A helyi önkormányzat és a XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény rendezésében 2012. május 15-én nyílt meg a Kerületi Olimpikonok elnevezésű kiállítás a Rózsa Művelődési Házban. A megnyitó egyben díjkiosztó is volt. Előtte ugyanis a Rózsa nagytermében olimpiai vetélkedőn mérhették össze erejüket a kerületi általános és középiskolákból érkező csapatok. A legjobbnak az általános iskolák versenyében a Darus Utcai Általános Iskola, a középiskolások vetélkedésében a Vörösmarty gimnázium tanulói bizonyultak. dr. Lévai István Zoltán alpolgármester köszöntötte a vetélkedő résztvevőit, a megjelent egykori és jelenlegi olimpikonokat, családtagjaikat. Többek között megszólalt Balogh Gábor olimpiai ezüstérmes öttusázó is.

A megnyitón újabb relikviával gazdagodott a kiállítás: Horváth Gábor kétszeres olimpiai bajnok kajak-kenus sokat próbált lapátját hozta magával, melyet az atlantai és sydneyi olimpián egyaránt magasba emelhetett. A tárlat alapvetően két részre osztható. A hely sajátosságai miatt a külső fronton az olimpiák történetével foglalkozó tablókat szemlélhetik meg a látogatók, melyek egészen a Pierre de Couberten báró által képviselt eszme megszületésétől napjainkig adnak ízelítőt az ötkarikás versenyekből és az elért magyar eredményekből. Itt láthatóak a kerületi olimpiai vetélkedőhöz készült diákmunkák is.

A terem belső felében a Pestszenlőrinc – Pestszentimréhez kötődő olimpikonok, illetve a jövő reménységei mutatkoznak be. Személyes tárgyaik, dokumentumaik mellett a kiállítás rendezői: Kovács Márk és Kissné Baumann Gizella külön vitrint szenteltek az eredeti olimpiai arany-, ezüst-, és bronzérmeknek, melyek közül a legrégebbi még az 1948-as londoni játékokról származik, de megcsodálhatjuk Magyar Zoltán tornász olimpiai aranyérmét is. Az olimpia hangulatot elevenítik meg a résztvevők formaruhái, a mezek, melegítők, sporteszközök, cipők, az ötkarikás versenyek emlékérmei, jelvényei, belépőkártyái, emléktárgyai. A legrégebbi darabok Prokopp Sándorhoz, első olimpiai bajnokunkhoz köthetőek. A család számos érdekesség, kitüntetés és relikvia mellett átadta a kiállításra Prokopp 1912-es olimpiai bajnoki oklevelét is. A kiállítás nem feledkezik meg a speciális olimpia résztvevőiről sem: külön vitrinbe kerültek a SOFI sportolóinak tárgyai.

 A kiállítás szöveges anyagának általános részét Jocha Károly, kerületi részét Kovács Márk állította össze. A tablókat, melyek a későbbiekben önálló kiállításként a kerület több pontján láthatóak lesznek majd, Feitl Írisz tervezte. Magánszemélyek mellett a Magyar Nemzeti Múzeum Éremtárából, a Magyar Sportmúzeumból, a Magyar Olimpiai Bizottságtól, a Magyar Olimpiai Akadémiától, és a XVIII. kerületi SOFI-tól is kaptunk anyagot a kiállításra. A megnyitóval párhuzamosan jelent meg Kovács Márk Prokopp Sándor olimpiai bajnok, kerületünk díszpolgára életét bemutató füzete, mely a Múzeumsarok kiállítóhelyen és a PIHGY főépületében vásárolható meg. Büszkeségeink Balogh Gábor (öttusázó), Fodor Zoltán (birkózó), Hámori Zsuzsanna (szinkronúszó), Harsányi Gergely (kézilabdázó), Horváth Gábor (kajak-kenus), Iharos Sándor (atléta), Kapros Anikó (teniszező), Káté Gyula (ökölvívó), Kis Gábor (vízilabdázó), Kovács Mihály (kézilabdázó), Lendvay Péter (kézilabdázó), Magyar Zoltán (tornász), Marosi Ádám (öttusázó), Oroszi Margit (tornász), Perényi Károlyné Weckinger Edit (tornász), Prokopp Sándor (sportlövő), Prouza Ottó (röplabdázó), Rudasné Antal Márta (atléta), Szabó János (atléta), Zsíros Tibor (kosárlabdázó) Kovács Márk

A XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjtemény 2306/1501 pályázati azonosító számmal megjelölt támogatásban részesült a Nemzeti Kulturális Alaptól a „Nem akarok állni, ha futnak a percek” – A hatvanas évek Pestszentlőrinc-Pestszentimrén kiállítás megrendezésére és A hosszú hatvanas évek – A XVIII. kerület története 1957-1970 között kiadvány megjelentetésére. A 300.000 Ft-os támogatást a részben a kiállítási installáció költségeire, részben az ahhoz kapcsolódó kiadvány nyomdaköltségeire használtuk fel.

A ’60-as évek XVIII. kerületi történetét eddig nem mutatta be kiállítás. A tárlat hiánypótló, hiszen a korabeli Pestlőrinc és Pestimre ekkor kezdett kiépülni, körvonalazódott mai formája és népessége felduzzadt. A kiállítás a kerület egymástól távol eső két helyszínén kapott helyet: XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény Szent Lőrinc sétányon található kiállítótermében és a Pestszentimrei Közösségi Házban. Az időszaki kiállítás 2010. április 16. és 2010. július 30. között a Szent Lőrinc sétányon, 2010. június 16. és 2010. szeptember 1. között Pestszentimrei Közösségi Házban volt látogatható. A 2006-ban megnyílt, az ötvenes éveket és az 1956-os forradalmat bemutató kiállítás folytatásaként valósítottuk meg a „Nem akarok állni, ha futnak a percek” elnevezésű tárlatot, mely a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiumának támogatása segítségével valósult meg.

Célunk nem a politikatörténet láttatása volt, inkább az emberek mindennapjait próbáltuk megjeleníteni saját gyűjteményünk, illetve más muzeális intézmények tárgyai és plakátanyaga által. A kiállítás tematikus egységekből állt: tablóinkon a hatvanas évek nagypolitikai történéseit, budapesti eseményeit mutattuk be bevezetőként, majd a kerület általános tendenciái kerültek sorra. Lakótelep-építések, oktatás, közlekedés és kultúra, szórakozás voltak a fő csapásirányok, de nem feledkeztünk meg az egészségügy és ipar rövidebb jellemzéséről sem. Három enteriőrben és több vitrinben kerültek bemutatásra a korszak jellemzőnek számító tárgyai. A tablók és vitrinek fölött a témához kapcsolódó plakátok igyekeznek még teljesebbé tenni a korszakról alkotott képet.

A kiállítás nagyszabású hivatalos megnyitóján – mely egyben könyvbemutató is volt – 5 iskolás csoport és 200 ember vett részt április 28-án. Ugyanez a kiállítás a Pestszentimrei Közösségi Házban is két hónapig látható volt, ahol az emeleti kiállítóteremben helyeztünk el két enteriőrt, a földszinti aulába kerültek hely szűke miatt a tablók és a plakátok. A tárgyi anyagot a helyi lakosok és a PIK segítségével egészítettük ki. A kiállítást Feitl Írisz és Kovács Márk, a gyűjtemény történész-muzeológusai rendezték, segítőjük Szegediné Mucsi Eleonóra gyűjteménykezelő volt. Feitl Írisz, Kovács Márk

Az Óvodatörténeti kiállítóhelyen az Eszterlánc Óvodában 2009.október 7-én 16 órakor „Lássuk a medvét!” címmel nyílt meg a XVIII. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény mackókiállítása Kovács Márk és Feitl Írisz rendezésében. A kiállítás alapját Bartos Ildikó grafikusművész medvegyűjteménye képezte. Ezt a gyűjteményt 2009 januárjának végén Bartos Ildikó férje és leánya a XVIII. kerületi Pedagógiai Intézet és Helytörténeti Gyűjteménynek adományozta.

A grafikusművész halála után Jancsics Péter, Ildikó művésztársa fordult az önkormányzatban dr. Bucsi Anikó civil referenshez, hogy segítsen helyet találni az anyagnak. Így jutott el a PIHGY-hez, ahol örömmel fogadták az 500 db különböző méretű és korú medvét, valamint a közel 500 db gyermekjátékot (babák, bútorok, baba /medve/ ruhák, cipők, kiegészítők). Az adományként átadott anyagot mérete és egységessége miatt különgyűjteményként kezelik, és Bartos Ildikóról nevezték el. Az új kiállítás a medvét, mint a mesék szereplőjét, mint a kicsik és nagyok hűséges barátját, a plüssállatot, és mint kedvelt reklámarcot mutatja be. Feltárul a látogató előtt a medve megjelenéseinek, kedveltségének eredete, megelevenednek leghíresebb képviselői: látható a Vackor család, a Tévé-maci, és Mackó Úr rokonsága. Gyerekek és szüleik számára egyaránt kedves lehet az 1980-as éveket felelevenítő játékbolt-belső babaházzal, építőkockával és különböző fémlemez-játékokkal. A kiállított játékmackók közül a legrégebbi az 1950-es évekből származik. A kiállítás összképét a „mackóbarlang” kis tavacskával és a „macifa” teszi teljessé. Napjainkra a művelődés és a kultúra társadalmi igénnyé vált minden korosztály számára. A múzeumhoz, a tárgyakhoz való kötődést már korán ki lehet alakítani kisgyermekkorban a kiállítások élményszerűvé tételével. A múzeumi nevelés alapvető eszköze a tapasztalat. A mackókiállítás elsősorban az óvodáskorú gyerekek, óvodás csoportok, alsó tagozatos iskolások és a kisgyermekes családok számára készült. Ezt a korosztályt nehéz megszólítani, hiszen a hagyományos kiállítások célcsoportja az általános iskolásokat és idősebbeket célozza. Az Óvodatörténeti kiállítóterem az Eszterlánc Óvoda épületében már évek óta biztosítja kerületünkben azt, hogy a XVIII. kerületi Pedagógiai és Helytörténeti Gyűjtemény segítségével a legkisebbek is átélhessék a múzeumi élményt. A játékmackó kiállításhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozásokat is óvodás és kisiskolás korúak igényeihez igazítottuk, diafilmvetítés és kézműves foglalkozások fogják színesíteni a kiállítás megtekintését. Családok számára is kedves élményt nyújthat a macitörténelem, a híres hazai és külföldi macik és az élő rokonok rövid bemutatása, az 1980-as évek boltja, amely által a gyerekek szüleik játékaiban is örömüket lelhetik, és rájönnek arra, hogy a tárgyakat érdemes megőrizni. Az érdeklődők számára 2009 december elején a Helytörténeti Gyűjtemény munkatársai projektnapot tartottak, ún. „Téli macinapot”, amikor egy napra felébresztették a mackót téli álmából és számos érdekes programot kínáltak a látogatóknak.

„Téli macinap”- projektnap a Lássuk a medvét! című kiállításon

2009.október 7-én 16 órakor „Lássuk a medvét” címmel nyílt meg a XVIII. kerületi Helytörténeti Gyűjtemény mackókiállítása az Óvodatörténeti kiállító teremben. A helytörténeti gyűjtemény munkatársai 2009. december 9-én 09:00-tól bemutató napot tartottak a kiállításon.

A délelőtti órákban a kerületi óvodai munkaközösség segítségével az óvodavezető-helyetteseknek mutatták be az óvodás korosztálynak összeállított múzeumpedagógiai programot. Délután kisiskolás napköziseknek tartottak hasonló játékos foglalkozásokat. Diavetítés, tárlatvezetés és ahhoz kapcsolódó feladatlap, mézeskalács-készítés, macipuzzle, és maci-memóriajáték várta a gyerekeket. Az ünnepek közeledtével a kiállítás is karácsonyi hangulatban fogadta a kis látogatókat, macikávéval és szaloncukorral. A nap folyamán több mint 50 gyerek vett részt a foglalkozásokon.

A program szervezője és összeállítója Feitl Írisz és Kovács Márk volt. Tekintettel a kiállítás nagy sikerére, helyi mackógyűjtők és a PIHGY anyagából a kerület másik részén, a Pestszentimrei Közösségi Házban nyílt meg a macikiállítás egy kisebb, másik változata 2010 tavaszán. 2010 nyarán az Óvodatörténeti kiállítóterem felújítási munkálatai miatt a kiállítást a Múzeumsarokban, a PIHGY új kiállítótermében látogathatták az érdeklődők. A kiállítás 2010 szeptember végéig volt látogatható. Feitl Írisz

A településünk története szempontjából különösen nagy jelentőséggel bíró, egyedi bejegyzéseket tartalmazó eredeti térképanyag (települési, parcellázási térképek) legfontosabb, de rossz állapotban lévő lapjait a Nemzeti Kulturális Alap Múzeumi Szakmai Kollégiumának támogatása segítségével sikerült restaurálnunk. Így a centenáriumi évfordulóra a nagyközönségnek méltó módon tudtuk megmutatni a közel 100 darabos gyűjtemény legizgalmasabb, legértékesebb darabjait. Ez az 1890 és 1960 közötti állomány eddig nagyrészt kiállíthatatlan állapotban volt, részben sérüléseinek, savasodásának és a korábban végzett javításoknak, erősítéseknek köszönhetően. Állapotukból és méretükből adódóan jó részük minden egyes mozdításkor újra sérült. A 2010. április 15-én nyíló centenáriumi térképkiállításra néhány jó állapotú darab és a tavaly restaurált térkép mellett a restaurátorral közösen válogattuk ki azokat a legfontosabb térképeket, melyekkel az egyes telepek parcellázását, illetve a település fejlődését nyomon követhetjük. A települési térképek egyedi, kéziratos bejegyzései sok olyan információt hordoznak, mely a településtörténet egy-egy fejezetének (pl. kulturális- és közintézmények, fejlesztések stb.) szemléletes bemutatása. A budapesti térképek katalógusa alapján egyértelmű, hogy a kiválogatott térképek többségükben egyediek, más közgyűjteményekben nem találhatóak meg. Heilauf Zsuzsanna