A múzeum története

A XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre egyetlen kerületi fenntartású muzeális intézménye a Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény, mely a 2012. szeptember 1-től a Kondor Béla Közösségi Ház és Intézményei részeként működik tovább. A főváros 6. legnagyobb lélekszámú kerületének hagyományőrző és klasszikus múzeumi feladatkörén túl a hely-és pedagógiatörténeti kutatás és oktatás központja is.

„Így kezdődött: A Budapest XVIII. ker. Bajcsy-Zsilinszky utca 74. szám alatti általános iskolához 1956. augusztus 16-án osztottak át igazgatónak. A falusi jellegű környezetben a kerület régi települési nyomai is megtalálhatók, hiszen még ma is Szemeretelepnek nevezik az iskolai körzetet, melyet nem az iskoláról, hanem a hajdani földesúrról neveztek el. (Az iskola egyik épülete a Szemeremajor gazdasági épülete volt, úgy emlegetik, hogy bikaistálló.)
1956 szeptemberében határoztam el, hogy ennek a településnek régi és jelenlegi emlékeit összegyűjtöm, s az iskolában helytörténeti múzeumot létesítek. Azt terveztem, hogy a lakosság fokozatos letelepedését (honnan, mikor jöttek?) feltérképezem, régebbi épületeiről, csütörtöki kis piacáról fényképeket készíttetek, a tárgyi és szellemi értékeket összegyűjtöm.
A kartársak, gyerekek, szülők által összehordott régiségek nagy része iskolai, pedagógiai vonatkozású volt. Október elején már azon töprengtem, hogyan is lehetne egy pedagógiai múzeumot létrehozni, hiszen úgy sincs az országban. Ettől az időtől kezdve a figyelmemet a pedagógiai jellegű emlékek összegyűjtésére összpontosítottam. Persze a gyűjtésben segítő tanulók többször hoztak egyéb régiségeket is…”

Az idézett sorok Tomory Lajos tanár úr (1912-1998) naplójából valók. További vallomásából megtudható, hogy miközben egy országos pedagógiai múzeum létrehozásán fáradozott, (az Országos Pedagógiai Könyvtár akkori igazgatójától megbízást kapott országos gyűjtésre, és ígéretet munkatársi állásra), egyre gyarapodó gyűjteményét egyik helyről a másikra kellett költöztetnie. Még ilyen mostoha körülmények között is talált alkalmat arra, hogy kiállításokat rendezzen, bemutassa a település történetét, iskolahálózatának kialakulását, a régi taneszközöket, tankönyveket.
Évek múlva, 1980 novemberében a XVIII. kerületi Tanács Művelődési Osztálya vezetőjének támogatásával, a gyűjtemény Lőrincen, a Bajcsy-Zsilinszky u. 83. sz. alatt önálló épületet kapott, költségvetését a Rózsa Ferenc Művelődési Ház kezelte. A gyűjtemény vezetője nem az alapító, hanem Magyar György lett. Tomory Lajos reagálása igazán nagyvonalú volt: 1981. január 2-án a kerületnek ajándékozta gyűjteményét, melynek eszmei értékét akkor 500 ezer forintra becsülte. A díszes átadási okirat utolsó sorai: „Azon jámbor szándék vezérel továbbra is, hogy Pestlőrinc és Pestimre méltó helytörténeti múzeummal fejlessze lakóinak helytörténeti ismereteit, ifjúságának hazaszerető érzelmeit.”
A „méltó” hely kijelölése csak 2 év múlva történt meg. 1983-ban költözött a gyűjtemény a Vöröshadsereg útja (Üllői út) 87. sz. alatti családi házba, egy megszűnt óvoda helyére. Vezetőjének dr. Téglás Tivadarné magyar-történelem szakos középiskolai tanárt nevezték ki. Az új, kedvező feltételek mellett a munkatársak (Tomory Lajos, Szász János, dr. Téglás Tivadar) igyekezete nyomán a gyűjtemény szépen gyarapodott, kiállításait egyre többen látogatták. A tanulóifjúság körében lakóhelyismereti vetélkedőket szerveztek, rendszeresen publikáltak, megindult a kutatómunka is. Sikerült elérniük, hogy a lakosság figyelme a helytörténet felé forduljon.
1990 áprilisában a gyűjtemény megkapta a minisztériumi működési engedélyt, neve hivatalosan XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény lett.
1994. január 1-től a gyűjtemény és az újonnan alakult pedagógiai intézet – Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény (röviden PIHGY) néven – Pilhoffer Ferenc igazgatása alá került, s a Havanna telepre, a Kondor Béla sétány 10. sz. alatti épületbe, nehezen megközelíthető helyre költözött.
A korábbi munkatársak Grünvald Máriával kiegészülve helytörténeti monográfiát, tankönyvet, több tanulmánykötetet készítettek, 1997-ben Pro Urbe díjat kaptak. Tomory Lajos 1998-ban elhunyt, az ezredforduló előtt a gyűjtemény munkatársainak többsége nyugdíjba vonult.
Az 1990-es évek végétől a gyűjteményi feladatokat dr. Schmidt Jánosné gyűjteményi referens fogta össze, végezte, 2003-tól már csoportvezetőként. A lehető legjobban élt a szűkös adottságokkal. Nevéhez fűződik a Tomory-terem, az új állandó kiállítás kialakítása, a tabló kiállítások sorozatának készítése, népszerűsítése, több helytörténeti kiadvány, és az Örökségünk-kiadványsorozat szerkesztése, kiadása. Elindult a digitalizálás, az állomány revíziója. Az intézmény mégis eltűnt a köztudatból. Hiába voltak népszerűek, jártak sok helyen az újszerű és szép kivitelezésű tablókiállítások, azokat kevésbé kötötték a gyűjteményhez, a PIHGY épülete pedig nagyon félreeső helyen van. A gyűjtemény elhelyezése folyamatos, megoldásra váró problémává vált, az épület egyre szűkösebbnek bizonyult a Nevelési Tanácsadó és a Pedagógiai Intézet növekedésével.
2002 augusztusában Frank Gabriella lett a PIHGY új igazgatója, aki 2004. december 1-től a Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény vezetésével Heilauf Zsuzsanna muzeológus történészt bízta meg.
2010/11-ben több éves kemény munka, számos terv után több területen is jelentős sikereket értünk el. 2010-ben a Havanna-projekt keretében készült el a Havanna kiállítóhely és múzeumi foglalkoztató. 2011-ben nyithattuk meg az új település- és oktatástörténeti állandó kiállítást (minisztériumi támogatással) a központi fekvésű Múzeumsarok kiállítóteremben. A két kiállítóhely mellett 2010 és 2012 között a korábban is meghatározó múzeumpedagógiai tevékenység kiteljesítéseként uniós pályázati támogatással többféle új programsorozat és -típus kidolgozására és megvalósítására került sor. Nyertes pályázataink segítségével – saját nevelésű, sokoldalú, rugalmas és felkészült szakembergárdánkkal – színvonalas, tárgyakban gazdag, új kiállításokat, átfogó múzeumpedagógiai programot valósíthatunk meg. 2012-ben lejárt Frank Gabriella PIHGY igazgatói mandátuma. Uniós pályázataink megírásában pótolhatatlan segítsége mellett nyelvi lektorként is sokat tett a gyűjteményért.

2012-ben az „ÉV MÚZEUMA 2011” pályázaton a Pulszky Társaság – Magyar Múzeumi Egyesület, a pályázat kiírója különdíját nyerte el a gyűjtemény a helyi közösség érdekeit szolgáló új kiállításokért, az azokat kísérő gazdag múzeumpedagógiai programkínálatért.

2012-ben az új oktatási törvény rendelkezései és a közoktatási intézmények várható állami kezelésbe kerülése miatt 2012. szeptember 1-től új szervezetben, új elnevezéssel folytatjuk munkánkat, mivel a gyűjtemény szervezetileg egyesült a Kondor Béla Közösségi Házzal. Az új intézmény neve: Kondor Béla Közösségi Ház és Intézményei.

Szakmai önállóságunkat megtartva működünk tovább 100 éve született alapítónk tiszteletére, Tomory Lajos Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény néven.

Heilauf Zsuzsanna