  • Spanyolországban hispániai származására hivatkozva nemzeti szentnek tekintik. Amikor II. Fülöp 1563-1584 között az Escorialt, királyi palotáját építtette, az épület tervében is kifejezésre juttatta Lőrinc iránti tiszteletét. Ezért az egész palotaegyüttes alaprajza a vértanú rostélyát mintázza.
  • Szent Lőrincről nevezték el a firenzei Bibliotheca Laurenziana-t, a világ egyik legértékesebb gyűjteményét őrző könyvtárát, melyet a Medici család alapított. Michelangelo tervezte a könyvtár épületét a San Lorenzo (Szent Lőrinc) kolostorban.

 

 

 

SZENT IMRE

(Székesfehérvár, 1000-1007 között – Igfon erdő 1031) herceg

I. (Szent) István király és Gizella királyné fia. Papnak szánták, ennek megfelelően gondos nevelést kapott apjától, és nevelőjétől, Gellért püspöktől. Bátyja, Ottó halála után ő lett a trónörökös, ezért István beavatta az államügyekbe, az egyházszervezésbe és a hadvezetésbe is. Leendő uralkodóhoz méltóan megházasodott és részt vett 1030-ban a II. Konrád német császár elleni csatában.

A trónt azonban nem vehette át, mert még apja életében meghalt. Vadászat közben, a Bihar megyei Igfon erdőben egy vadkan halálra sebezte. 1083-ban apjával (Szent István) és nevelőjével (Szent Gellért) együtt I. (Szent) László király idején szentté avatták. Gyakran ábrázolják liliommal és karddal.

A Pestszentimre elnevezés a Szent Imre emlékév idején, 1931-ben született, a települést korábban Soroksárpéterinek hívták. Pestszentimre 1950-től Budapest 18. kerületének része lett. Településünkön  Szent Imre emlékét őrzi még a pestszentimrei katolikus templom, a lőrinci Szent Imre Kertváros, és több köztéri szobor.

TUDTAD-E, HOGY…

Imre név eredete…

Az Imre név germán eredetű, az Almarich névből származik. Valószínűleg a Henrik (Henricus) torzított alakja. Azaz anyai nagybátyja, II. Henrik császár után kapta Imre a nevét.

Neveltetése…

Életéről kevés biztos adat maradt fenn. Az azonban tudjuk, hogy nevelésére rendkívül nagy gondot fordítottak. A későbbi Szent Gellért püspök nevelte, írni, olvasni is megtanult. Fennmaradt István király fia, azaz a trónörökös számára készíttetett könyve, mely az “Intelmek” címet viseli. A jövendő uralkodótól elvárták, hogy rangjának megfelelő házasságot kössön, amit meg is tett, de feleségének neve nem maradt fenn.

A koronázási palást…

Valószínűleg 1031-ben, halála évében akarták megkoronázni, de erre a vadászbaleset miatt nem került sor. Erre az alkalomra készülhetett az a miseruha, melyet koronázási palástként ismerünk, és ami legrégebbi koronázási jelvényi a magyar királyoknak.

Ünnepnapja…

  • A hagyomány szerint Székesfehérváron, a koronázó városban született, és egészen biztos, hogy itt temették el.
  • Ünnepnapja: november 5.

Amerika néveredete…

Amerigo (latin Emericus, vagyis az Imre olasz megfelelője) Vespucci olasz kereskedő, felfedező keresztneve után nevezték el a földrészt 1507-ben Amerikának.

A védőszent és szimbólumai…

  • Ő az ifjúság védőszentje.
  • Minden keresztény szentnek van egy jelképe (szimbóluma), ami hozzá kapcsolható, s általa felismerhető azokon a képeken, ábrázolásokon, melyeken ő szerepel. Ilyen szimbólum Szent Imre esetében a liliom a szépség, a fiatalság, illetve a kard, a lovagiasság jelképe.

A gyilkos vadkan…

Hozzá hasonlóan egy vadkan ölte meg Zrínyi Miklós (1620-1664) költő-hadvezért is.

Nevét viselő helyek…

  • Több magyar település őrzi nevét: Tiszaszentimre (Jász-Nagykun-Szolnok megye); Szentimrefalva (Veszprém megye); Mátraszentimre (Heves megye); Hegyközszentimre (Bihar vármegye); Csíkszentimre (Csík vármegye); Marosszentimre (Alsó-Fehér vármegye).
  • Budapesten:

Pestszentimre önálló nagyközség volt 1950-ig, majd Pestszentlőrinccel összevonva Budapest 18. kerülete.

Budapest 11. kerületét 1934-től Szent Imre Városnak nevezték. Érdekesség, hogy ide tartozik a Gellérthegy egy része is.