Pestszentlőrincen 1916. január 11-én, 79 éves korában elhunyt báji Patay András nyugalmazott császári és királyi tábornok, címzetes vezérőrnagy.
Neves református földbirtokos családból származott, a Bereg megyei Mezőkaszonyban (ma Koszony, Ukrajna) született 1837. október 28-án. A főgimnázium elvégzése után egyetemi tanulmányokat folytatott, majd 20 évesen belépett a császári és királyi 4. huszárezredhez. Gyorsan haladt a ranglétrán. Fél év múlva tizedes, rá egy évre szakaszvezető lett, de újabb egy hónap múltán már hadnagy. 1860. május 1-jén hagyta ott a katonai szolgálatot és közigazgatási pályára lépett. Karrierjét Szabolcs vármegye főszolgabírájaként kezdte, 1869-ben a megye másodalispánja lett. 1871-ben I. Ferenc József Debrecen és Nagyvárad városok főispánjának nevezte ki, mely tisztéből 1874-ben felmentését kérte. Ekkor az uralkodó elismerésében részesítette.
1862. május 11-én vette feleségül ebesi Török Gabriellát, akitől három fia született. Az ifjabbik András 1863. február 22-én született Budapesten, ő 1906 és 1913 között Bereg vármegye főispánja volt. Az 1864 februárjában született István a haditengerészethez került, míg az 1872-ben Debrecenben világra jött Tibor fiatalon meghalt. Első feleségétől 1876-ban vált el. 1891-ben feleségül vette Kállay Ákos özvegyét, a „királynői szépségű és bűvös modorú” Lahner Ilonát. Közel 20 évig éltek együtt, gyermekük nem született. Felesége 1910-ben Abbáziában hunyt el, első férje mellé temették el Nagykállóban.
Patayt 1869-ben lovasszázadossá nevezték ki, és az 1870-es évek folyamán többször jelentkezett rövidebb katonai szolgálatokra, valamint 1878-ban elvégezte a honvédtörzstiszti tanfolyamot. 1881-ben a frissen alakult csendőrséghez vezényelték. Szegeden, majd Kolozsváron szolgált. Utóbbi helyen, mint az I. számú csendőrkerület parancsnokhelyettese. 1891-ben ezredesként a IV. számú, kassai csendőrkerület parancsnoka lett. Ugyanebben az évben „hosszas, eredménydús és kitűnő szolgálatai elismeréséül” megkapta a III. osztályú Vaskorona-rendet.
Patay Andrást 1897. augusztus 1-jén, nyugállományba helyezésével címzetes vezérőrnaggyá nevezték ki. Második felesége halála után költözött Pestszentlőrincre, a Batthyány utca 23 alatt lakott. Halálhírét a szintén a Batthyány utcában lakó unokahúga, báró Barkóczy Ilona, a pestszentlőrinci elemi iskola tanára jelentette be. A régi pestszentlőrinci temetőben temették el.
Pápai Tamás László
2016. január 11.
Források:
-anyakönyvi bejegyzések, gyászjelentések (OSZK, familysearch.org, macse.hu).
-Preszly Lóránd: A csendőrség úttörői. Budapest, 1927. 108-109. o.
http://csendor.com/konyvtar/konyvek/Uttoro/03.%20Tisztek%20108-195p.pdf
Hungaricana:
-Lakatos Sarolta: Adatok a Kállay-családfához. In: A Nyíregyházai Jósa András Múzeum évkönyve 44. Nyíregyháza, 2002. 276. o.
-Varga Norbert: A polgári közigazgatás kiépítése felé tett lépések a dualizmus időszakában. In: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 31. 2006–2009. Debrecen, 2009. 236-241. o.
-Cieger András: A Bereg megyei politikai elit a dualizmus időszakában. In: Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 12. Nyíregyháza, 1997. 225. o.
-http://tiberius-genealogy.blogspot.hu/2010/10/patay-baji-kempelen.html
-A kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár (familysearch.org)
