Zsebők Zoltán – Margó Tivadar

ZSEBŐK ZOLTÁN


(Budapest, 1908 – Budapest, 1984) orvos, radiológus, egyetemi tanár

 Pestszentlőrincen élt szüleivel és húgával, egy kis kertes házban. Középiskolásként jómódú szülők gyermekeit korrepetálta, hogy szüleit segítse. Orvos lett, a háború alatt katonaorvosként dolgozott. Akkoriban Pestszentlőrinc nagy részén még nem volt vízvezeték. Cikket írt a helyi újságba arról, milyen fontos lenne ez.

1945-ben, az ostrom elvonulása után sokat dolgozott azért, hogy Pestszentlőrincen jobb legyen az orvosi ellátás. Rendbe hozták a kifosztott épületet. Zsebők Zoltán a hiányzó orvosi felszerelés pótlását is megoldotta, röntgen gépet, orvosi felszerelést szerzett.

1945 és 1948 között fontos állami tisztségeket töltött be. Majd egy speciális orvosi intézmény, a budapesti Röntgenklinika igazgatója, fejlesztője lett, tanítványai kiváló orvosok. Több könyv szerzője, hazai és külföldi szakfolyóiratok szerkesztőbizottságának tagja, számtalan cikk írója.

 2010-től viseli nevét a kerület központjában álló szakrendelő intézet.

 

Tudtad-e hogy…

Radiológia

  • Radiológiának nevezzük azt a vizsgálati módszert, amelynek alkalmazásával anélkül kaphatnak az orvosok képet a beteg belső szerveiről, csontjairól, hogy operációt kellene végrehajtaniuk. Ilyen például a röntgen, az ultrahang és a CT. A radiológiát alkalmazó orvosokat radiológusoknak nevezik.

"Lépcsőfokok"...

  • Zsebők Zoltán professzor 1981-ben kiadott „Lépcsőfokok" című könyvében megírta élettörténetét. Így ír az 1945-ös, a világháború átvonulása utáni időszakról:

„Leghamarabb Pestszentlőrinc város tartott igényt munkámra. 1945 májusában megválasztottak városi orvossá. Első gondolatom az volt, hogy a napi munkán felül rendbe hozom a háború utolsó évében elkészült tüdőkórház épületét....
Nagyon derék segítőtársaim akadtak, azokkal helyrehoztam a Ráday Gedeonról elnevezett utcában azt a házat, ahol mostanság az SZTK-rendelőintézet van. Az épület kifosztva, leszerelve szomorkodott. Hiányzott minden, ami mozdítható, ajtó szárnyak, mosdók egyaránt. Orvosi felszerelésnek nyoma sem maradt. ... Egy szerencsés véletlen folytán megtudtam, hogy az Eszterházy utcában .... tárolják ... a volt Levente Egészségügyi Központ anyagának egy részét. Dr. Vitéz segítőkészen hagyta, hogy rábeszéljem az anyag átadására. Nem volt könnyű. „Nyugta ellenében" átvettem egy röntgenkészüléket s még számos felszerelést. ... A nehezén ezzel nem jutottam túl. Miképp szállítjuk ezt ki Szentlőrincre? Végül ezt is megoldottuk, egy láncmeghajtású, tömör gumikerekű teherautó-matuzsálemet szereztünk, s meg sem álltunk a Ráday utcáig."

Nemzeti Parasztpárt

  • Zsebők Zoltán 1945 májusában belépett a Nemzeti Parasztpártba. Több minisztériumban is fontos posztot töltött be: hozzá tartozott minden országos közgyűjtemény (múzeum, könyvtár, levéltár), a tudományos akadémia, illetve az összes magyarországi egyetem, főiskola. 1948-ig számtalan kiemelkedő ügyben, az ország újjáépítésének megkezdésében, az oktatás, a tudományos munka beindításában játszott fontos szerepet, de jelen volt a 2. világháborút lezáró béke megkötésekor Párizs mellett, a magyar delegáció tagjaként. (A háború végigsöpört az országon, óriási pusztítást végezve. Rengeteg épület romba dőlt vagy súlyosan megsérült. A bútorzatot, felszerelést, a katonai csapatok elpusztították vagy elhurcolták a harcok során. Nehezen lehetett élelmiszerhez, fűtőanyaghoz jutni.)

MARGÓ TIVADAR

(Pest, 1816 – Pusztaszentlőrinc, 1896) orvos, zoológus, egyetemi tanár

Görögországi szerb családból származott. Nagyapja kereskedő, édesapja a pesti szerb ortodox egyházközség lelkésze volt. Margó Tivadar a pesti egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd Bécsben tanult és több kórházban dolgozott. Hazatérése után a pesti egyetem orvosi karán kezdett tanítani, majd a szabadságharcban katonaorvosként vett részt. Amikor folytatta a tanítást, jelentős kutatómunkát végzett, melyben segítségére volt a folyamatosan fejlődő mikroszkóp.

A zoológia, az állattan területén is fontos tudományos eredményeket ért el: ő Charles Darwin angol természettudós magyar követője és Darwin evolúciós elméletének hazai képviselője. (Darwin szerint valamennyi növényi és állati faj hosszú fejlődési folyamat során a természetes kiválasztódás során alakult ki.) Margó Tivadar beutazta egész Európát, járt Afrikában is.

1876-ban vett házat a pusztaszentlőrinci villatelepen, a ma is álló villaépületben halt meg 1896-ban.

Tudtad-e hogy…

Nevét viseli

  • Kerületünkben ma utca viseli nevét. Ezen az utcán lehet az Üllői úton, Budapest központja felől a legkönnyebben eljutni a Havanna, a Szent Lőrinc és a Gloriett lakótelepre. Emléktábláját 2010-ben avatták a Gloriett lakótelepen, a Margó Tivadar utca 170. szám alatt.

Az ortodoxia...

  • Az ortodoxia görög kifejezés, jelentése igaz hit. Az ortodox egyházak elsősorban Kelet-Európában terjedtek el, pl. orosz, grúz, román, szerb, bolgár, görög, albán, ciprusi, stb. ortodox egyházak.  Közös jellemzőjük, hogy nem ismerik el a római pápát legfőbb méltóságnak, elutasítják a nyugaton kialakult dogmákat, pl. Mária szeplőtelen fogantatása. Központosított egyházszervezetük nincs, ellentétben pl. a katolikus egyházzal. Minden nemzeti ortodox egyházat (orosz, román, szerb stb.) önálló pátriárka vezet.

A zoológia...

  • A zoológia tudománya kutatja és írja le az állatvilágot.
  • A legtöbb gyerek szereti az állatokat, sokan felnőttként is tartanak állatokat vagy hivatásként foglalkoznak állatokkal. Vannak akik ennél is többet szeretnének tudni az állatvilágról: például valamilyen ritka, kihalófélben lévő faj felderítésén, megmentésén munkálkodnak szenvedélyesen.
  • A zoológia gyökerei Charles Darwin angol természettudósig nyúlnak vissza, ő az 1800-as évek közepén a Galapagos szigetvilágban végzett zoológiai megfigyelései alapján írta meg híres művét, fogalmazta meg a fajok eredetére és fejlődésére vonatkozó híres evolúciós elméletét egyes állatfajok felkutatásában, megvédésében. 

Charles Darwin...

  • Charles Darwin (1809-1882) nézeteit többen tévesen értelmezték, úgy gondolták, hogy azt bizonygatja, az ember a majomtól származik. De ez nem igaz.
  • Elméletének lényege az, hogy a természetben az élőlények egymással versengenek a fennmaradásért. A természetes kiválasztódás útján mindig a legrátermettebb egyedek örökítik tovább génjeiket, a fajok pedig ezáltal egyre tökéletesebben alkalmazkodnak környezetükhöz. Az elmélet szerint a mai fajok ezen a módon alakultak ki az egysejtűektől kezdve az emberig.