Pestszentlőrinciek és pestszentimreiek az ezredalbumokban

A Honvédelmi Minisztérium az 1920-as években kezdett átfogóbban foglalkozni az I. világháborúban harcolt egységekkel. A már a háború alatt megkezdett gyűjtésből az 1920-as évek második felétől egymás után jelentek meg a különböző alakulattörtének. Ezeket jellemzően a harcéri élményeket átélt egykori tisztek írták. Az 1930-as évek második felében az ezredtörténet-írások újabb hulláma indult meg. Ezekben reprezentatívabb kiállításúak voltak, bennük a hivatalos eseményleírások mellett gyakran szerepeltek személyesebb hangvételű írások is. A történtek után 20 évvel kiadott ezredalbumok fontos részét képezték a fényképes életrajzok, melyeket az egykori katonák küldtek be magukról. Ezek között jellemzően a középosztály tagjait láthatjuk viszont, hivatalnokokat, köztisztviselőket, rendőröket, sikeres vállalakozókat, akiket a háború nem tört meg, hanem jobbá tett, volt mire büszkének lenniük.

Hasonló kiadványok készültek az egyes városok, községek bemutatására is, ahol a település elitjének életrajzait is megjelentették. A háborús részvétel a közösség előtt tekintélyt biztosított, ezért nem mulasztották el, hogy ezt is feltüntessék. A pestszentlőrinci és pestszentimrei hadviseltek életrajzait az alábbi kiadványokból merítettük:

– Herrein Károly (szerk.): Pestszentlőrinc, Kispest, Pestszentimre. (Budapest, 1937.) – 164 név. A továbbiakban: PKP.

– Jacobi Ágost: Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban. (Budapest, 1938.) – 50 név. A továbbiakban: Műszaki.

– Dereánó Ödön: A m. kir. „IV. Károly király” volt 1. honvéd gyalogezred története és háborús emlékalbuma. (Budapest, 1939.) – 37 név. A továbbiakban: 1.gye.

– De Sgardelli Caesar: A magyar királyi budapesti 29. honvédgyalogezred és a magyar királyi 29. népfölkelő gyalogezred hadtörténeti emlékkönyve, (Budapest 1936.) – 19 név. A továbbiakban: 29.gye.

Doromby József: A volt cs. és kir. 38. gyalogezred története és emlékkönyve (Budapest, 1936.) – 10 név. A továbbiakban: 38.gye.

Kurtz Géza – Kristófy Géza: A cs. és kir. Albrecht főherceg 44. gyalogezred és a cs. és kir. 105. gyalogezred története (Budapest, 1937.) – 6 név: A továbbiakban: 44.gye.

– A volt csász. és kir. 69. „Hindenburg” vezértábornagy nevét viselő gyalogezred története (1910-18) és világháborús emlékalbuma. Szerk.: Crettier Ferenc. (Cegléd, 1937.) – 5 név. A továbbiakban: 69.gye.

Czeigler Gusztáv – Clauser Mihály et al.: A magyar tüzér. A magyar tüzérség története (Budapest, 1939.) – 5 név. A továbbiakban: Tüzér.

Sipos Gyula (szerk.): A m. kir. székesfehérvári 17-ik honvéd gyalog- és népfölkelő ezredek története (Székesfehérvár, 1937.) – 3 név. A továbbiakban: 17.gye.

Makkay (Machalek) Pál: Négyes honvédek fegyverben (Békéscsaba, 1934) – 2 név. A továbbiakban: Négyes.

– A magyar hadviselt zsidók aranyalbuma. Az 1914-1918-as világháború emlékére. (Budapest, 2013.) – 2 név. A továbbiakban: Mhzsa.

Réti Béla (szerk.): A volt cs. és kir. Lajos Győző főherceg 65. gyalogezred világháborús emlékalbuma (Miskolc, 1938.) – 1 név. A továbbiakban: 65.gye.

Makkay (Machalek) Pál: Négyes honvédek fegyverben (Békéscsaba, 1934.)

Makkay Pál (szerk.): A 101-es zászló alatt – A volt békéscsabai cs. és k. 101. gy. e. emlékalbuma (Budapest, 1934.) – 1 név. A továbbiakban: 101.gye.

Sassy Csaba (összeáll.): A volt m. kir. miskolci 10. honvéd gyalogezred világháborús emlékalbuma (Miskolc, 1939.) – 1 név. A továbbiakban: 10.gye.  

Herczegh Géza: A veszprémi honvédek hadtörténete. A m. kir. veszprémi 31. honvéd gyalogezred, a 31. 46. és a 79. honvéd menet zászlóaljak, valamint a 31/1. népfölkelő zászlóalj története (Cegléd, 1936) – 1 név. A továbbiakban: 31.gye.

– Doromby József – Reé László (szerk): A magyar gyalogság. A magyar gyalogos katona története (Budapest, 1939.) – 1 név. A továbbiakban: Gyalog.

„Az adatok kizárólag a bajtársak személyes közlésein, illetve írásbeli bejelentésein alapulnak.”[1]

1.Ágoston (Augenstein) Ödön (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott Ganz-gyári tisztviselő, tűzoltószakasz parancsnok. *1897, Budapest. Elvégezte a Kereskedelmi Akadémiát. Tűzoltótiszti vizsgája van. 1921-1932 között tagja volt a Ganz-gyári önkéntes tűzoltó Testületnek. 1928 óta a Péceli Tűzoltó Testület tisztje, 1933-tól a helyi tűzoltóság tagja. 1915. december 15-én vonult be, mint egyéves önkéntes. Az orosz és az olasz fronton küzdött 3 hónapig. Részt vett a rarancei és csernovici ütközetekben, 1916. július 1-jén az isonzói gáztámadásban. 1916. augusztus 6-án olasz hadifogságba esett sebesülten, és 38 hónappal később szabadult. Többször részesült kitüntetésben, Károly csapatkeresztje és háborús emlékérme van. Felesége Somogyi Zsuzsanna, 6 gyermek apja. (1.gye 333 o. és PKP 318. o.)

2. májai Alberth Lajos (Pestszentimre).

Vasútépítő őrmester, magántisztviselő. *1841, Kolozsvár. 1914. augusztusban bevonult Kolozsvárra, ahonnan Korneuburgba helyezték a vasútezredhez. 1914. decemberben az orosz frontra került, ahol páncélvonaton teljesített szolgálatot (Neusand, Limanova). 1915. januárban vasúti hidat építettek Tarnovban, majd Bukovinába helyezték, ahol megsebesült és kórházba került (Arad). 1917-ben a hadivasúthoz helyezték és ez év végén az olasz hadszíntérre ment (Udine, Motta di Livensa, Oderso). Itt küzdött az összeomlásig. (Műszaki 554. o.)

3. Albu Dénes (Pestszentlőrinc).

Tizedes, vasesztergályos. *1889, Páke. A háború kitörésekor a korneuburgi 25. kriegskompanieval az orosz frontra ment. Innen Siankin keresztül Bártfára. Ismét előre ment Siankihoz, ahonnan, mint nélkülözhetetlent, a MÁV gépgyár hazahozatta. Kitüntetései: 1912/13. Emlékkereszt és a Háborús emlékérem. Neje: Tassi Erzsébet. (Műszaki 554. o.)

4. Angyal István (Pestszentimre).

Honvéd, autószerelő mester. *1896, Törtel. Bevonult 1917. március 27-én a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez Kelenföldre. Kiképzése után 1918. március 26-én az olasz harctérre ment. Harcolt a Piavénál, részt vett az előnyomulásban. 1918. október 27-én olasz hadifogságba esett. Sok szenvedés és viszontagság után 1919-ben visszatért hazájába és leszerelt. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Spaniel Mária. Gyermekei: Verona, Mária és István. (29.gye 309. o.)

 5. Arany Károly (Pestszentlőrinc).

Cipészmester. *1879, Veszprém. Iskoláit elvégezve kitanulta szakmáját, és mint segéd Pápán, Pécsett és Budapesten gyarapította szakismereteit. 10 év óta lakik Pestszentlőrincen és 3 éve önálló mester. Részt vett a világháborúban. Neje: Fazekas Julianna, gyermekei: József és Borbála. (PKP 317. o.)

6. Asbóth Ferenc (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő hidász, géplakatos. *1896, Sopron. 1915-ben bevonult Sopronba, ahonnan Korneuburgba helyezték a vasútezredhez. 1916 tavaszán az olasz frontra került (Dél-Tirol). Részt vett híd-, vasút- és drótkötélpálya építésekben, páncélvonaton teljesített szolgálatot, s mint szakmunkás volt beosztva a 42-es ágyúk mellé. Szabadságán érte a forradalom. Neje: Pintér Ilona. Leányai: Anna, Ilona, Mária. (Műszaki 556. o.)

 7. Asztalos Imre (Pestszentlőrinc).

Kocsmáros, *1886, Nagykároly. Atyja, Imre tekintélyes lakatos mester volt. Mátészalkán végezte iskoláit, s felszabadulása után Budapesten és több nagyvárosban fejlesztette szaktudását. Rövid ideig Pestszentlőrincen, mint önálló mester működött és 1936 óta vezeti jó hírű vendéglőjét. A világháborúban vitéz magatartást tanúsított. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem. Bronz vitézségi érem, Sebesülési érem, Károly csapatkereszt. Neje: Misuta Paula. (PKP 317. o.)

8. Aufsatz János (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott BSZKRT főellenőr, Mozgósításkor vonult be. 38 hónapon át küzdött a szerb, olasz és az orosz fronton. Részt vett a többi közt a sabáci, doberdói és wolhyniai harcokban. Háromszor megsebesült az olasz harctéren. Mint szakaszvezető szerelt le. Kitüntetései: vas érdemkereszt, Károly csapatkereszt, sebesülési érem. Neje: Ochsenfeld Erzsébet, gyermekei: Károly, Erzsébet és Dorottya. (1.gye 376. o.)

9. Bagossy Géza (Pestszentlőrinc).

Szakaszvezető főhadnagy, nyugalmazott tanító. *1878, Tiszaluc. Bevonult 1915 februárjában a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. A tiszti iskola elvégzése után mint hadapród indult az olasz harctérre. A doberdói ütközetben súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után 1916 júniusában a Szerbiát megszálló sereg 6/29. zászlóaljával előbb Kreljevóba, majd Csicsakra ment. Itt teljesített szolgálatot a háború végéig. Kitüntetései: Signum Laudis a kardokkal, Nagy ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, és Sebesülési érem. Neje Tőke Erzsébet. Gyermekei: Géza jegyző Homorogdon, Zoltán mérnök Algírban és Lenke.

10. deési Bajnóczy Gábor (Pestszentlőrinc).

Utász őrmester, építőmester, építési vállalkozó. *1884. Rákosszentmihály. Tényleges katonai idejét 1902-04 között a 7. utász zászlóaljnál szolgálta le. A háború kitörésekor a 8./4. zászlóaljhoz vonult be. 1915-ben az olasz harctérre vezényelték, ahol, mint szakaszparancsnok, kavernák és állások építésében működött közre. A 11. offenzívánál, mint a 41. hadosztály kötelékébe tartozó árkász rohamosztag szakaszparancsnoka vett részt egész a Piavéig tartó előrenyomulásban. A Piave deltájában a hídfő állását foglalták el, éjjelente pedig az állandóan lövetett hidat javították. Hat hónapi szolgálat után visszahelyezték szakaszát a századához a Monte San Gabrielére. 1917. február havában súlyos betegen hazakerült. Felülvizsgálaton 25%-os rokkantnak minősítették, és mint kézigránátdobó-kiképző altiszt teljesített szolgálatot az összeomlásig. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem 1 sávval, Sebesülési érem, Károly csapatkereszt. Neje: Simon Szilvia. Gyermekei: Gertrúd, Ilona. (Műszaki 557. o.)

11. Balázsi Kálmán (Pestszentlőrinc).

Honvéd, BSZKRT alkalmazott. *1888, Kisújszállás. Bevonult a mozgósításkor a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. 1914. szeptember 17-étől a szerb fronton harcolt. 1914. október 24-én súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után 1915. november 2-ától az orosz harctéren több ütközetben vett részt. 1916. június 4-én orosz hadifogságba esett. Onnan sok szenvedés és viszontagság után 1918 májusában megszökött és hazatért. A forradalom után szerelt le. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, Háborús emlékérem. Neje: Valkár Julianna. Gyermekei: Gyula, Juliska és Ferenc. (29.gye 310. o.)

12. Balda János (Pestszentlőrinc).

Tartalékos tizedes, államrendőrségi törzsőrmester. 1915 októberében vonult be a 4. honvédgyalogezredhez s rövid kiképzés után az olasz harctéren nyert beosztást. Itt küzdve ezredével. 1916. augusztus 17-én gránátszilánktól megsebesült. Felépülése után elvégezte a szegedi géppuskás tanfolyamot, s mint irányzó, előbb az orosz, majd 1917. augusztus 30-án az olasz harctérre vonulva, részt vett ezrede minden ütközetében, mikor is 1918. október 30-án láblövéssel megsebesülvén, francia hadifogságba került, honnan 1920 májusában kerül csak haza. Kitüntetései: Másodosztályú ezüst vitézségi érem (kétszer), Károly csapatkereszt, sebesülési emlékérem igénylésére jogosult, háborús emlékérem. (Négyes 293. o.)

13. Balog István (Pestszentlőrinc).

Divatáru kereskedő, *1891, Tiszaföldvár. Budapesten végezte gimnáziumi tanulmányait, s 1914-ben diplomát nyert a Pázmány Péter Tudomány Egyetemen. Egy ideig patikus volt Soroksáron, majd a világháború a frontra szólítja. Több évi segédi működés után Makón lett önálló gyógyszerész 1920-ban. 1926-ban csemegekereskedést nyitott Budapesten, majd 3 évig, mint vállalati tisztviselő működött. Jelenlegi üzletét 1935-ben nyitotta meg. (PKP 318. o.)

14. Bankó Rezső (Pestszentlőrinc).

Tizedes, gépmunkás. *1895, Pozsony. A pozsonyi 5. utászokhoz vonult be 1915-ben. Kikerült a szerb frontra és részt vett a második szerb offenzívában. Innen az olasz frontra ment, ahol 20 hónapot töltött. 1917-ben a Piavéhoz ment, ahol a montellói átkelést vitték véghez. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Neje: Kirschteuer Róza. Gyermekei: Rezső, Róza. (Műszaki 558. o.)

15. Baranyai István (Pestszentimre).

Nyugalmazott honvéd zenemester. *1882, Kocska. Atyja mellett a kőműves ipart tanulta. 1913-ban katona lett és így érte a világháború, amelyet a szerb, orosz és olasz frontokon küzdött végig. Négyszer megsebesült, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt és Sebesülési érem kitüntetést nyert. A háború után a hadsereg kötelékében, mint zenész működött, előbb a nagykanizsai csapatnál, majd a budapesti II. honvédgyalogezrednél volt zenemester. 1929-ben ment nyugdíjba. Neje: erdődy Pálffy Margit. Gyermekei: Margit és Károly. (PKP 355. o.)

16. Barsi Károly (Pestszentimre).

Fővárosi tűzoltó. 1915. május 15-én vonult be, a szerb, román, olasz, és az orosz fronton harcolt őrvezetői rangban. 1917. szeptemberében megsebesült az olasz harctéren. A Károly csapatkereszt tulajdonosa. Nős. (1.gye 378. o.)

17. Bartha János (Pestszentimre).

Vasútépítő címzetes tizedes, nyugalmazott MÁV kalauz. *1882, Kida. Tényleges katonai szolgálatát, mint póttartalékos szolgálta le a 21. gyalogezrednél 1905-ben. 1915. októberben bevonult Korneuburgba. A Hadivasúthoz beosztva forgalmi szolgálatot teljesített az orosz fronton (Wladimir-Wolinszky, Kovel). 1917. májusban visszatért a MÁV szolgálatába, ahonnan 1933-ban vonult nyugalomba. (Műszaki 560. o.)

18. Benedek János (Pestszentimre).

Szíjgyártó mester. Mozgósításkor vonult be. 35 hónapon át küzdött a szerb és olasz fronton. Egy ízben térdsérülést szenvedett. Rangja: tizedes. Neje: Csordás Anna, három gyermeke van. (1.gye 379. o.)

19. Benkő András (Pestszentlőrinc).

Asztalosmester. *1891, Pusztaszentlőrinc. Édesapja Benkő István gazdatiszt, intéző volt a majorságban. Az iskola befejezése után egy műbútorasztalosnál lett inas, Cegléden. Az asztalos segédvizsga munkája egy intarziás bútor volt. A segédlevél megszerzése után két barátjával elhatározták, hogy nekivágnak a hagyományos vándoriparos tanulmányútnak. Végig dolgozták a Balkánt, Isztambulban szakmunkát vállaltak egy olasz hajón, s Olaszországban, Genovában, majd Svájcban, Németországban dolgoztak. 1912-ben váratlanul érte őket a katonaszökevényi körözés, őt és barátját átadták a német hatóságok az osztrák katonáságnak. Őt egyenesen Boszniába vitték egy bosnyák alakulathoz került. 1914 őszén leszerelt volna, azonban kitört a világháború. Az alakulatot az első Szerbia elleni harcokban bevetették, s ő megsebesült az egyik ütközetben a lábán. Felgyógyulása után az orosz fronton harcoló gyalogos alakulathoz osztották be, részt vett a galíciai harcokban. 1915-ben újra megsebesült, tüdőlövést kapott. Gyógyulása után 1916-ban kerül az olasz frontra, az egyik tüzér alakulathoz. Több doberdói, majd isonzói ütközetben harcolt, közben megbetegedett az egység szakácsa, s ő elvállalta a munkát, így szolgált a front mögött, mint szakács 1918-ig. Az utolsó isonzói ütközet egyikében már őket is bevetették, így angol hadifogságba került, de csak néhány hétig, mert közben befejeződött a háború. Így 6 évi katonáskodás után leszerelhetett. Ezután kezdett a Kispesti Textilgyárban dolgozni, mint üzemi asztalos. (Sváb Ferenc közlése)

20. Berki István (Pestszentlőrinc).

BSZKRT főpályaőr. *1881, Dunapentele. Iskoláit Sárkeresztúron végezte, 1902-ben katonai szolgálatra vonult be. Leszerelése után a győri városi rendőrség szolgálatába lépett, majd pedig a BSZKRT-nál kezdte meg működését. Több éven át volt raktárkezelője a budai pályafenntartásnak. 1928-ban léptették elő pályaőrré és a II/5 igazgatásnál működik. A világháborút az orosz fronton és orosz fogságban szenvedte végig. Neje: Kiss Mária, 2 leánya és 1 nevelt leánya van. Utóbbinak atyja Csurgay István hősi halált halt, anyja spanyolnátha ragadta el. (PKP 319. o.)

21. bezerédi vitéz Bezerédy Árpád (Pestszentlőrinc).

Igazgató-tanító. *1892, Dombóvár. Csurgón szerezte meg oklevelét. 1928 óta működik Pestszentlőrincen. A világháborút az orosz és román frontokon szolgálta végig. 3 ízben sebesült, és mint 50%-os rokkant emléklapos százados szerelt le. Kitüntetései: Bronz Signum Laudis, Ezüst Vitézségi Érem. 1929-ben avatták vitézzé. Helyi elnöke a Honsznak. A Frontharcos Szövetség vezető tisztje, városi képviselő, az iskolán kívüli népmívelés gondnoka. A pestszentlőrinci Wlassits utcai állami Elemi Népiskola igazgatója. (PKP 319. o.)

22. Birnbaum József (Pestszentlőrinc).

Szövőmester. *1897, Hercegfalva. Miután elvégezte iskoláit, a szövőipari pályára lépett. A volt pestszentlőrinci Mauthner gyárban szerezte szakképesítését. 16 hónapig küzdött az olasz és orosz frontokon. Neje: Gluska Teréz. 1 gyermeke van, Magda. (PKP 319. o.)

23. Blázy Gyula (Pestszentlőrinc).

Fűszerkereskedő. *1887, Istvánvölgy. Nagybecskereken végezte el iskoláit, majd kitanulta a fűszeres szakmát. 1913-ban önállósította magát, aztán hadbavonult. 1925 óta lakik Petszentlőrincen, 1936-ban nyitotta meg fióküzletét. Évekig volt a lőrinci profi futball club vezetője. Felesége: Bajkó Margit. (PKP 319. o.)

24. Boda István (Pestszentimre).

Géplakatos, háztulajdonos. Az 1. honvédgyalogezreddel 1914-ben az orosz frontra került. Részt vett a rohatyni és kirovi harcokban. Itt súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után, 1918 februárjában ismét a harctérre vezényelték, ahol az összeomlásig küzdött. Mint őrvezető szerelt le. Kitüntetései: Károly csapatkereszt, sebesülési érem. Nős, egy gyermeke van. (1.gye 381. o.)

25. Boda János (Pestszentimre).

Földműves. Mozgósításkor vonult be. Wolhyniában több ütközetben vett részt és kézlövést szenvedett. Felgyógyulása után a román harctéren küzdött. Két évet töltött Bukovinában, majd Ukrajnában teljesített szolgálatot, végül a szerb fronton volt az összeomlásig. Bronz vitézségi érmet kapott. Felesége: Szücs Julianna. (1.gye 381. o.)

26. Boros 3 István (Pestszentlőrinc).

Magyar királyi államrendőr. *Pestszentlőrinc. Katonai kötelezettségének Budapesten a 2. számú önálló légvédelmi ütegnél tett eleget. 1933. április 1-jén az állami rendőrség szolgálatába lépett. Nagybátyja: Mihalik Rudolf az olasz harctéren hősi halált halt. (Tüzér 17. o.)

27. Bosnyák Sándor (Pestszentlőrinc).

Fényszórós tizedes, könyvkötő mester. *1886, Baja. A háború kitörésekor a 23. gyalogezred kötelékében Sabáchoz került, ahonnan az orosz frontra vitték. 1916-ban a fényszórósokhoz került Wienbe. Innen Kirlibabához, majd az olasz frontra, onnan a Balkánra került Üszkübhöz és itt érte a forradalom is. Kitüntetései: 1912/13. Emlékkereszt, Bronz vitézségi érem kétszer, Károly csapatkereszt, Jubileumi emlékérem, Háborús emlékérem. Neje: Vasváry Anna. Gyermekei: Ilona, Sándor, Ede. (Műszaki 567-568. o.)

28. Bozzay István (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő hidász, mozdonyvezető. *1894, Felpéc. A tábori lóvasúthoz vonult be 1914-ben Pozsonyba. Innen az orosz front lublini szakaszára került. A visszavonulás után felmentették, és hadimunkára alkalmazták. 1917-ben újból behívták a 19. közös gyalogezredhez, ahonnan a vasúthoz került. Itt érte az összeomlás. Kitüntetése: Háborús emlékérem. Neje: Palocska Lujza. Gyermekei: Irén, András, Dezső. (Műszaki 568. o.)

29. Böjthy Béla (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott alezredes. *1879, Csíkszereda. Tanulmányait Budapesten végezte a császári és királyi hadapródiskolában. Több ezred kötelékében működött. A világháborút az orosz fronton küzdötte végig, és mint 50%-os hadirokkant a népgondozó kirendeltség vezetője lett Körmenden, ahol 1927-ben, mint alezredes vonult nyugalomba. Kitüntetései: Signum Laudis a kardokkal, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, 20 éves Szolgálati érem. Neje: Gentille Inesz, 3 fiuk van. (PKP 320. o.)

30. Burger Frigyes (Pestszentlőrinc).

Tisztviselő. Mint egy éves önkéntes vonult be 1918. március 15-én az I. honvédgyalogezredbe és hat hónapig az olasz fronton küzdött. Felesége: Groszmann Róza, leánya: Éva. (1.gye 333. o.)

31. Burst József (Pestszentlőrinc).

Műkertész, trafiktulajdonos. 1915. április 15-én vonult be. Három hónapig az olasz fronton harcolt, amíg súlyosan meg nem sebesült. Mint 75 százalékos rokkant 1915. augusztusában leszerelt. A Károly csapatkereszt, és sebesülési érem tulajdonosa. Felesége: Nick Róza, egy fia van: József. (1.gye 383. o.)

32. Centye Gyula (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő őrmester, MÁV állomás elöljáró. *1887, Dés. 1915. szeptemberben bevonult a korneuburgi vasútezredhez. Wladimir-Wolinszkiba mint állomásvezető teljesített szolgálatot. 1918 elején Lublinba, onnan Ukrajnába (Kovel, Jekaterinoszláv) helyezték. Pologi állomáson érte az összeomlás. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Veres Margit. (Műszaki 571. o.)

 33. özv. Chalupján Istvánné (Pestszentlőrinc).

Reszelővágó. 1913 óta helybeli lakos. Néhai férje a világháborúban 3 ízben sebesült. 1923-ban alapították az üzemet, főleg helybeli iparosoknak dolgoznak. Néhai férje 1936-ban elhunyt. (PKP 321. o.)

34. özv. Chmelik Mihályné (Pestszentlőrinc).

Született Rinyevits Kornélia, magyar királyi postaaltiszt özvegye. Néhai férje 1870-ben született. A katonai szolgálat abszolválása után 7 éven át, mint tovább szolgáló altiszt működött. A világháborút az orosz és albán harctereken küzdötte végig és a fronton szerzett maláriában 1925-ben hunyt el. 4 élő gyermeke van: Mihály városi tisztviselő, Ferenc droguista, Kornélia és Margit férjezett Fekete Győzőné. (PKP 321. o.)

35. dr. Czagány Ferenc (Pestszentimre).

Orvos. *Nagysurány. Gimnáziumi tanulmányait végezve 1917-ben bevonult a 12. gyalogezredhez Komáromba, 1918-ban, mint egészségügyi zászlós szerelt le Károly csapatkereszt, Bajor érdemkereszt és Háborús emlékérem kitüntetéssel. Egyetemi tanulmányait a budapesti egyetemen fejezte be, tagja volt a tudományegyetem csendőrzászlóaljának. 1926-tól 1929-ig a kispesti mentőegyesületnél teljesített szolgálatot, mint mentőorvos, majd őrsvezető. (PKP 355. o.)

36. Csáky Gy. Lajos (Pestszentlőrinc).

Elektroműszerész. 1915. október 15-én vonult be az I. honvéd gyalogezredbe. Nyolc hónapon át harcolt az olasz és orosz fronton. 1916. július 7-én Kottuzonnál súlyosan megsebesült. Mint szakaszvezető szerelt le. A Károly csapatkereszt tulajdonosa. Nős, egy fia van. (1.gye 383. o.)

 37. özv. Csonka Sándorné (Pestszentlőrinc).

Született Pazsitka Anna vegyeskereskedő. Néhai férje művezető volt. 1931-ben telepedett le Pestszentlőrincen s férjének ugyanez évben bekövetkezett halála óta vezeti az üzletet. Csonka Sándor derekasan küzdött a világháborúban, harctéren szerzett betegségben hunyt el. (PKP 321. o.)

38. Csontos Gyula (Pestszentlőrinc).

Hentes és mészáros mester. *1897, Alsónémedi. Iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte. Bőséges szaktudást szerzett a hentes szakmában s 1928-ban önállósította magát. 1927-ben telepedett le Pestszentlőrincen. Házát 1933-ban építette. A világháborúban részt vett. Az orosz fronton megsebesült. Tagja a helybeli Ipartestületnek. Neje: Jely Margit. (PKP 321. o.)

39. Csoplán István (Pestszentlőrinc).

Kocsmáros. *1888, Győr. Tősgyökeres győri nemesi család sarja. Predikátuma (előneve) »Csontos«. Iskoláit elvégezve a kőműves mesterséget sajátította el s Budapesten, illetve az ország nagyvárosaiban gyarapította szaktudását. Kocsmáját 1931-ben alapította. Vendéglője az »Arany szarvas« című népszerű szórakozóhelye a környékbelieknek. A városnak virilis képviselő testületi tagja. A világháborút végigküzdötte. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, Háborús emlékérem. Neje: Szopek Irén. 2 gyermekük van: Gyula és Vilma. (PKP 322. o.)

40. Csöndes János (Pestszentlőrinc).

Kultúrmérnök. *1900, Brünn. Középiskoláit Nagyváradon és Békéscsabán, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1929 óta működik Pestszentlőrincen a városi műszaki hivatalnál. A világháborúban részt vett. Tagja a Mérnöki Kamarának, a Hungária Technikus Egylet dominusa. Tagja az Úri Kaszinónak és a SZAC vívószakosztályának működő tagja. (PKP 322. o.)

41. Damó Mihály (Pestszentlőrinc).

II. osztályú tengerész aknász, MÁV mozdonyvezető. *1892, Felvinc. 1914. augusztusban bevonult Gyulafehérvárra az 50. gyalogezredhez, ahonnan Polába helyezték a haditengerészethez. Műszaki kiképzés után a „Gamma” nevű hajóra került, ahol több tanfolyam elvégzése után, mint aknász teljesített szolgálatot s vett részt több fontos akcióban. Itt küzdött az összeomlásig. Egyszer sebesült. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Neje: Kecsedi Gizella. (Műszaki 574. o.)

 42. Danninger János (Pestszentlőrinc).

Húsfeldolgozó üzem tulajdonos. *1894, Budapest. Iskolai tanulmányai befejeztével a hentes és mészáros szakmát sajátította el. Önálló 1929-ben lett. Főüzlete az Üllői-úton, fiókjai: Pestszentlőrincen 2, Kispesten 1, 20 alkalmazottat foglalkoztat. A világháború alatt az orosz fronton harcolt. Az Ipartestület elöljáró tagja, a Húsipari Szakcsoport elnöke. Neje: Vermes Mária. (PKP 322. o.)

 43. Dányi Ferenc (Pestszentlőrinc).

Fűszerkereskedő. 1916. májusban vonult be, az orosz és olasz fronton harcolt. Wolhyniában az álló harcokban vett részt, azután a Monte San Gabrielén, Monte Tomba és Piave mellett küzdött. 1917 tavaszán légnyomást szenvedett a Doberdón. Kitüntetései: kisezüst és bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Felesége Muzamel Borbála, négy gyermeke van. (1.gye 385. o.)

 44. Dávid János (Pestszentlőrinc).

Okleveles mérnök, BSZKRT műszaki főtanácsos, hadnagy. *1886, Cegléd. Mérnöki diplomáját 1909-ben szerezte a budapesti József Műegyetemen. Bevonult, mint egy éves önkéntes Bécsbe az 1. vártüzérezredhez. Két hadgyakorlatot Polában a 3. önálló zászlóaljnál csinált végig. Pályafutását Sopronban kezdte meg. A világháború az első napon a frontra szólította. A háború kitörésekor ismét Polába hívták be a 3. vártüzérzászlóaljhoz. Innen azonnal Przemyslbe vitték, ahol mint ütegparancsnok harcolt a vár elestéig. 1915. március 22-én orosz hadifogságba esett, ahonnan 1920 júliusában került haza. Emléklapos hadnagy. Hazatérése után visszakerült a villamos társasághoz, s jelenleg a BSZKRT BHÉV pályafenntartási szakosztályának főnöke. Felesége: Simon Rozália. Gyermekei: János műegyetemi hallgató, Rozália Dr. Szegedy László orvos neje és István. (PKP 322. o. és Tüzér 13. o.)

 45. Dékány János (Pestszentlőrinc).

BSZKRT kalauz. *1893, Tolnatamási. 1914-ben vonult be Székesfehérvárra a munkásosztaghoz és ment az orosz hadszíntérre. 1915 márciusában került ezredünkhöz. Kiképzés után a 12. menetszázaddal ment az orosz hadszíntérre. Részt vett a Sopanow-i ellentámadásban, ahol megsebesült. Felgyógyulva 1916 áprilisában került újból az orosz frontra, majd a román hadszíntérre. 1917. október hó 6-án sebesülten orosz fogságba esett és 1918. szeptember 3-án tért haza. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem. Harctéri szolgálata: 30 hónap. (44.gye 350. o.)

 46. csalai Déry József (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott királyi ítélőtáblai bíró. *1866. Középiskoláit a budapesti kegyesrendi gimnáziumban, a jogot a Budapesti Tudományegyetemen végezte. Pályafutását 1890-ben a budapesti királyi törvényszéknél kezdte meg. 1918-ban királyi ítélőtábla bírói jelleggel ruháztatott fel. A világháború idején a császári és királyi katonai bíróság polgári osztályát vezette Kragujevácon. Érdemeiért a hadi ékítményes Ferenc József rend lovagkeresztjével lett kitüntetve. Sokoldalú társadalmi és irodalmi, illetve sporttevékenységet fejtett ki. Alelnöke, majd tiszteletbeli elnöke volt a Magyar Turista Egyesületnek. Mint lelkes turista a Magas Tátra feltárásában nagy érdemei voltak. Róla nevezték el a Déry-csúcsot, a turisztika terén európai szaktekintély lett. 37 éven át munkatársa volt a Turisták Lapjának, 23 éven át szerkesztette is azt. Tagja a városi képviselő testületnek. (PKP 322. o.)

47. Dezsényi (Deutsch) Adolf (Pestszentlőrinc).

Vendéglős, tartalékos őrmester. *1887, Kalocsa. 1908-ban vonult be tényleges szolgálatra a 38. gyalogezredhez. 1914-ben első mozgósításkor bevonult és ezredével a szerb frontra ment, ott harcolt 1915. október 10-ig, amikor Belgrádnál megsebesült. Felépülése után fegyvernélküli segédszolgálatra nyert beosztást az összeomlásig. Kitüntetése: II. osztályú ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, Háborús emlékérem, 1908/1912. szolgálati kereszt. Neje: Rosenberg Irma; gyermekei: Tibor, Ilona és Zoltán. (38.gye 472. o.)

48. Dr. Divó Alajos (Pestszentlőrinc).

Osztályvezető állatorvos. *1888, Csene. Középiskoláit Szegeden, az állatorvosi főiskolát Budapesten végezte. A világháborút végigszolgálta. Működését a háború után az oltóanyag termelő intézetben kezdte meg, ahol, mint műszaki vezető tevékenykedik. A városi képviselőtestület tagja. Neje: Krémer Borbála. Fia: László. (PKP 323. o.)

49. dabai Dobay Endre (Pestszentlőrinc).

Festő- és szobrászművész. MÁV segédtiszt. *1881, Székelyudvarhely. Édesapja törvényszéki bíró volt. Iskolai tanulmányait Budapesten fejezte be. Járt Iparművészeti Főiskolában, majd Márton Ferenc festőművész mellett dolgozott, most a MÁV igazgatóságánál van beosztása. A világháborúban megsebesült. Felesége: Mihályfalvi Ilona. (PKP 323. o.)

 50. Dobos József (Pestszentlőrinc).

Városi altiszt. Mozgósításkor vonult be és 50 hónapon át küzdött az orosz és olasz fronton. A többi közt részt vett a tarnopoli, doberdói, Monte San Gabriele-i, Monte Tomba-i harcokban. Kitüntetései: kisezüst és bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Neje: Tekenős Julianna, egy lánya van: Sarolta-Emma. (1.gye 386. o.)

51. Dóra Sándor (Pestszentlőrinc).

Magyar királyi államrendőr főtörzsőrmester. *1891, Nagygomba, Somogy megye. Ténylegesen 1912–13-ban szolgált ezredünk 13. századában. Mozgósításkor vonult be és ment a szerb hadszíntérre. Sabácnál esett át a tűzkeresztségen. Az ezreddel ment az orosz frontra is. Részt vett a II. lembergi csatában, a nagy visszavonulásban, a Sambor körüli harcokban és az orosz-lengyelországi ütközetekben. Itt 1914. december 7-én éjjel egy szuronyroham alkalmával megsebesült és fogságba esett. Mint fogoly megfordult Szibéria számos táborában és 40 hónapi fogság után 1918 telén tért haza. Tulajdonosa az 1912/13. Emlékkeresztnek és a Károly csapatkeresztnek. 1919–20-ban a 4. számú csendőrkerületnél teljesített szolgálatot. Felesége: Tütő Julianna, gyermekei: Irma, Sándor, Jenő és Tibor. (44.gye 351. o.)

52. Dömjén Aladár (Pestszentlőrinc).

Textilgyári tisztviselő. *1881, Szentes. Középiskolai tanulmányait Nagyszebenben fejezte be. Hosszabb ideig, mint közigazgatási tisztviselő működött Szentesen és Csongrádban. Hosszabb ideig volt tisztviselője nagyobb győri vállalatoknak. 1914-ben bevonult. Az orosz fronton küzdött és megsebesült. 7 évig sínylődött orosz fogságban. Mint tartalékos százados szerelt le. A háború után ingatlanközvetítő irodát alapított Budapesten. 1931 óta a Kispesti Textilgyár tisztviselője. (PKP 323. o.)

53. Dömök András (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott magyar királyi rendőr főtörzsőrmester *1894, Tápiószentgyörgy. Bevonult 1915. augusztus 16-án. 1915. novembertől az orosz fronton harcolt. Kőrösmezőnél 1916. július 27-én megsebesült. Felgyógyulása után 1916. szeptember 1-jén a román frontra ment. Itt küzdött az összeomlásig. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem kétszer, Sebesülési érem, Károly csapatkereszt, Háború emlékérem. Neje: Sinka Mária. Gyermekei: Ilona és András. Bátyja: Dömök János a szerb fronton hősi halált halt. (29.gye 319. o.)

 54. Drexler Ferenc (Pestszentlőrinc).

Távírász tizedes, lakatos. *1890, Budapest. Tényleges katonai szolgálatra 1912-ben vonult be a 32. gyalogezredhez. A háború kitörésekor részt vett Sabác bevételében s a visszavonulásban. Majd Galíciába s a Kárpátokba került. Betegen Ungvárra vitték kórházba, ahonnan felgyógyulva Sankt Pöltenbe helyezték a távírászokhoz, majd Obergrafendorfba. Innen ment ki ismét az orosz hadszíntérre a XI. hadtesthez. Részt vett 1915. márciusban az előnyomulásban Lukowig. Kiképzésre a németekhez helyezték „lehallgató állomásra”. Tarnopol alatt fogságba esett 1917. júliusban. Jaroslawon, Kiewen, Moszkván keresztül Kazánba vitték, ahonnan egy év után hazaszökött. Szabadságon érte az összeomlás. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Ezüst érdemkereszt, 1912/13. Emlékkereszt, Háborús emlékérem. Neje: Dolezsál Vilma. (Műszaki 577. o.)

 55. Droszt Ede (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott államvasúti főfelügyelő. *1877, Vidrány. A kereskedelmi érettségit Kismartonban szerezte meg. Elvégezte a budapesti tisztképző tanfolyamot. Működését Párkánynánán kezdte meg 1900-ban. 1915-ben, mint hadnagy vonult be és az orosz, majd a szerb fronton teljesített szolgálatot. Fontos beosztását mindenkor a legnagyobb elismerés mellett látta el. Kitüntetései: Ezüst és Bronz Signum Laudis. Pécsett a forgalmi osztály főnökhelyettese, nem sokkal később a forgalmi osztály vezetője lett. 1933-ban ment nyugdíjba. Neje: Tonneli Olga. (PKP 323. o.)

56. Eckert Miklós (Pestszentimre).

Tizedes, fodrászmester, *1898, Tápiószentmárton. Bevonult 1916. májusban a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Kiképzése után 1916. októbertől a román fronton küzdött. Egyszer sebesült. Állandóan a tűzvonalban több ütközetben harcolt. Leszerelt az összeomlás után. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem. Neje: Kranitz Rozália. Fia: Ottó. Nagybátyja: Kapola Albert az orosz fronton hősi halált halt. (29.gye 320. o.)

 57. Erdős Miklós (Pestszentlőrinc).

Vállalati üzemi igazgató. *1867, Bezi, Győr megye. A középiskolát Bécsben végezte, pályafutását Amerikában kezdte meg, ahol 10 tapasztalatdús esztendőt töltött. Budapestre 1910-ben került vissza és a Mátra Antal-féle gyár vezetője lett, mely vállalatnak jelenleg is az igazgatója. A világháborúban a román fronton küzdött, mint arany érdemkeresztes emléklapos népfelkelő hadnagy szerelt le. Volt városi képviselő, megyebizottsági tag. Neje: Tirkve Marianna. (PKP 324. o.)

 58. erősdi Erösdy Bálint (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott magyar királyi erdőtanácsos. *1869, Bodola, Háromszék megye. Az érettségit Selmecbányán szerezte meg, majd elvégezte az erdészeti akadémiát. Több helyen, legutóbb Kolozsváron teljesített szolgálatot. A megszállás idején el kellett hagynia Erdélyt. Gödöllőre került, majd egy időre vissza Erdélybe, és Kolozsváron működött. 1920-ban Budapesten minisztériumi beosztást kapott, aztán Parádon később Miskolcon az erdőigazgatóság központjában teljesített szolgálatot, ahol 1926-ban nyugdíjba ment. A világháborút végigküzdötte. Neje: Makkay Anna. (PKP 324. o.)

59. Farkas Antal (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott adóellenőr. *1872, Zenta. Iskoláit elvégezve az adópénztárnál kezdte meg működését. 1915-ben hadba vonult. 1920-ban Budapesten a VIII. kerületi kapitányságon teljesített szolgálatot és 1923-ban, nyugdíjba vonulásakor, telepedett le Pestszentlőrincen. 1921-ben vette nőül Bellon Terézt, leánya Blanka, férjezett. (PKP 324. o.)

60. Farkas Elek (Pestszentimre).

Szódavízgyártó. *1891, Sári. A kovácsipart tanulta, majd 1915-ben hadbavonult s itt 1918 végén, mint fegyvermester olasz fogságba esett. Bronz vitézségi érmet és Károly csapatkereszt kitüntetést kapott. Háború után a Lipták-gyárban működött, 1920-ban fűszerkereskedés vezetését vette át, majd 1921-ben jelenlegi szikvízüzemét létesítette töltőállomással és 3-4000 üveggel felszerelve. A vizet saját kocsijával szállítja. Római katolikus egyháztanácstag, községi képviselő testületi póttag. Neje: Patkós Zsuzsánna. Fia: Elek. (PKP 356. o.)

61. nagyszéksósi Farkas István (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott ezredes. *1858, Szeged. Budapesten végezte el a Ludovika Akadémiát 1882-ben. Szolgálatát Szegeden kezdte meg. 1904-től a törzstiszti tanfolyam segédtisztje. A világháború a szerb frontra szólította, majd a honvédelmi minisztériumban nyert beosztást. A forradalom idején 1919-ben nyugalomba vonult. Kitüntetései: Vaskoronarend III. osztályú kereszt a kardokkal, Katonai érdemérem II. osztályú tiszti szolgálati kereszt, Károly csapatkereszt. (PKP 324. o.)

62. Fekete Bálint (Pestszentlőrinc).

Csiszolókorong-készítő, háztulajdonos. *1899, Budapest. Iskoláit Pestszentlőrincen végezte, 1917. szeptemberben vonult be. Előbb a hadügyminisztériumban gépkocsivezető volt, majd autókon hadianyagot szállított a frontra. 3 évig tagja volt a nemzeti hadseregnek. 1922-ben szerelt le, mint tizedes. 1920-ban vásárolta telkét, melyen 8 év múlva felépítette házát. Önálló iparos 1923-ban lett, 1930 óta bátyjával közösen dolgozik. Felesége: Somogyi Erzsébet. (1.gye 389. o. és PKP 325. o.)

63. Felhősi János (Pestszentlőrinc).

Tartalékos szakaszvezető, nyugalmazott magyar királyi állami rendőrfelügyelő helyettes. 1907. január 1-jén vonult be ezredünkhöz tényleges szolgálatra. Székesfehérvárott a IV. zászlóaljnál kezdte szolgálatát, de később a II. zászlóaljhoz Pécsre helyezték. 1910-ben, mint szakaszvezető szerelt le. Szolgálatát 1910-ben kezdte meg a magyar királyi államrendőrségnél és a háborús szolgálat alól szolgálati érdekből felmentették. Tulajdonosa az ezüst érdemkeresztnek és az 1908-as jubileumi emlékéremnek. Szolgálatai elismeréséül dicsérő okiratban is részesült. 1925. október 1-jével ment nyugalomba. (69.gye 429. o.)

64. Fellner Mihály (Pestszentlőrinc).

Tűzoltómester. *1899, Adásztevel. 1925 óta van Pestszentlőrincen. 1926 óta, mint önkéntes, 1936 óta, mint hivatásos tűzoltó működik. A világháborúban részt vett, az olasz fronton küzdött. 1920-ban vette nőül Takács Margitot. Több díj és kitüntetés nyertese. (PKP 325. o.)

65. Fazekas János (Pestszentlőrinc).

BSZKRT kocsivezető, szakaszvezető. *1894, Somogyszob. 1914 októberében vonult be ezredünkhöz és kiképzés után ment az orosz hadszíntérre. Részt vett a Sambor körüli és az orosz-lengyelországi harcokban. A kárpáti nagy téli csata után végigküzdötte az oroszokat üldöző harcokat, a dobrotwori támadást és a krupieci ütközetet. Itt megsebesült. Felgyógyulva rövidesen ismét az orosz frontra került, majd a román hadszíntérre. Itt beosztották a fényszóró különítményhez, melynek kötelékében Albániába vitték és itt is érte a forradalom kitörése. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem kétszer, Vas érdemkereszt, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem. Felesége Forró Anna, gyermekei Irén, Ilona, János, István, Károly és Gyula. (44.gye 355. o.)

66. Fodor Zoltán (Pestszentlőrinc).

Vendéglős. *1878, Budapest. Iskolai tanulmányait Kecskeméten végezte. Az ipari pályán Budapesten kezdte meg működését. 1921-ben lett önálló Budapesten. 1934 óta működik Pestszentlőrincen. A háborút végigszolgálta. Neje: Osztrihon Mária. (PKP 325. o.)

67. Friedrich Gyula (Pestszentlőrinc).

Főmester. *1875, Prischovich. Iskolái végeztével a szövőszakmát sajátította el a csehországi Mauthner cégnél. 1901-ben került a pestszentlőrinci Filtex Szövőgyárhoz, mint mester, később főmester lett. A világháborúban 14 hónapon át az olasz fronton küzdött. Neje Simon Antónia, gyermekei Hedvig, Hugó és Mária férjezett Konyor Lajosné. (PKP 326. o.)

68. Fritsch Ottó (Pestszentimre).

Nyugalmazott állományú ezredes. A budapesti hadapródiskolát elvégezve, 1900. augusztus 18-án avatták a volt császári és királyi 28. gyalogezredhez. 1912-ben a hadtest-tiszti iskolát elvégezve, helyezték át ezredünkhöz. Mint zászlóalj segédtiszt, később önkéntes iskolai tanár, a háború kitörésekor százados, a háború alatt pedig század- és pótszázad-, valamint zászlóaljparancsnok és első ezredsegédtiszt teljesített szolgálatot. Huszonhat hónapon át küzdött az orosz és a román harctereken és részt vett az ezred számos véres ütközetében. Kitüntetései: III. osztályú katonai érdemkereszt a kardokkal, ezüst Signum Laudis kétszer – az egyik a kardokkal –, a bronz Signum Laudis a kardokkal és a Károly csapatkereszt. 1925 novemberében helyezték nyugdíjba. (65. gye. 75. o.)

69. Fröhlich Henrik (Pestszentlőrinc).

Temetőőr. *1881, Harta. Édesatyja 1887-ben telepedett le Pestszentlőrincen, ahol hosszú időn át működött, mint temetőőr. Iskolái végeztével ipari pályára lépett. A világháborút a szerb, orosz és olasz frontokon küzdötte végig. 1912-ben vette át édesatyja örökét. Azóta gondnoka a római katolikus temetőnek. Felesége: Schäffer Julianna, 7 gyermeke van. (PKP 327. o.)

70. Fröhlich János (Pestszentlőrinc).

Utász, ácsmester. *1890, Pestszentlőrinc. A háború alatt 1914-ben vonult be a 4-ik budapesti Pionier Bataillonhoz. Előbb a szerb, majd az orosz frontra került, míg 1918-ban az olasz frontra vitték és itt érte a forradalom is. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Neje: Rády Teréz. Gyermekei: Sándor és István, nejének gyermekei: Jenő és János. (Műszaki 583. o.)

71. Fülöp József (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott székesfővárosi kertészeti főtiszt. *1882, Nagykároly. Elvégezte a kertészeti szakiskola 4 éves tanfolyamát. Működését a Gróf Károlyi Mihály-féle parádi uradalomban kezdte meg. Szaktudását Németországban fejlesztette. A világháborút a fronton harcolta végig, ott súlyos betegséget szerzett. 1929-ben vonult nyugalomba, 28 évi elismerésre méltó szolgálat után. Neje: Csóka Anna, 4 gyermeke van: Jenő, Anna, Magda, Olga. (PKP 327. o.)

72. Gábor János (Pestszentlőrinc).

Szakaszvezető, magyar királyi III. osztályú rendőrfelügyelő helyettes. *1895, Pánd. Bevonult 1915-ben a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. 1916. április 15-én az olasz harctérre vezényeltetett. Itt harcolt 1916. június 10-ig. Akkor az orosz frontra indult. Részt vett az előnyomulás harcaiban. Majd a román hadszíntérre került. Itt 1916. december 1-jén súlyosan megsebesült. Felgyógyulás után a kelenföldi laktanyában nyert beosztást. Itt érte az összeomlás. Az államrendőrség kötelékébe lépett 1919-ben. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem és Háborús emlékérem. Neje: Molnár Erzsébet. Gyermekei: János és Erzsébet. Bátyja: László az orosz fronton hősi halált halt. (29.gye 325. o.)

73. Gál János (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő főhidász, gépmunkás. *1886, Kamocsa. A háború kitörésekor Korneuburgba vonult be és az 1-ső századdal Krakkóba, majd Kielcéig ment. A második visszavonulásnál Kielcéig, majd Lengyelországba került. Szerbiába helyezték, ahol Montenegróig vett részt az előnyomulásban. Majd Boszniába került hídépítéshez. Még kétszer levitték az olasz frontra, ahonnan maláriával hazaszállították Ungvárra. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. (Műszaki 585. o.)

74. Galambos Gergely (Pestszentlőrinc).

Székesfővárosi tűzoltó. *1896, Hari. Iskolai tanulmányai befejeztével az ácsmesterséget sajátította el. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Kitüntetései: Bronz érdemérem, Károly csapatkereszt. 1921-ig a nemzeti hadseregben szolgált, majd a székesfővárosi tűzoltóságnál nyert beosztást, mint autóvezető. 1917-ben vette nőül Szabó Erzsébetet, István fia autókarosszéria-lakatos. (PKP 327. o.)

 75. Garbai János (Pestszentlőrinc).

Távírász, autógén- és villanyhegesztő. *1895, Boica. 1915. májusban vonult be a 64. gyalogezredhez Szászvárosba, ahonnan a távírász kiképzőcsoportba nyert áthelyezést. Az orosz frontra került a 4. távírász osztaggal a IV. hadtest kötelékében, majd visszakerült a kiképzőcsoporthoz, ahol az összeomlásig szolgált. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Chitussi Emília. Gyermekei: János, Emil. (Műszaki 585. o.)

76. Gáti (Grob) Péter (Pestszentlőrinc).

Posta műszaki ellenőr. Mozgósításkor vonult be, négy hónapig az orosz harctéren küzdött. Részt vett a sztaniszlaui, kovnói, rohatyni, mezőlaborci, homonnai és kirovi harcokban. Az utóbbi helyen megsebesült. Mint szakaszvezető szerelt le. Nős, két gyermeke van. (1.gye 392. o.)

 77. Geisler József (Pestszentlőrinc).

Szövőmester. *1877, Weckelsdorf. A szövőiskolát Starkstadtban végezte el. Ugyanitt és Braunauban működött, mint szövőmester. Magyarországra 1921-ben került. Előbb Komáromban dolgozott, majd Kispestre került, ahol 1922 óta működik a textilgyárban. A világháborút végigküzdötte az olasz és orosz fronton, hadifogságba esett. A Háborús emlékérem és a Károly csapatkereszt tulajdonosa. (PKP 327. o.)

78. Gerstenmayer József (Pestszentimre).

Vas- és fémöntő, háztulajdonos. Tényleges katonai szolgálatát a 32. gyalogezredben teljesítette. A háború alatt 1915-ben az 1-es honvédekhez vonult be. Kiképzése után hadiszakmunkára osztották be és 1918 novemberében szerelt le. (1.gye 393. o.)

79. Gollovitz Győző (Pestszentlőrinc).

Takarékpénztári vezérigazgató. *1873, Budapest. 1895 óta van a Soroksár-Haraszti-Taksonyi Takarékpénztár kötelékében. Az adófelszólamlási bizottságnak évtizedeken át elnöke. Az állami iskolák gondnokságának alelnöke. Városi képviselő testületi tag, a Lövész Egyesület fővédnöke, az Egységes Pártnak 12 éven át volt elnöke. Magyar királyi honvédszázados. Kitüntetései: Bronz és ezüst Signum Laudis, Károly csapatkereszt. (PKP 327. o.)

80. Gulácsy Bálint (Pestszentlőrinc).

Utász, asztalossegéd. *1895, Nagykőrös. 1915-ben vonult be a 38. gyalogezredhez Kecskemétre, ahonnan a 4-es árkászokhoz, majd a fényszórókhoz került Kremsbe. Kiképzés után az orosz frontra vitték, ahonnan a szétlőtt készülékkel Máramarosszigetre ment. Innen a Kárpátokba, majd a román frontra ment, ahonnan a kiegészítőjéhez került és itt is érte a forradalom. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Reczés Mária. Gyermekei: Bálint és Erzsike. (Műszaki 589. o.)

81. Gulyás János (Pestszentlőrinc).

Szakaszvezető, nyugalmazott detektív. *1888, Csákvár. A világháború alatt 1914-ben vonult be a II. hadtesthez Galíciába, Jaroslauba. 1915-ben hazakerült a kiegészítőhöz és innen Szerbiába ment a XIX-ik hadtesthez. 1917-ben az olasz frontra került és 1918-ban a kiegészítőhöz. Itt érte a forradalom. Kitüntetései: Koronás ezüst érdemkereszt, Károly csapatkereszt. (Műszaki 589. o.)

82. Gyárfás Károly (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott polgári iskolai felügyelő-igazgató, hadnagy. *1878, Pancsova. 1900-ban nyerte oklevelét, majd ugyanekkor bevonult a 29. közös gyalogezredhez Aradra. Önkéntesi évét ott szolgálta le. Besztercenaszódon és Pancsován működött, mint polgári iskolai tanár. A világháború alatt 1915. október 7-én a 7. honvédgyalogezredhez vonult be Versecre. 1915. december elején, mint zászlós ment ki az orosz harctérre Bukovinába. Részt vett a pohorluci és oknai harcokban. 1916. júniusban Dorna-Wattránál súlyos gránátlégnyomást szenvedett. 1917. nyarán Szegeden felülvizsgálaton helyi szolgálatosnak minősítették és az ezredpótkeretnél az ezred történetének összeállításában jelöltek ki neki munkakört. Később az ezred tiszti étkezdéjének a vezetésével bízták meg és ebben a beosztásban maradt az összeomlásig. Súlyos idegbajjal, mint népfelkelő hadnagy szerelt le 1918-ban. A szerb megszállás alatt hazafias magatartásáért két ízben börtönbe került. Menekülnie kellett. Szekszárdon, Kispesten és Budapesten működött. 1923-ban részt vett a szentlőrinci iskola megszervezésében, annak mai napig is igazgatója. Kitüntetései: Koronás érdemkereszt a vitézségi érem szalaggal, Károly csapatkereszt és Sebesülési érem. (Gyalogság 5. o. és PKP 328. o.)

83. Gyurinka András (Pestszentlőrinc).

Árkász, kőműves. *1889, Újvidék. 1915-ben bevonult a 3/4. árkász századhoz és az olasz frontra ment (Monte Piano). 1915 őszén a szerb harctérre került, 1916-ban pedig vissza az olasz hadszíntérre. 1917 tavaszán kórházba került. Felgyógyulása után a román hadszíntérre ment. 1917. decemberben harmadszor is visszatért az olasz, majd a flandriai frontra, ahol az összeomlásig küzdött. Kitüntetései: Nagyezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Ezüst érdemkereszt, Koronás vas érdemkereszt. (Műszaki 591. o.)

 84. Haas Pál (Pestszentlőrinc).

Szövőmester. *1885, Dunabökény. Iskoláit Palánkán végezte, a szövőipart Újvidéken sajátította el. Szakmabeli ismereteit 11 éves külföldi tanulmányúton gyarapította. A világháború idején az orosz, albán és olasz fronton küzdött. 1920-ban a Mauthner-gyárba került, majd 3 évi szerbiai szakmunkálkodás után visszakerült a Mauthner céghez, ahol ma is működik. (PKP 328. o.)

 85. vitéz Halassy Géza (Pestszentlőrinc).

Fűszerkereskedő. *1898, Kecskemét. Tősgyökeres kecskeméti nemesi család sarja. Szakképzését szülővárosában és Budapesten nyerte. 1923-ban alapította mai üzletét. Választmányi tagja a Kereskedők Egyesületének, virilis képviselőtestületi tag. A világháborút végigküzdötte az orosz és olasz fronton. Kitüntetései: I. osztályú vitézségi érem, Bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. 1929-ben lett vitézzé avatva. Felesége: Bolner Gizella. (PKP 328. o.)

86. Halász Benjámin (Pestszentlőrinc).

Vendéglős. *1894, Ókécske. A gazdasági iskolát Gödöllőn végezte. Egy ideig édesatyjának segédkezett a gazdaság vezetésében, majd önállóan folytatta a gazdálkodást. A világháború a harctérre szólítja. Szolgát a nemzeti hadseregben is, 1930-ban telepedett le Pestszentlőrincen. 1933-ban saját erejéből önálló vendéglőt nyitott. 5 holdas szőlőgazdaságát maga vezeti. Virilis képviselőtestületi tag. Felesége: Jóljárt Eszter, 2 leánya van. Testvérbátyja Halász László és sógorai Varga János és Szabolcska József a világháborúban hősi halált haltak. (PKP 328. o.)

87. Halmay Menyhért (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott székesfővárosi tűzoltó. *1883, Jászkarajenő. Miután iskoláit elvégezte, szíjgyártó lett. Katonai szolgálata után került a székesfővárosi tűzoltósághoz, ahol 1926-ban bekövetkezett nyugdíjaztatásáig működött. A világháborúban részt vett. 1909-ben vette nőül Csepela Rózsát, 2 gyermeke van. (PKP 328. o.)

 88. Harcz Lajos (Pestszentlőrinc).

A Szent Anna gyógyszertár tulajdonosa. *1884, Szeged. Diplomáját a budapesti egyetemen szerezte meg 1914-ben. Végigszolgálta a világháborút, majd Budapesten működött különböző gyógyszertárakban és vegyi laboratóriumokban. 1929-ben nyitott önálló gyógyszertárat Pestszentlőrincen. Városi képviselőtestületi tag, aktív tagja a város társadalmi és kultúregyesületeinek. Felesége Lengyel Anna, nyugalmazott belügyminisztériumi tisztviselőnő. (PKP 329. o.)

89. Heffler János (Pestszentlőrinc).

Cukrász. *1895, Keszthely. Iskoláit és szakmáját szülővárosában tanulta ki. Szaktudását Budapesten, Prágában, Pilsenben és Innsbruckban gyarapította. Pestszentlőrincen 1931-ben telepedett le, s megalapította a város első cukrászdáját. A világháborúban az olasz és szerb harctereken küzdött és súlyosan megsebesült. Neje: Novák Gizella. Fia: Imre. (PKP 329. o.)

90. Heidinger Ferenc (Pestszentlőrinc).

Hidász, asztalos. *1889, Budapest. 1910-ben vonult be Korneuburgba a vasútezredhez. 1914-ben vonult be és Przemyslbe vitték, ahol az üzemkarbantartásnál dolgozott. Itt elfogták őket és 1920-ban szökve jöttek vissza. Kitüntetései: 1912/13. Emlékkereszt, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Neje: Őz Ilona. Gyermeke: Ferenc. (Műszaki 595. o.)

91. Hirschfeld Miksa (Pestszentlőrinc).

Magántisztviselő. 1916. augusztus 28-án vonult be és 1917 novemberében az olasz frontra került. Több ütközetben vett részt. 1918. januárban elvégezte a tisztiiskolát, majd visszatért az olasz harctérre. Június 15-23-ig a piavei harcokban küzdött. Julius 1-jén egy olasz járőr elfogásáért hadapródjelölt őrmesterré nevezték ki. Az összeomlásig részt vett az 1-es honvédek harcaiban. Rangja: tartalékos zászlós. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, magyar, osztrák és bolgár háborús emlékérem. Nős, gyermekei: Endre, József és György. (1.gye 331. o.)

92. Holbok József (Pestszentlőrinc).

Intéző. *1899, Alsómesteri. A mezőgazdasági szakiskolát Pápán, a tejgazdasági ellenőri tanfolyamot Keszthelyen végezte. Tevékenykedését Bánhalmapusztán, Földvári Schmidt Gusztáv ezerholdas birtokán kezdte meg, mint intéző. 1929-től a Csanád-megyei Szarvasmarha-tenyésztő Egyesületnél mint tejgazdasági ellenőr működött, 1933 óta pedig a pestszentlőrinci 1200 holdas Szemere-uradalom intézője. A világháborúban részt vett. Az orosz fronton küzdött, Károly csapatkeresztet kapott. Felesége: Kusz Julianna. (PKP 330. o.)

 93. Hollósi István (Pestszentlőrinc).

Tartalékos gyalogos, rendőr főtörzsőrmester, *1886, Kunszentmiklós. Tényleges katonai szolgálatának 1907–10-ig tett eleget a 38. gyalogezredben. 1914-ben első mozgósításkor bevonul ezredéhez. Rövidesen azonban a rendőrség részéről felmentést nyert. Felesége: Kása Ilona, gyermeke: Sándor. Öccse: néhai Hollósi Mihály, 1914-ben első mozgósításkor bevonult a 38. gyalogezredhez, a szerb, majd az orosz fronton küzdött és 1916. májusban Wolhyniában hősi halált halt. (38.gye 584. o.)

 94. Honfy József (Pestszentlőrinc).

Székesfővárosi javadalmi őr. *1891, Alsópetény. Elsajátította a villany- és gépszerelői szakmát. A világháború a katonaságnál érte s azt az orosz fronton harcolta végig. Kitüntetései: Magyar és német kis ezüstérem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem. A székesfőváros kötelékébe 1926-ban lépett. Munkakörét feljebbvalói teljes elismerésére látta el. Neje: Cseri Margit. (PKP 330. o.)

95. Honti Róbert (Pestszentlőrinc).

Szövőmester. *1897, Grenzendorf. Iskolái végeztével a géplakatosipart sajátította el. 1915-ben hadbavonult, s 12 hónapig küzdött az orosz fronton. A háború után a MÁV szolgálatába lépett. 1922-ben lépett a szövőipari pályára. Rátermettsége csakhamar biztosította részére a mesteri minőséget. Neje: Kis Júlia. Gyermeke: Ottilia. (PKP 330. o.)

96. Horváth János (Pestszentlőrinc).

BSZKRT kocsivezető. Háborús szolgálatra 1914. október 26-án vonult be ezredünkhöz és ment decemberben az orosz hadszíntérre Rozenek-hoz. Innen a kárpáti nagy téli csatához ment. Részt vett az oroszokat üldöző harcokban. Harcolt az Ikwa mentén és Panasowkánál. Itt megbetegedett. 1916-ban újból az orosz hadszíntérre került Pieniakihoz, ahol megsebesült. Felgyógyulva az olasz hadszíntérre vezényelték III-ik zászlóaljunkhoz Görz-höz, az Isonzo menti harcokhoz. 1917 végén felmentették, de 1918 februárjában újból behívták és Örkényben teljesített szolgálatot. Kitüntetései: II. osztályú vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, 1912-ben lépett a BSZKRT szolgálatába. (69.gye. 448. o.)

97. Horváth József Adolf (Pestszentlőrinc)

Hivatali igazgató. *1876, Denta. Szegeden végezte tanulmányait, majd Budapestre került fővárosi szolgálatra. Fokozatos előmenetel révén hivatali igazgatóvá lett, ebben a minőségben hunyt el 1921-ben 23 évi szolgálat után. A világháborút mint népfölkelő harcolta végig. A szerb fronton megsebesült. Kitüntetései: Arany Signum Laudis, Ezüst Signum Laudis, Ferenc József lovagrend, Sebesülési érem, Károly csapatkereszt. Özvegye: Hild Magdolna.

98. Horváth László (Pestszentlőrinc).

Műbútorasztalos mester. *1888, Budapest. A műbútorszakmát és faszobrászatot kiváló pesti emberek mellett sajátította el. 1924-ben lett önálló. Szakképzett és jó ízlésű iparos. Az 1934. évi kiállításon saját tervezésű és készítésű munkáiért aranyérmet és oklevelet nyert. A világháborúban részt vett, az olasz fronton küzdött. Neje: Schafranek Mária. László fia okleveles iparművész, az üzem vezetésében segédkezik. (PKP 330. o.)

 99. Horváth Rezső (Pestszentlőrinc).

Zenekarvezető. *1895, Zalaegerszeg. Tanulmányait szülővárosában végezte. A zenei pályára lépett és kora ifjúságában külföldön ért el elismerésre méltó eredményeket. A világháború idején az olasz harctéren küzdött. A leszerelés után Németországban, Svájcban és Hollandiában túrázik, elismerést szerezve a magyar névnek. 1928 óta Budapesten működik. Neje: Dolf Jolán. (PKP 330. o.)

100. Hudák Jenő (Pestszentimre).

Nyugalmazott műszaki főmester. *1881, Vizsoly. 1902-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra a 13. utász zászlóaljhoz. 1909-ben a 8. utász zászlóaljhoz helyezték át Prágába, ahol mint szolgálatvezető őrmester működött. 1913. májustól Kremsben volt szolgálatvezető. A háború kitörésekor a 6. árkász zászlóaljhoz helyezték, majd a 39. honvédhadosztály sánceszköz raktárának lett a vezetője Volhyniában. 1916. márciustól a háború végéig a gázbatallionnál teljesített szolgálatot (Krems an der Donau). Ennek keretében az orosz és olasz harctereken több gáztámadásban vett részt. Az olasz fronton (Feltre, Vittorio) érte az összeomlás. Továbbszolgált 1930-ig, amikor mint műszaki főmester vonult nyugalomba. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem kétszer, Bronz vitézségi érem, II. osztályú német vaskereszt, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem, Jubileumi emlékérem,12 és 24 éves Szolgálatért Érdemkereszt, 1912/13. Emlékkereszt. Neje: Sallay Veronika. Gyermekei: Matild, Jolán, Jenő, Anna. (Műszaki 600. o.)

101. Illés István (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott telefonkezelő. *1894, Felsőmocsolád. Az ipariskolát Kaposvárott végezte el, a telefonkezelői szaktanfolyamot Budapesten. 1914-ben bevonult az orosz és olasz frontokon harcolt. Háromszor sebesült. Mindkét szemét elvesztette. 1918-ban került az állam szolgálatába, 1934-ig, nyugdíjaztatásáig látta el felelősségteljes hivatását. Háza, telke van. Kitüntetései: Nagyezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem és Háborús emlékérem. Felesége: Kovács Teréz. Anyjával, özvegy Kovách Mihálynéval él együtt, akinek 28 unokája és 7 dédunokája van. Két öccse, József és János hősi halált haltak. (PKP 330. o.)

102. Ivanovics József (Pestszentimre).

Nyugalmazott MÁV gépgyári alkalmazott. *1868, Peszéradacs. Fiatal korában gazdálkodott, majd katonai szolgálata után a MÁV gépgyár kötelékébe került és itt 1930-ig teljesített szolgálatot. 1909-ben vette telkét, amelyre házat 1913-ban építtetett. Részt vett a világháborúban, orosz fogságba esett. (PKP 357. o.)

103. Jancsovics Lajos (Pestszentlőrinc).

Szabómester, tartalékos őrvezető. *1892, Szalkszentmárton. 1914-ben bevonult a 38. gyalogezredhez és a szerb, majd az olasz frontra ment. Innen visszakerült a szerb frontra, ahol 1915. október 21-én súlyosan megsebesült. 1916. decemberben az orosz fronton harcolt, ahonnan betegen kórházba került. Felépülése után fegyveres segédszolgálatra nyert beosztást. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem. Neje: Varga Rozália; gyermeke: Rózsa. (38.gye 497. o.)

104. Jankó István (Pestszentlőrinc).

Sertéskereskedő. *1883, Kisszékely. 1901-ben Budapestre került, honnan 1923-ban költözött Pestszentlőrincre. 1931 óta folytatja kereskedését két fiával. A világháború idején az összes fronton harcolt. Felesége: Koszorus Teréz, 3 gyermeke van. (PKP 331. o.)

105. Jámbor Nagy Ignác (Pestszentlőrinc).

Kéményseprő mester. *1876, Szentes. Szülővárosában végezte tanulmányait s a kéményseprő mesterséget Budapesten sajátította el. Több évig működött Nagyváradon, Kassán és Miskolcon, majd ismét Budapestre került és 1933-ban kéményseprő mesteri jogot nyert a IX. kerületben. Ugyanez évben telepedett le Pestszentlőrincen. A világháborúban részt vett. Neje: Steizdorfer Jozefin. (PKP 331. o.)

 106. Jávor (Jedlicska) Jenő (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő szakaszvezető, a Nemzeti Színház díszletezője. *1892, Bácsmadaras. 1913-ban vonult be tényleges katonai szolgálatra a korneuburgi vasútezredhez. A háború kitörésekor a 25. századdal az orosz frontra ment (Przemysl, Lemberg), ahol vasút- és hídépítésekben vett részt. 1916 közepén az olasz harctérre került, ahol drótkötélpálya építésben vett részt. 1917. elején vissza a kerethez, majd Albániába ment (Alessio), ahol szintén drótkötélpályát építettek. Maláriával kórházba került az összeomlásig. Kitüntetései: Nagyezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem. Neje: Cserzkó Ilona. Gyermekei: Béla, Emma. (Műszaki 603. o.)

107. Jéger István (Pestszentlőrinc).

Fényszórós, pénzintézeti altiszt. *1899, Csorna. Bevonult 1917-ben és áthelyezés folytán a fényszórósokhoz Wienbe került. Innen az olasz frontra ment, ahonnan betegen a kiegészítőjéhez került. Másodszor a 110 cm-es fényszóróval saját kérelmére ismét az olasz frontra ment. Itt áthelyezték a 41. hadosztályhoz, útközben érte az összeomlás, amikor is szintén súlyos betegen olasz fogságba került. Neje: Pintér Mária. (Műszaki 603. o.)

108. Juhász János (Pestszentimre).

Köztisztasági alkalmazott, háztulajdonos. 1915 márciusában vonult be az 1. honvédgyalogezredhez. 1915-ben az orosz fronton részt vett a homonnai harcokban, majd a Doberdóra került. Itt 1915 augusztusában megsebesült. Felgyógyulása után segédszolgálatos lett. Mint őrvezető szerelt le, Károly csapatkeresztet és sebesülési érmet kapott. (1.gye 402. o.)

109. Kákay Mihály (Pestszentlőrinc).

Fűszerkereskedő. *1898, Pestszentlőrinc. Négy gimnáziumot és két kereskedelmi továbbképzőt végzett Budapesten. A kereskedői pályán képezte ki magát, majd a MÁV kötelékébe lépett. 1916-ban bevonult, 26 hónapig megszakítás nélkül teljesített harcvonali szolgálatot. Kitüntetései: Kis ezüst és bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Jelenlegi üzletét 1927-ben alapította. Felesége Ulreich Vilma. Egy gyermekük van, László. (PKP 333. o.)

110. Kalasz Bertalan (Pestszentlőrinc).

Cukrászmester. *1893, Miskolc. Iparát több helyen gyakorolta, 16 év előtt lett önálló, 1932 óta működik Pestszentlőrincen. 8-10 alkalmazottja van. Részt vett a világháborúban az orosz és olasz fronton. Háromszor megsebesült. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. (PKP 334. o.)

 111. Káldy János (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott MÁV segédtiszt. 1867, Bezi, Győr megye. Iskoláit Sopronban és Győrben végezte. A MÁV kebelében működő hajózásnál dolgozott, 1928-ban ment jól megérdemelt nyugdíjba. Pestszentlőrincen 1919-ben telepedett le. A háború alatt harctéri szolgálatot teljesített. (PKP 332. o.)

112. Kálmán János (Pestszentlőrinc).

Sírkő, műkő és cementáru vállalkozó. *1875, Büdszentmihály. Tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte. 25 éven át teljesített szolgálatot a műegyetemen, mint művezető. 1914-ben hadbavonult és az összeomlásig szolgált. 1910-ben alapított vállalatát 1927 óta önállóan vezeti. Három munkást foglalkoztat. Neje: Schwarzenberger Anna. János fia a kőfaragó szakmában működik. (PKP 332. o.)

113. Kämpfner Jakab (Pestszentlőrinc).

Fűszerkereskedő. *1898, Pancsova. Szülővárosában végezte középiskoláit, majd a kereskedői pályára lép és Budapesten szerzett gazdag tapasztalatokat. 1932-ben önállósította magát Pestszentlőrincen. Választmányi tagja a kereskedők egyesületének. Az ipartestület fűszerszakosztályának tagja. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Fivére néhai Kämpfner Emil a szerb fronton hősi halált halt. Neje: Altdorfer Jolán. (PKP 335. o.)

114. Kapcza Lajos (Pestszentimre).

Vegyeskereskedő. *1870, Székelyudvarhely. Két gimnázium után a kereskedői pályára lépett és 1911-ben lett önálló kereskedő, azóta vezeti üzletét. Községi képviselő, a kereskedők és iparosok köre megalapítója és elnöke. Részt vett a világháborúban. Neje: Dormann Veronika. (PKP 357. o.)

115. Káplár Alajos (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő hidász, asztalos. *1899, Farmos. 1917-ben vonult be Korneuburgba a vasútezredhez. Az olasz frontra kerülve Vittorio és Monte Grappa között drótkötélpálya építésben vett részt. Ott teljesített szolgálatot a háború végéig. A Nemzeti Hadseregben a vasútépítő zászlóaljban, majd a határőrségnél teljesített szolgálatot. (Műszaki 605. o.)

 116. Kaposvári (Koszel) Lajos (Pestszentlőrinc).

Géplakatos a BSZKRT-nál. 1916. októberben vonult be. Tizennégy hónapig küzdött az orosz és olasz fronton. Részt vett a wolhyniai és a Monte San Gabriele-i harcokban. Itt megsebesült és felgyógyulása után még a Piavénál is küzdött. Nős, egy fia van: Lajos. (1.gye 403. o.)

117. Káposztás József (Pestszentlőrinc).

Kőfaragómester, állami lakótelepi kapus. 1914-ben vonult be az 1. honvédgyalogezredbe és a háborús éveket a budapesti államrendőrség kötelékében töltötte el. 1922-ben vonult nyugalomba, mint főtörzsőrmester. Felesége Soha Erzsébet, gyermekei: József és György. (1.gye 404. o.)

118. Karácson Béla (Pestszentlőrinc).

Adótiszt. *1899, Nagybánya. 1918-ban szerezte jegyzői oklevelét. 1922–26-ig a pénzügyminisztérium kötelékében állott, azóta mint a pestszentlőrinci adóhivatal vezetője működik. A világháborúban frontszolgálatot teljesített az olasz hadszíntéren. Kitüntetései: Kis ezüst és bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Neje: Pethő Julianna. (PKP 332. o.)

119. Kármán András (Pestszentlőrinc).

BSZKRT kocsivezető. *1887, Nagykáta. Iskoláit szülőfalujában végezte. 1911-ben lépett a BSZKRT szolgálatába, előbb, mint kalauz szolgált, majd kocsivezető lett. Az orosz fronton küzdött. Pestszentlőrinci házát 1925-ben építette. (PKP 332. o.)

120. Kassa Károly (Pestszentlőrinc).

Árkász tizedes, cementáru gyáros. *1876, Abony. 1914-ben vonult be. Lekerült a szerb frontra (Sabác és Klenák). 1917-ben, mint kiképző, a kőzetfúró alakulatnál működött. Innen az olasz frontra került, majd Pólába. Cavranoban útépítést végzett, Trientnél fogságba esett. 1919-ben mint rokkant jött haza. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Ábrahám Irma. Gyermekei: Károly, Irén, László, Sári, Edith. (Műszaki 607. o.)

121. Kasza István (Pestszentimre).

Asztalos mester, háztulajdonos. 1915. októberben vonult be az 1-es honvédekhez. 1915 decemberétől az olasz fronton harcolt San Martinónál és a San Michelén 1916. május 1-ig, amikor megsebesült. 1917-ben Ukrajnába került, és ott volt a háború végéig. Mint tizedes szerelt le. Kitüntetései: bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, sebesülési érem, háborús emlékérem. Nős, két gyermek apja. (1.gye 404. o.)

122. Katona György (Pestszentlőrinc).

Hivatásos városi tűzoltóparancsnok. *1896, Kiskapus. Tanulmányait Székelykeresztúron kezdte meg, az érettségi vizsgát Budapesten tette le. Elvégezte a gáz- és légvédelmi tanfolyamot. Jelenleg tiszti tanfolyamot hallgat. A világháborúban a szerb fronton küzdött és megsebesült. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Az ágostai evangélikus egyház jegyzője, leventeoktató. Neje: Kéry Margit. (PKP 332. o.)

123. Keberle József (Pestszentlőrinc).

Ellenőr. 1912-ben vonult be tényleges szolgálatra az 1-es honvédekhez és az orosz frontra, mint szakaszvezető ment ki. Részt vett a rohatyni és ravaruskai ütközetben, 6 és fél hónapi frontszolgálat után betegen jött haza. Kitüntetése: Károly csapatkereszt, és háborús emlékérem. Nős, egy fia van. (1.gye 404. o.)

124. Kecskés István Gejza (Pestszentlőrinc).

Tartalékos hadnagy, magyar királyi pénzügyi számellenőr. *1891, Németpalánka. A világháború kitörése után bevonult a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. 1915. január 7-től az orosz fronton Jaworow, Uzsok, Sianki és Volosatenál harcolt. 1915. április 7-én orosz hadifogságba esett. Sok viszontagság után megszökött a hadifogságból és 1918. december 5-én tért vissza hazájába és leszerelt. Kitüntetései: Nagyezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Neje: nemes nebojszai Czompó Márta. Leánya: Olga. (29.gye 278. o.)

 125. Kelemen Lajosné (Pestszentimre).

Fűszer- és vegyeskereskedő. Férje a kereskedő szakmát Budapesten tanulta, majd a Krausz és Bőhm Rt.-nél volt raktárnok, ma pedig neje üzletét vezeti. 1913-ban katona lett és ott érte a háború. Az orosz fronton megsebesült, majd 1915-ben orosz fogságba esett. Gyermekeik: Edith és Lajos. (PKP 357. o.)

126. Keresztes Albert (Pestszentimre).

Vezetőjegyző. *1896, Ádámos. Középiskoláit Marosvásárhelyen végezte. 1915-ben a 62. gyalogezred kötelékében az orosz, román és olasz fronton harcolt. Mint tartalékos hadnagy szerelt le Kisezüst vitézségi érem és Signum Laudis kitüntetéssel. 1918-ban Szombathelyen elvégezte a közigazgatási tanfolyamot. 1921-ben Csepelen kezdte meg közigazgatási működését. 1928-ban Budatétényen lett vezetőjegyző, 1929-ben Lőrincen közigazgatási jegyző, 1930 óta Pestszentimre vezetőjegyzője. A római katolikus egyház világi elnöke, a MOVE, a Credó Egylet, az önkéntes tűzoltó egylet elnöke. Neje: Wagner Margit. Fia: Attila. (PKP 357. o.)

127. Kézdy Emil (Pestszentlőrinc).

Vezetőgondnok. *Kolozsvár. Kassán és Pozsonyban végezte a katonai iskolát. Nyugalmazott főhadnagy. Hosszabb időt töltött az Amerikai Egyesült Államokban és tíz évig volt az Amerikai Népszava munkatársa. A világháborút végigküzdötte, többször sebesült. Kitüntetései: Katonai érdemkereszt, Katonai érdemérem, Nagy ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Sebesülési érem. Neje: Büdy Gizella. (PKP 333. o.)

128. Király Ferenc (Pestszentlőrinc).

Autóbusz üzemi alkalmazott. 1917-ben vonult be és az orosz fronton és Ukrajnában küzdött. A nemzeti hadseregben is szolgált két évig. Nős. (1.gye 406. o.)

129. Király József (Pestszentlőrinc).

Őrvezető, informatőr. *1894, Mosonyfalu. Bevonult 1914-ben a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Kiképzése után az orosz fronton harcolt. Több ütközetben vett részt. 1915-ben orosz hadifogságba esett. Sok szenvedés és viszontagság után 1918 elején tért vissza hazájába. Szabadsága után 1918. februártól a kombinált zászlóalj kötelékében az albán hadszíntéren teljesített háborús szolgálatot az összeomlásig. Neje: Havelka Brigitta. Két gyermeke van. (29.gye 333. o.)

130. Kiss Ferenc (Pestszentlőrinc).

Piaci árus, *1884. Bejárta az egész országot, a világháború idején az orosz és olasz frontokon harcolt. 1919-ben került Pestszentlőrincre. Felesége: Marosán Mária. Öt gyermekük van: József, Elemér, Julianna, Margit és László. (PKP 333. o.)

131. Kiss István (Pestszentlőrinc).

Fényképész. *1891, Budapest. Iskolai tanulmányait a fővárosban végezte. 1906 óta foglalkozik fényképészettel, tíz éve működik önállóan Pestszentlőrincen. A világháborúban szolgálatot teljesített. Felesége: Jördensz Gertrud. Két fiuk van: István és József. (PKP 333. o.)

132. Kocsis István (Pestszentlőrinc).

Tűzifa- és szénkereskedő. *1895, Csapod község. Tanulmányai végeztével a BSZKRT-hoz került és 20 éven át teljesített, mint kalauz és kocsivezető szolgálatot. 1934-ben betegsége miatt nyugdíjazták. Tűzifa-kereskedését feleségével együtt alapította meg 1931-ben. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. 1926-ban vette nőül Soós Mária Juliannát. (PKP 333. o.)

133. gertenyesi Korbuly Imre (Pestszentlőrinc).

Szakaszvezető százados, nyugalmazott takarékpénztári cégvezető. *1870, Pozsony. Dr. Korbuly Imrének, a hírneves kolozsvári jogtanárnak és közjogi írónak fia. Gimnáziumi tanulmányait a budapesti kegyesrendieknél végezte. ½ évig jogot, 3 évig bölcsészeti tanulmányokat hallgatott. Elvégezte Grazban az érettségit tettek két éves felső kereskedelmi tanfolyamát. 1892-ben lépett a MOKTÁR kötelékébe és 40 évi szolgálat után, mint cégvezető vonult nyugalomba. Béke idején vonult be 1890. október 1-jén, mint egy éves önkéntes a volt császári és királyi 32-ik gyalogezredhez. 1891. decemberében nevezték ki tartalékos hadnaggyá. A világháború alatt 1914. augusztus 22-én vonult be a veszprémi 31/I. hadtápzászlóaljhoz. Lekerülve a szerb hadszíntérre részt vett a zászlóalj összes hadműveleteiben. 1915. november 18-án súlyosan megbetegedve 1916. július 14-ig állott kórházi ápolás alatt. Felgyógyulása után (20%-os rokkant lett) 1918. március 1-éig közvetlen a bukovinai és galíciai frontok mögött a 7-ik hadsereg kötelékében, mint a sebesültszállítás különítményparancsnoka teljesített szolgálatot, majd július 15-ig a kolomneai 210-es számú hazatérő táborban volt beosztásban. Frontszolgálata 20 hónap. Kitüntetései: Signum Laudis a kardokkal, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, 1898. Emlékérem, 1908. Emlékérem, 1912-1913. Emlékérem. Első neje: Cristofoli Sylvia 1925-ben meghalt, második neje: Stiegler Hermina. (PKP 334. o. és 31.gye 396. o.)

134. Koschler Rezső (Pestszentimre).

Vasútépítő őrvezető, reszelővágó mester. *1892, Újpest. 1913-ban vonult be tényleges katonai szolgálatra a korneuburgi vasútezredhez. A háború kitörésekor az orosz harctérre ment (Lemberg), ahol a 25. század kötelékében hídrobbantásokat végzett. Egy év múlva az olasz frontra került (Trient, Asiago). 1917-ben Görznél megsebesült és kórházba került. Felgyógyulva visszatért Trientbe, ahol fogságba esett. 1918 novemberében jött haza. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Vas érdemkereszt, Háborús emlékérem. Neje: Heckinger Ilona. Fiai: István, József. (Műszaki 614. o.)

135. aszalnyiczai Kosovszky Antal (Pestszentlőrinc).

Nyugállományú magyar királyi honvéd igazságügyi I. osztályú írnok főmester. *1885, Derecske. Debrecenben végezte iskoláit. A világháború kitörésekor a szerb frontra került, majd az orosz fronton harcolt. Lábtörést szenvedett, majd meggyógyulása után az olasz frontra vonult be, forradalom idején a temesvári városháza hősi védői között volt. Hazafias magatartása miatt meggyűlt a baja a szerb hatóságokkal és nagy megpróbáltatások után került haza az anyaországba. (PKP 334. o.)

136. Kosztka Tamás (Pestszentlőrinc).

Textilipari alkalmazott. *1879, Iglau. Iskolái végeztével, mint lovász működött Budapesten, majd áttért a szövőiparra. A világháborút a frontokon küzdötte végig. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem. Neje: Kasper Erzsébet. Gyermekei: István, Erzsébet férjezett Schering Jánosné, József, Mária és Róbert. (PKP 335. o.)

137. Kreska Nándor (Pestszentlőrinc).

Fűszerkereskedő. *1895, Komárom. Iskoláit szülővárosában végezte el. 1915-ben bevonult és az olasz fronton harcolt. 1929-ben vette nőül Kovács Irént. Pestszentlőrincnek 1932 óta lakosa. Tagja a Baross Szövetségnek. (PKP 334. o.)

138. Kripoczki János (Pestszentlőrinc).

Nyomdász. *1880, Kecskemét. Szakmáját szülővárosában sajátította el, néhai Tóth László nyomdájában. A kolozsvári »Ellenzék« nyomdában, majd a budapesti Posner műintézetben dolgozott. 1923-ban telepedett le Pestszentlőrincen, ahol neje Doszedla Róza 1928 óta vezet fűszerkereskedést. A világháborúban arcvonalbeli szolgálatot teljesített. Kétszer Bronz vitézségi érmet, Károly csapatkeresztet kapott. (PKP 334. o.)

139. Krizsán János (Pestszentlőrinc).

Tartalékos gyalogos, hentes és mészáros. Mint póttartalékos, a háború kitörésekor azonnal bevonult és a háború végéig különböző helyeken teljesített szolgálatot. Kitüntetése: Háborús emlékérem igénylésre jogosult. Sógora: Hild Pál, mint 32-es, a szerb és orosz harctéren küzdött. 1916-ban az orosz fronton eltűnt. (101.gye 313. o.)

140. Kuhár Ernő (Pestszentlőrinc).

Iskolaigazgató. *Nyéresháza. 1884-ben abszolválta a máramarosszigeti tanítóképzőt. Sopronban és több községben működött, mint tanító és helyettes igazgató. 1914-ben bevonult, és mint rokkantat szabadságolták. A bolgár követségi iskolánál és a rokkant iskolában működött. Felesége: Rádly Gizella. Öt gyermekük van. (PKP 334. o)

141. Kukucska István (Pestszentlőrinc).

Tartalékos gyalogos. *1882. január 8. Cegléd. 1916 tavaszán vonult be a 38-asokhoz s 1917. májusban került ki az Isonzóhoz, innen az oláh frontra, majd Prágába, azután ismét az olasz harctérre a Piavéhoz, ahol 1918. október 27-én sebesülten angol fogságba esett. Genovában és Trevisoban gyógykezelték s egyik lábát mindezek dacára amputálni kellett. 1919. május 19-én tért haza. A Károly csapatkereszt, Sebesülési érem tulajdonosa. Felesége: Soós Etel. Gyermekei: Etel férjezett Pur Sándorné, István, Irén férjezett Hartl Ernőné. (38.gye 586. o.)

142. Kunsági (Kunszt) József (Pestszentlőrinc).

Tartalékos szakaszvezető, rendőr főtörzsőrmester. *1892, Ceglédbercel. 1913-ban bevonult a 38. gyalogezredhez és tényleges szolgálata alatt érte a világháború. Már az első tábori alakulattal kikerült a szerb frontra, ott harcolt december végéig, amikor betegen kórházba került. Felgyógyulása után a 38. gyalogezred önálló zászlóalja kötelékében ismét Szerbiába ment. 1915. májusban már az olasz front doberdói szakaszán harcolt, majd részt vett a második szerb offenzívában. Onnan a román frontra ment, ahol a rohamzászlóaljnál nyert beosztást, majd ebben a beosztásában került az olasz front piavei szakaszára, ott harcolt az összeomlásig. 1919-ig a karhatalmi zászlóaljnál szolgált. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. 1923-ban lépett az államrendőrség szolgálatába. Felesége: Rábenspek Anna; gyermekei: Ferenc és Mária. (38.gye 511. o.)

 143. Láczay József (Pestszentlőrinc).

Műszerész, bolyhozómester a Kistexnél. 1915-ben Galíciában harcolt 4 és fél hónapon keresztül. Károly csapatkeresztje van. Felesége: Höltl Teréz. (1.gye 412. o.)

144. Lakatos János (Pestszentlőrinc).

Magánzó. A világháború kitörésekor vonult be ezredünkhöz háborús katonai szolgálatra. Az I. menettel ment 1914 augusztusában az orosz harctérre, majd 1916-ban a román frontra és részt vett az ezred összes ütközeteiben. Az év folyamán a 39. honvéd hadosztályhoz nyert beosztást a vonatosztaghoz és ezen beosztásában teljesített szolgálatot a román és olasz frontokon a háború végéig. A forradalom kitörése után jött haza és szerelt le. (10.gye 293. o.)

145. Lénárt József (Pestszentlőrinc).

BSZKRT altiszt, őrvezető. *1890, Felsőireg, Somogy megye. Tényleges szolgálatra 1911-ben vonult be ezredünkhöz. Bilekben nyert a 13. századnál beosztást. Innen egy év után a géppuskás osztaghoz helyezték. A világháború kitörése tényleges állományban érte és így a tábori ezreddel került Sabáchoz. Részt vett az orosz hadszíntéren a II. lembergi csatában, a nagy visszavonulásban és a Sambor körüli ütközetekben. 1914. október 16-án megsebesült. Felgyógyulva, 1915 márciusában a kárpáti nagy téli csatában küzdött, de ismét megsebesült. Súlyos sebével fogságba esett. 49 hónapi fogság után tért haza. 1919. április 20-án szerelt le, mint 50%-os hadirokkant. Felesége Varga Julianna, gyermekei József, Sándor és Károly. (44.gye 401. o.)

146. Lengyel Imre (Pestszentlőrinc).

Távírász, postaaltiszt. *1894, Karcag. 1918-ban vonult be a 32. gyalogezredhez. Áthelyezés folytán került Sankt Pöltenbe a távírászokhoz. Kiképzés után Wladimir Wolinsky-be vitték, ahol 8 hónapig volt. Innen az olasz frontra került Bozen, Trient-hez, a forradalom itt érte. Neje: Győrky Mária. Gyermekei: Imre Ágost és Piroska Magdolna. (Műszaki 622. o.)

147. Lengyel István (Pestszentlőrinc).

Tizedes szabómester. *1895, Tápióság. Bevonult 1916. márciusban a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Kiképzése után az orosz fronton harcolt több ütközetben. Majd később az olasz harctérre vezényeltetett. Itt harcolt az összeomlásig, amikor olasz hadifogságba esett. Sok viszontagság után tért vissza hazájába és leszerelt. Szolgált a nemzeti hadseregben. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Kisezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Neje: Gaál Erzsébet. (29.gye 338. o.)

148. Losonczy Tibor (Pestszentlőrinc).

Tizedes, órás. *1892, Néma. 1913-ban sorozták, Besztercére vonult be, majd áthelyezés után Gyulafehérvárra került. Mostárba vitték, volt Montenegróban, Albániában. Gravosában érte a forradalom. Kitüntetései: Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Neje: Bucsy Anna. (Műszaki 625. o.)

149. vitéz Lovászi János (Pestszentlőrinc).

Hadimúzeumi segédlaboráns. 1914. június 29-én vonult be. 44 hónapi frontszolgálata van. Az orosz fronton részt vett a rohatyni ütközetben, december 15-én Krosznón megsebesült. Pákozdon a gépfegyvertanfolyamon oktató lett, majd az 1. népfölkelő gyalogezredbe került, azután a szerb és albán fronton küzdött. Rangja: tartalékos tiszthelyettes. Kitüntetései: kétszer nagyezüst, kétszer kisezüst és kétszer bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Vitézzé avatták. Neje Kovács Mária, gyermekei: vitéz László és János. (1.gye 374. o.)

150. Ludikár Jenő (Pestszentimre).

Bankaltiszt, háztulajdonos. 1917 októberében vonult be az 1-es honvédekhez és fegyvermesteri kiképzésben részesült. 1918-ban az olasz fronton harcolt a 30. honvédgyalogezred kötelékében. Nős, öt gyermeke van. (1.gye 414. o.)

 151. Major József (Pestszentlőrinc).

Tűzifa- és szénkereskedő. *1898. Iskolái végeztével az ipari pályára lépett. Mint szakképzett szabóiparos dolgozott szülővárosában. 1915-ben bevonult és az olasz fronton harcolt az összeomlásig. Kétszer sebesült. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. 1926-ban került Pestszentlőrincre és a faszakmában helyezkedett el. Fatelepét 1936-ban nyitotta meg. Neje: Váci Mária. (PKP 336. o.)

152. Makra Sándor (Pestszentlőrinc).

Városi útmester. *1895, Majosháza. Gimnáziumi tanulmányai befejeztével közszolgálatba lépett. A városnál 1929 óta működik. A világháborúban kétszer megsebesült. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem kétszer, Károly csapatkereszt, Ferenc József sebesülési érem, és Háborús emlékérem. Felesége: Sipos Zsuzsanna. Két gyermekük van. (PKP 336. o.)

153. Mártay (Martincsok) Gyula (Pestszentlőrinc).

Őrmester, MÁV főmozdonyvezető. *1888. Murányhosszúrét. A korneuburgi vasútezredhez 1913-ban helyezték át. 1914-ben az orosz frontra került (Jedizejov vasúti állomás). Innen szállították az utánpótlást Kielce felé. Azután lekerült Busachoz a vasútépítő osztaghoz. Innen a Heeresbahn-hoz került Dél-Tirolba. Ismét Kielcébe került, majd a kiegészítőn keresztül Belgrádba, mint mozdonyvezető. Itt érte a forradalom. Budapesten szerelt le. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Wieszt Anna. (Műszaki 626. o.)

154. Martin Lajos (Pestszentimre).

Vasútépítő szakaszvezető, nyugalmazott MÁV lakatos. *1870, Rozsnyó. Tényleges katonai szolgálatra 1891-ben vonult be a 25. gyalogezredhez Losoncra, ahol 1894-ig teljesített szolgálatot. 1894-ben lépett a MÁV szolgálatába, ahonnan 1925-ben nyugalomba vonult. A háború alatt szolgálati érdekből fel volt mentve. Neje: Kovács Karolin. (Műszaki 626. o.)

155. Matuska Béla (Pestszentlőrinc).

I. osztályú búvár, MÁV kocsivizsgáló, műszaki segédtiszt. *1891, Gyoma. Tényleges katonai szolgálatra 1908-ban vonult be Pólába, ahol búvár tanfolyamot végzett. 1910-ben az S. M. S. Kaiser Franz Josef I. hajóval a távol keletre ment (Port-Said, Suez, Aden, Singapore, Hongkong, Shanghai). Az angol parancsnokság alá helyezett egyesített európai hajóhadban hajója részt vett a kínai boxer lázadás leverésében és az európaiak védelmében. 1912-ben a S. M. S. Szigetvár hajón Szumátráig volt. 1913-ban a MÁV szolgálatába lépett. 1914-ben ismét Pólába vonult be, majd a Gaá, később a Helgoland hajókon búvár szolgálatot teljesített a háború végéig. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Vas érdemkereszt, Háborús emlékérem, 1912/13. Emlékkereszt. Neje: Szabó Mária. Fia: Béla. (Műszaki 627. o.)

156. Matz László (Pestszentlőrinc).

Állami főgépész. *1901, Pápa. Négy évet végzett a pápai bencés gimnáziumban. Technológia tanfolyamot végzett. 1921 óta van állami alkalmazásban. Ugyanezen évben telepedett le Pestszentlőrincen. A világháborúban szolgálatot teljesített. Felesége: Tóth Ilona. Egy leányuk van: Juliska. (PKP 337. o.)

 157. Mayerszky Gusztáv (Pestszentlőrinc).

Vendéglős, emléklapos hadnagy. Mint tényleges önkéntes tizedes ment a tábori ezreddel az orosz frontra. Részt vett annak küzdelmeiben kétszeri súlyos megbetegedés okozta megszakítással 1915. október 22-ig, mikor olasz fogságba esett. 1919. október 12-én tért haza. (17.gye 330. o.)

158. Mecséry Mihály (Pestszentlőrinc).

Tűzoltó rajvezető. *1900, Győr. Tanulmányait szülővárosában végezte. 1923 óta lakik Pestszentlőrincen. 1929 óta, mint önkéntes és 1936. május 1. óta hivatásos tűzoltója a városnak. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Felesége: Moór Erzsébet. Több szolgálati érmet is nyert. (PKP 337. o.)

159. Megyesy Imre (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő hidász, MÁV kocsikovács. *1882, Perkáta. 1904-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra a 69. közös gyalogezredhez, majd két hadgyakorlaton vett részt. 1914-ben bevonult a vasútezredhez Jaroslauba. A tábori lóvasúthoz került az orosz (Lublin), innen az olasz hadszíntérre. 1916 decemberében jelentkezett a keretnél, s ekkor a Hadivasúthoz osztották be, melynek kötelékében bejárta a román, orosz és olasz harctereket. Neje: Kőszeghy Julianna. Gyermekei: Margit, Ilona, Irén. (Műszaki 628. o.)

 160. P. Mészáros István (Pestszentlőrinc).

Őrvezető, BSZKRT alkalmazott. *1898, Tószeg. Bevonult 1916. augusztus 16-án a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Négy havi háborús szolgálat után, mint pénzügyi (p.ü.) vigyázót felmentették. Dunavecsén, mint szakaszparancsnok teljesített szolgálatot az összeomlásig. Szolgált a nemzeti hadseregben 16 hónapig. Neje: Kenderesi Anna. Gyermekei: Adorján, Ilona, István és Anna. (29.gye 341. o.)

161. Mészáros VII. János (Pestszentlőrinc).

Magyar királyi rendőr főtörzsőrmester. *1896, Tiszasüly. A világháború kitörésekor önként jelentkezett katonai szolgálatra és bevonult a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Az orosz harctéren küzdött ezredével, hol srapnelszilánktól megsebesült. Felgyógyulása után az orosz fronton harcolt, hol két ízben megsebesült. A háború után a csehek ellen harcolt. Ott fogságba esett 1919. május 21-én. Fogságból hazatért 1919. december 13-án. 1920. november 28-án a magyar királyi államrendőrség szolgálatába lépett. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem 3 sávval, Háborús emlékérem, 6 éves szolgálati jelvény. Neje: Kovács Anna. Gyermekei: Tibor, Jolán, Margit és János. (29.gye 341. o.)

162. ifj. Mészáros Lajos (Pestszentlőrinc).

Városi műszaki tisztviselő. *1895, Mindszent. Budapesten elvégezte a felsőépítő ipari iskolát. 1927 óta áll közszolgálatban. A világháború idején az orosz fronton küzdött és megsebesült. 40 hónapig volt fogságban. Kitüntetései II. osztályú érdemkereszt, és Károly csapatkereszt. Felesége: Strache Erzsébet. (PKP 338. o.)

163. Mihájlovics Henrik (Pestszentlőrinc).

Bőrkereskedő. *1887, Alsóelemér. Miután befejezte iskolai tanulmányait, elsajátította a cipész szakmát. Segédéveit Budapesten és Bécsben töltötte. Pestszentlőrinci üzletét 1933-ban alapította, mindenféle cipészfelszerelést tart raktáron. A világháborúban részt vett. Felesége: Ökördi Mária. (PKP 338. o.)

164. Miklós József (Pestszentlőrinc).

Utász őrvezető, esztergályos. *1891, Budapest. 1912-ben bevonult tényleges katonai szolgálatra a 3./4. utász századhoz. A háború kitörésekor a szerb frontra ment, ahol a visszavonulásig küzdött. Ekkor az olasz harctérre került (Görz), majd Szerbián keresztül a görög határig részt vett az előnyomulásban. 1916. májusban visszatért az olasz hadszíntérre, ahol ez év augusztus 6-án San Martinónál olasz fogságba esett, 1919. novemberben szabadult. Kétszer könnyen sebesült. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Kisezüst vitézségi érem. Neje: Sztasczovszky Margit. (Műszaki 629. o.)

 165. Mogor Sándor (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott BSZKRT altiszt. *1876, Szigetpócsmegyer. Kitanulta a kovácsmesterséget. 1903-ban állott be a BSZKRT szolgálatába, s megszakítás nélkül 25 éven keresztül végezte hivatását feljebbvalói elismerésétől kísérve. 1931-ben vonult nyugalomba. A világháborúban részt vett. Neje: Fábry Mária. (PKP 338. o.)

166. Mohácsi (Miskó) Kálmán (Pestszentlőrinc).

Rendőr törzsőrmester. *1900, Jászkarajenő. 1918. februárban vonult be a 38. gyalogezredhez. 1918. júniusban az olasz frontra vezényelték, ahol a piavei harcokban ugyanez év október 27-én megsebesült. 1922-ben szolgált a Nemzeti hadseregben. Kitüntetése: Háborús emlékérem, Sebesülési érem. 1923-ban lépett az államrendőrség szolgálatába. Neje: Papp Franciska. Gyermekei: Kálmán és Margit. (38.gye 522-523. o.)

 167. Mohai Károly (Pestszentlőrinc).

Fűszerkereskedő. *1885, Piros.. Budapesten végezte középiskoláit, majd a posta szolgálatába lépett. 1927-ben nyugdíjazták. Magas kitüntetésben részesült. Mint I. osztályú posta és távírda segédellenőr nyugdíjaztatott. Községi képviselőtestületi tag, kereskedők egyesületének elnöke. A világháborút végigküzdötte. Felesége: Bancsi Judit. (PKP 338. o.)

168. Mokos Ferenc (Pestszentimre).

Tizedes, Waggon-Lits-szerelő. *1895, Nagykáta. Bevonult 1918 januárjában a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. A fényszórótanfolyam elvégzése után az olasz fronton harcolt 1918 szeptemberéig. Leszerelt 1918. november 13-án. Neje: Dubetz Irma Piroska. Gyermekei: Erzsébet és Gyula. (29.gye 341. o.)

 169. Molnár Antal (Pestszentimre).

Gyógyszerész. *1897, Tiszafüred. Középiskoláit Nagykőrösön és Podolinban végezte, az egyetemet Budapesten. Tiszaföldváron volt gyakornok. 1916-ban hadba vonult, az orosz és olasz fronton volt. Mint hadnagy szerelt le Bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt kitüntetéssel. 1925-ben létesítette Pestszentimrén gyógyszertárát. Községi képviselő, a református kultúrház elnöke, a frontharcos szövetség helyi elnöke. 1936-ban a kormányzó Signum Laudissal tüntette ki. Neje: Szőllősy Ilona. Gyermekei: Elemér és Ilona. (PKP 358. o.)

170. Molnár Mihály (Pestszentlőrinc).

Székesfővárosi altiszt. *1886, Szentmártonkáta. Iskolái végeztével a székesfőváros kötelékébe lépett. A központi temetőben nyert beosztást és itt szolgált 1930-ban bekövetkezett haláláig. A világháborút végigküzdötte. Özvegye: Mészáros Mária. Gyermekei: István, Margit, Mihály, Ilona, Károly és László. (PKP 338. o.)

171. dr. Mondada Jenő (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott őrnagy, hadbíró és ügyvéd. *1886, Szolnok. Esztergomban végezte a középiskoláit. A jogot Egerben és Budapesten abszolválta. Katonai pályára lépett, mint hadbíró jelölt. Bécsben tette le a vizsgát. Budapesten kezdte meg a működését 1912-ben. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Kitüntetései: Kétszer arany Signum Laudis és Károly csapatkereszt. 1929-ben hunyt el. Özvegye: Vágó Margit. Két gyermekük van: Margit férjezett Bordás Lászlóné, Gabriella férjezett Bordás Tiborné. (PKP 338. o.)

172. Murin József (Pestszentlőrinc)

Műasztalos mester. *1886, Hont megye. Ipolyságon végezte iskoláit, majd ipari pályára lépett. Szaktudását kiváló mesterek mellett szerezte meg, hosszú ideig Budapesten és Pozsonyban dolgozott. A világháborút az orosz fronton küzdötte végig. Kitüntetései: Károly csapatkereszt, Kisezüst vitézségi érem. 1911 óta pestszentlőrinci lakos. Az 1934. évi ipari kiállításon bronzérmet nyert. Neje: Ajer Lujza. (PKP 338. o.)

173. Nádudvari (Szmoliger) Ernő (Pestszentlőrinc).

Államrendőrségi detektív. 1915 márciusában vonult be és az önkéntesi iskola elvégzése után az orosz frontra került. Részt vett az 1915. évi nyári offenzívában és több ütközetben. Szeptember 16-án hadifogságba esett, melyben 3 évig sínylődött. Mint tartalékos hadapródjelölt őrmester szerelt le. Nős. (1.gye 336. o.)

174. Nagy Antal (Pestszentlőrinc).

Utász, BSZKRT váltókezelő. *1892, Nyirtás. 1915. júniusban vonult be Nyíregyházára, ahonnan Budapestre helyezték a 4. zászlóaljhoz. Az orosz frontra ment (Bukovina), ahol hídépítésben vett részt. Betegen kórházba került Szegedre. 1916 végén leszerelt. Neje: Méhész Anna. Gyermekei: Antal, Anna. (Műszaki 632. o.)

175. Nagy Dezső (Pestszentlőrinc).

Raktárnok. *1882, Siófok. Székesfehérváron végezte a középiskolát és működését, mint műszaki tisztviselő kezdte meg. A világháború a frontra szólította és az orosz és olasz frontokon hősiesen küzdött. Kitüntetései: Ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Neje: Goldstein Lidia. Gyermekeik: Rózsi férjezett Bauenschnalt Mihályné, Alice férjezett Huszár Lászlóné, és Béla. (PKP 339. o.)

176. Nagy 16. Ferenc (Pestszentlőrinc).

Rendőr főtörzsőrmester. *1893, Tatárszentgyörgy. 1914-ben vonult be a 38. gyalogezredhez. Kiképzése után a szerb frontra ment, ahol megsebesült. Felépülése után ismét a szerb, majd az olasz fronton küzdött 1915. szeptemberig, amikor a II. szerb offenzívába ment. 1916. februárban az olasz, majd az orosz fronton, Galíciában harcolt, ugyanez év novemberig, ekkor másodízben sebesült meg. Felgyógyulása után az olasz, román s újból az olasz fronton harcolt tovább az összeomlásig. Kitüntetései: II. osztályú ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, Háborús emlékérem. 1923-ban lépett az államrendőrség kötelékébe. Neje: Fülöp Erzsébet. Gyermekei: Erzsébet, Eszter, Ferenc és Mária. (38.gye 525.)

177. B. Nagy Imre (Pestszentlőrinc).

Tartalékos tizedes, államrendőrségi törzsőrmester. 1915. október 15-én vonult be a 4. honvédgyalogezredhez. Kiképzés és altiszti iskola elvégzése után a 22. menetzászlóaljjal az olasz harctérre ment ki, hol könnyebben megsebesült. Állandóan a tűzvonalban teljesítvén szolgálatot, 1916. október 10-én olasz hadifogságba került, honnan 1919. november 1-jén tért haza. 1920. júniustól 1921. januárig a Nemzeti hadseregben teljesített katonai szolgálatot. Kitüntetései: Károly csapatkereszt igénylésre jogosult, sebesülési emlékérem igénylésre jogosult, háborús emlékérem igénylésre jogosult. (Négyes 350. o.)

178. Nagy István (Pestszentlőrinc).

Művezető. *1893, Eger. Szülővárosában végezte iskoláit, majd kitanulta a gépészeti szakmát és elvégezte a technológia szaktanfolyamát. Mint szerszámlakatos működött nagy budapesti cégeknél. A világháború alatt szolgálatot teljesített, 1920-ban visszakerült a Hofherr céghez. Felesége: Farmanek Ilona. 1932 óta fűszerkereskedést vezet. István fia gimnazista. (PKP 339. o.)

179. Nagy Károly (Pestszentimre).

Nyugalmazott honvéd tiszthelyettes. *1877, Dunaföldvár. A hentes és mészáros ipart tanulta, s azt több honi városban és külföldön gyakorolta. 1898-ban katona lett, Székesfehérváron, Budapesten, majd Szatmárnémetiben teljesített szolgálatot. A világháborúban az orosz fronton megsebesült. A román és olasz fronton is harcolt. Kisezüst vitézségi érmet, Bronz vitézségi érmet, Károly csapatkeresztet, Sebesülési érmet nyert. A világháború után részt vett az ellenforradalomban. 1920-ban Jászberénybe került, 1921-ben Budapestre helyezték a rendőrtartalékhoz, majd a jászberényi 5-ös kerékpár zászlóaljhoz. 1927-ben ment nyugdíjba. Neje: Asztalos Rozália. (PKP 358. o.)

180. Nagy Lajosné (Pestszentlőrinc).

Született Kratay Teréz, nyugalmazott rendőrőrmester, volt községi bíró özvegye. Néhai férje 1866-ban született. Katonai szolgálata után a csendőrség kötelékébe lépett, majd a budapesti államrendőrségnél szolgált. 1915-ben Pestszentlőrincen községi bírónak választották meg. A világháborút végigküzdötte. 1919-ben hunyt el. Nevelt lányuk: Jolán. (PKP 339. o.)

181. Nasinszky Dezső (Pestszentlőrinc).

A Soroksár-Haraszti-Taksonyi Takarékpénztár Rt. pestszentlőrinci fiókvezetője. *1896, Soroksár. Újpesten tette le az érettségi vizsgát. Pesten kereskedelmi akadémiát végzett. A világháború idején az olasz és orosz harctereken küzdött. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. 11 év óta áll az intézet szolgálatában. (PKP 339. o.)

182. Pajer József (Pestszentimre).

Vasútépítő hidász, nyugalmazott MÁV főkocsimester. *1873, Csabrendek. 1914. augusztusban bevonult a korneuburgi vasútezredhez, majd Bisambergbe helyezték. 1915. márciusban forgalmi szolgálatra azt orosz frontra ment (Kovel). 1915. decemberben Szerbiába helyezték (Cacak). 1916. márciusban visszakerült az orosz hadszíntérre, ahol az összeomlásig teljesített szolgálatot. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Puszták Ágota. (Műszaki 638. o.)

183. Pál Sándor (Pestszentlőrinc).

Fakereskedő. *1879, Enying. 15 éve pestszentlőrinci lakos. Üzletét 1932-ben nyitotta meg. Nagyban és kicsinyben kereskedik. A világháború alatt a keleti harctereken küzdött és két ízben megsebesült. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt és Háborús emlékérem. Felesége: Fekete Mária. Gyermekei: Sándor, József, János, György és Mária. (PKP 340. o.)

184. Palásti János (Pestszentlőrinc).

BSZKRT kalauz. *1883, Csongrád. Iskolái végeztével a hentes ipart tanulta. A világháború alatt a keleti frontokon küzdött. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. 1921-ben lépett a BSZKRT szolgálatába. A Kispest–Szentlőrinci vonalon 1925 óta teljesít szolgálatot. Felesége: Lukács Erzsébet. Gyermekük: János. (PKP 340. o.)

185. Pálfy Vidor (Pestszentimre).

Nyugdíjas. 1914-ben vonult be. Az orosz, albán és montenegrói fronton küzdött, egyszer megsebesült. 18 hónapos orosz hadifogságot szenvedett, és mint csererokkant jött vissza. Nős, egy gyermeke van. (1.gye 422. o.)

 186. Pándy György (Pestszentlőrinc).

Őrnagy. *1895, Szilágysomlyó. A Ludovika Akadémiát 1915-ben végezte el. Az orosz frontra került, egy ideig pedig az olasz fronton harcolt. Kitüntetései: III. osztályú katonai érdemkereszt, Bronz katonai érdemérem, Ezüst katonai érdemérem a kardokkal, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem és Háborús érdemérem. 1936. augusztus óta vezeti a pestszentlőrinci testnevelési ügyet. Felesége: Német Irén. (PKP 340. o.)

187. Pantocsik György (Pestszentimre).

Gazdálkodó. Mozgósításkor vonult be. 1916-ig állandóan a szerb és orosz fronton küzdött, azután az olasz harctérre vezényelték. Részt vett a Monte San Gabriele, Isonzó és Monte Tomba körüli ütközetekben az összeomlásig. Károly csapatkeresztje van. Neje: Lajcsuk Mária, 7 gyermeke van. (1.gye 422. o.)

188. Papp Ferenc (Pestszentlőrinc).

Grafikus, 100%-os hadirokkant. *1883, Budapest. Miután befejezte iskolai tanulmányait a grafikai pályára lépett s Budapesten, Bécsben, Berlinben, Bukarestben stb. fejlesztette szaktudását igen magas fokra. 1914-ben bevonult, s 1916-ban a piavei ütközetben súlyosan megsebesült, gerinctörést, veselövést és könyökroncsolást szenvedett. Mint 100%-os rokkant szerelt le. Kitüntetései: Nagy ezüst és kis ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem. Neje: Tencsik Erzsébet. Két gyermekük van. (PKP 340. o.)

189. özv. Papp Lászlóné (Pestszentlőrinc).

Született Weiss Eleonora. 1904-ben kötött házasságot néhai férjével, aki szakképzett, önálló porcelán- és üvegfestő volt. Néhai Papp László a haza első hívására hadba vonult. Az orosz fronton harcolt, Przemysl elestekor fogságba került. 1921-ben került haza a rabságból és üzemét haláláig vezette. Gyermekei: Etelka férjezett Debreczeni Béláné, Ottilia és Margit férjezett Papp Jenőné. (PKP 340. o.)

190. Pásztor János (Pestszentimre).

Sütőmester. *1894, Apostag. A sütőipart Budapesten tanulta, 1928-ban lett Budapesten önálló, 1936-ban létesítette pestszentimrei műhelyét. A világháborúban az olasz fronton megsebesült, az orosz majd újra az olasz fonton harcolt és itt fogságba esett. Kisezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, és Károly csapatkereszt kitüntetést nyert. Neje: Farkas Rózsa. Gyermekei: Emil és János. (PKP 358. o.)

191. Pásztor László (Pestszentlőrinc).

Honvéd, hivatásos tűzoltó. *1895, Jászkarajenő. Bevonult 1916. augusztus 28-án a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Kiképzése után Balatonkeszthelyre, majd pedig Pécsre helyeztetett a honvéd központi távírász parancsnoksághoz. Itt teljesített háborús szolgálatot az összeomlásig. Leszerelt 1918. november havában. Neje: Pásztor Rozália. Gyermekei: egy fiú és egy leány. (29.gye 347. o.)

192. Paunoch Ferenc (Pestszentlőrinc).

Gazdálkodó. *1877, Budapest. Szülővárosában végezte iskoláit. Családi birtokán gazdálkodásba kezdett és 1930-ban Pestszentlőrincen telepedett le. 1915-ben bevonult, s az orosz fronton harcolva fogságba esett. Felesége: Zeitler Erzsébet. Gyermekei: Teréz, Frigyes, Ferenc, Pál, Magda, Mária, András, István és József. (PKP 340. o.)

193. Pecsenyánszky Bálint (Pestszentlőrinc).

Autóbusz ellenőr. *1886, Komenic. Tanulmányait Újvidéken végezte. 1919-ben telepedett le Pestszentlőrincen. 1928 óta áll az autóbuszüzem szolgálatában. A világháborút az orosz fronton küzdötte végig. Megsebesült. Felesége: Scholcz Margit. Két leányuk van. (PKP 340. o.)

 194. Peidl Ferenc (Pestszentlőrinc).

Trafiktulajdonos. *1896, Misk. Iskolái végeztével a kereskedői pályán helyezkedett el. Fiatalon került az orosz frontra, súlyosan megsebesült. Mint 50%-os hadirokkant szerelt le. 1934 óta trafiktulajdonos. Debri Máriával 1921-ben lépett házasságra, két gyermekük van. (PKP 340. o.)

195. Pelyva György (Pestszentlőrinc).

Kikészítőmester. *1872, Gyoma. 1893-ban katonai szolgálatra vonult be. A szövőipari pályára 1906-ban lépett. A kispesti szövőgyárban a háború megszakításával a mai napig működik. Neje: Soltész Erzsébet. Gyermekei: Etelka, György és Vilmos. (PKP 340. o.)

196. Pélyva György (Pestszentlőrinc).

Hidász, lakatos, autogénhegesztő. *1899, Endrőd. 1917-ben sorozták. 1921-ben bevonult a Nemzeti Hadseregben az 1. hídépítő zászlóaljhoz. Másfél évig szolgált. Neje: néhai Vezselovszki Irén. Leánya: Irénke. (Műszaki 641. o.)

197. Péterfai Mihály (Pestszentlőrinc).

BSZKRT kocsivezető. *1896, Somogysárd. Háborús szolgálatra 1916-ban vonult be ezredünkhöz. Kiképzése után ment az orosz hadszíntérre Sopanowhoz. 1916 februárjában altiszti iskolába vezényelték. Áprilisban megbetegedett. 1916. augusztus 1-jén a román hadszíntérre került. Itt a 105. ezred kötelékébe osztották be. Lekerült az olasz hadszíntérre, ahol ismét a 44. gyalogezred kötelékében harcolt. A piavei csata után a Monte Grappán érte a front összeomlása. Két ízben sebesült meg. Kitüntetései: II. osztályú ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem. Felesége: Kozma Anna, gyermekei: János és Mihály. Testvérbátyja: György, ezredünk kötelékében a Tölgyesi-szorosnál hősi halált halt. (44.gye 422. o.)

198. id. Petőcz József (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott BSZKRT ellenőr. *1876, Csilizradvány. Tanulmányai befejeztével gazdálkodásba kezdett. Katonai szolgálata után 1909-ben a helyiérdekű villamos vasút szolgálatába lépett. A szentlőrinci vonalon nyert beosztást. Nyolc éven át volt az 52-es végállomás rendezője. 1936-ban helyezték nyugállományba. A világháborút a szerb fronton és hadifogságban töltötte. Felesége: Lelkes Zsófia. Négy gyermekük van. (PKP 341. o.)

199. Pintér András (Pestszentlőrinc).

Tisztviselő. *1895, Pilismarót. A polai haditengerészeti iskola növendéke volt. A világháborút az olasz fronton harcolta végig. Több kitüntetésben részesült, önfeláldozó életmentéséért a Vöröskereszt Egyesület is kitüntette. Az olasz követségen a kereskedelmi attasé mellett működött. Neje: Juhász Olga. (PKP 341. o.)

200. Pogány Pál (Pestszentlőrinc).

Kereskedő. Bevonult 1915-ben a 29. közös gyalogezredhez. Leszerelt 1918. novemberében. Az olasz, orosz és román frontokon harcolt. Lábán gránáttól sérülést szenvedett. Kitüntetései: II. osztályú ezüst vitézségi érem, vitézségi érem, sebesülési érem, Károly csapatkereszt, Magyar Honvédség emlékérem. Az ellenforradalomban élénk részt vett. Rangja: emléklappal ellátott hadnagy. (Mhzsa 463. o.)

201. Pólya József (Pestszentlőrinc).

Távírász tizedes, ácssegéd. *1895, Cegléd. 1915-ben vonult be a 32. gyalogezredhez Budapestre. Itt, mint telefonista nyert kiképzést és az ezred kötelékében ilyen minőségben teljesített 36 hónapon keresztül frontszolgálatot. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Varga Judit. Fia: József. (Műszaki 644. o.)

 202. Pölcz Ferenc (Pestszentlőrinc).

Kőművesmester. *1893, Újpest. Rákoskeresztúron végezte iskoláit. Pestszentlőrincen kitanulta a kőművesipart. A világháború a frontra szólította és orosz fogságba esett. Leszerelése után visszatért iparához. Pestszentlőrincen 1928-ban telepedett le, ekkor építette házát. Felesége: Péter Erzsébet. (PKP 342. o.)

203. Preindl Tibor (Pestszentlőrinc).

BSZKRT kalauz. *1892, Gomba, Pest megye. Iskolái végeztével a mészáros és hentes ipart tanulta ki. 1912 óta BSZKRT alkalmazott. A világháború idején 33 hónapig teljesített frontszolgálatot, 4 ízben sebesült. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt és Sebesülési érem. Felesége: Pifkai Anna. Egy fiuk van: Tibor. (PKP 342. o.)

204. tótprónai és blatnicai Pronay Ferenc (Pestszentlőrinc).

Fővárosi tisztviselő. *1872, Nógrádbercel. Tanulmányait Budapesten a gyógyszerészeti szakon végezte. 1914-ig, mint önálló gyógyszerész működött Dorogon. Ekkor bevonult és a szerb fronton küzdve megsebesült. A háború idején gyógyszerészeti gazdasági tanácsadó volt. 1924-ben a főváros szolgálatába lépett, s azóta mint adóellenőr teljesít szolgálatot. Felesége: Podhorszky Irén. Gyermekei: György, Márta és Anna. (PKP 342. o.)

 205. dr. Puskás István (Pestszentlőrinc).

Városi aljegyző, rendőri büntetőbíró. *1902, Mátészalka. Középiskoláit Székelyudvarhelyen végezte, s a doktori diplomát a Budapesti Tudományegyetemen nyerte el. 1926 óta lakik Pestszentlőrincen. Közszolgálatban 1922 óta áll. A világháborúban részt vett. A budapesti magyar-bolgár bizottság főtitkára. Társadalmi mozgalmak aktív főirányítója. (PKP 342. o.)

206. Pusztai András (Pestszentlőrinc).

MÁV kovács, főtüzér. *1889, Pestszentlőrinc. 1910-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra a 10-es közös tábori ágyúsezredhez. Leszerelt 1913-ban. 1914-ben ismét a 10-es tüzérekhez vonult be. Azonnal a szerb harctérre került, ahol részt vett a sabáci harcokban. 1914. szeptemberben az orosz hadszíntérre irányították, s ott a galíciai és kárpáti harcokban küzdött 1915. februárig, amikor megbetegedett. Később a román határra vitték, 1916. februárban pedig a 35-ös ezreddel az olasz harctérre került. Itt 4 hónapig küzdött a trienti, borgói és egyéb harcokban. Ezután az orosz fronton találjuk az orosz-lengyelországi szakaszon, majd ismét az olasz hadszíntérre került, ahol ezúttal az isonzói csatákban vett részt. 1918. júniusban a francia frontra vitték, ahol megsebesült. Az összeomlás ezredénél érte. (Tüzér 112. o.)

207. Rácz Antal (Pestszentlőrinc).

Gépkocsizó őrvezető, géptechnikus. *1898, Veszkény. 1916-ban vonult be a 76. gyalogezredhez. Áthelyezték az Artillerie Autoschule-hez. Mint gépkocsivezető az 5. vártüzérezreddel előbb az olasz frontra Udinéhez, majd Montenegróba (Lovcen bevételéhez) került. 1918-ban a kiegészítőnél érte a forradalom. Szolgált a Nemzeti Hadseregben is. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Kretschmer Emília. Gyermekei: Emília, Antal. (Műszaki 645. o.)

208. Radó Jenő (Pestszentlőrinc).

Cégvezető. *1896, Nyékládháza. Losoncon végezte a középiskolát. Budapesten és Kassán abszolválta az egyetemet. A Filtex Rt. szolgálatában kezdte meg pályafutását, 14 éven át volt a vállalat cégvezetője. Jelenlegi állomáshelyén 1935 óta van. Háborús kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem és Károly csapatkereszt. (PKP 343. o.)

209. Rajkai Ferenc (Pestszentlőrinc).

Tartalékos tizedes, BSZKRT kalauz. Háborús szolgálatra 1915 májusában vonult be ezredünkhöz. Kiképzés után ez év őszén ment az olasz hadszíntérre III-ik zászlóaljunkhoz a III–IV. Isonzó csatához. Harcolt itt a Podgorán és a Plava-Zagora védőkörletben, de 1916. augusztus 7-én az Oslaviján megsebesült. Felgyógyulva 1917 elején újból az olasz frontra került, és mint géppuskás harcolt a Monte Kuk-on ahol újból megsebesült. Hosszas gyógykezelés után bevonult a pótzászlóaljhoz és itt érte a forradalom kitörése. Harctéri szolgálata 16 hónap. Kitüntetései: II. osztályú vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, Háborús emlékérem. (69.gye 504-505. o.)

210. Reichert József (Pestszentlőrinc).

Cipészmester. *1889. Iskoláit befejezve az ipari pályára lépett és a cipész szakmabeli ismereteit Kaposváron, Siófokon, Budapesten fejlesztette. 1917-ben bevonult és az olasz fronton küzdött. Károly csapatkereszttel lett kitüntetve. 1923-ban telepedett le Pestszentlőrincen és 3 évre rá önállósította magát. Kizárólag rendelésre dolgozik. Néhai atyja, Reichert János hősi halált halt. (PKP 343. o.)

 211. Reinhardt György (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő hidász csoportvezető, főművezető. *1894, Majos. 1916-ban bevonult a 32. gyalogezredhez, ahonnan Korneuburgba helyezték át a vasútezredhez. A tábori motoros vasút műhelyében volt beosztva, mint csoportvezető az összeomlásig. Neje: Karl Anna. Fia: György. (Műszaki 647. o.)

212. Réti (Rosenfeld) Sándor (Budapest).

Tartalékos hadnagy, részvénytársasági főkönyvelő. *1898, Pestszentlőrinc. A háború alatt 1916-ban vonult be, mint egy éves önkéntes a 38. gyalogezredhez. A tiszti vizsga sikeres letétele után 1916. december 31-én Kirlybabához az orosz frontra kerül, ahol a III. zászlóalj kötelékében küzdött. Közben a kympolungi előnyomulásnál, különösen bátor és vitéz magatartásáért a II. osztályú ezüst vitézségi érmet kapta meg. 1917. szeptemberben lett zászlós. Ezután októberben, mint hosszú frontszolgálatost a káderhez vezényelték, ahonnan másodszor 1917. december 10-én ismét a frontra került. 1918. februárban hadnagy lett, majd áthelyeztetett a 68. gyalogezredhez. Ezen ezred kötelékében részt vett a piavei csatákban az összeomlásig. Kitüntetései: II. osztályú ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Az Ezredtörténet egyik leglelkesebb munkatársa. (38.gye 390. o.)

213. Rigó Lajos (Pestszentlőrinc).

Vaskereskedő. *1874, Kecskemét. A bádogos szakmát kitanulta és 12 éven át volt önálló mester Cegléden. 1921-ben Budapesten a vasszakmában önállósította magát. A világháború alatt az orosz fronton harcolt és 5 évig sínylődött hadifogságban. Felesége: Pávay Vajna Irén. (PKP 343. o.)

214. Rostássy István (Pestszentlőrinc).

Kereskedő. *1897, Szilasbalhás. Miután befejezte tanulmányait, a kereskedő pályára lépett. Budapesten tanulta a vas- és festékszakmát. 1922-ben Budapesten önállósította magát. Pestszentlőrinci fióküzletét 1936-ban nyitotta meg. A fiókot felesége, született Tóth Vilma önállóan vezeti. A világháborút végig küzdötte. (PKP 344. o.)

215. özv. Rózsa Sándorné (Pestszentlőrinc).

Született Békési Jolán, nyugalmazott székesfővárosi tisztviselő. Iskoláit Kispesten végezte, a kereskedelmi tanfolyamot Budapesten. 1916-tól 1936-ig, mint fővárosi tisztviselő működött. Férje 1915-ben hősi halált halt. 1912 óta lakosa a városnak. (PKP 344. o.)

216. Samu Károly (Pestszentlőrinc).

Betűszedő. 1911–13-ban tényleges katonai szolgálatot teljesített az 1. honvédgyalogezredben. Mozgósításkor vonult be, géppuskás és távírászati kiképzést kapott, azután az orosz frontra került, ahol öt hónapon át részt vett a rohatyni, komarnói, kárpáti és galíciai harcokban. 1914. december 15-én Komarnónál megsebesült. Gyógyulása után segédszolgálatos lett. Mint őrmester szerelt le, 50%-os rokkant lett. Kitüntetései: kisezüst vitézségi érem, sebesülési érem, Károly csapatkereszt. Nős, egy gyermek apja. (1.gye 428. o.)

217. Schaffer Antal (Pestszentlőrinc).

Vendéglős. *1881, Csákvár. Tanulmányai befejeztével Budapestre került, mint szakács tanonc és 1899-től 1929-ig a Nemzetközi Hálókocsi Társaság főszakácsa volt. Jelenlegi vendéglőjét 1929-ben nyitotta meg. A világháborút végig szolgálta. Felesége: Tóth Ilona. (PKP 344. o.)

218. Schilling Sándor (Pestszentimre).

Fegyvermester, gépész és géplakatosmester. Mozgósítás után az orosz frontra került. A rohatyni ütközetben megsebesült. Felgyógyulása után a Kárpátokban harcolt, majd a Sztrijnél másodszor is megsebesült. Kisezüst és bronz vitézségi érmet kapott. Mint hadirokkant szerelt le szakaszvezetői rangban. Három gyermek apja. (1.gye 428. o.)

219. Schmitterer Lehel (Pestszentlőrinc).

Szakaszvezető, 100%-os hadirokkant, nyugdíjas. *1891, Budapest. Bevonult 1914. október 16-án a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. 1915 márciusától a szerb fronton harcolt. Rövidesen az orosz harctérre vezényeltetett. Több ütközetben küzdött. Az uzsoki harcokban megsebesült. Felgyógyulása után ismét az orosz fronton harcolt. 1916. július 10-én egy nagy ütközet alkalmával több helyen nagyon súlyosan megsebesült a gázbomba lángjától és 15 géppuskagolyótól. Másfél évi kórházi ápolás után, mint 100%-os hadirokkant szerelt le. Kitüntetései: Károly csapatkereszt és Sebesülési érem. (29.gye 351. o.)

220. Schön Vilmos (Pestszentlőrinc).

Nyomdász. *1860, Oroszló. Budapesten járt iskolába. Az Atheneum Nyomdai és Irodalmi Műintézetnél tanulta ki a nyomdász szakmát. 45 évig működött a Franklin társulatnál. 1929-ben vonult nyugalomba. A városnak 1883 óta adófizető polgára. Felesége: Gránitz Franciska. 8 gyermeke van: Ferenc, Kálmán és Sándor végig harcolták a világháborút. (PKP 345. o.)

221. özv. Schust Jakabné (Pestszentlőrinc).

Született Calder Borbála, szikvízgyártó. Néhai férjével 1885-ben lépett házasságra. Néhai Schust Jakab tekintélyes építőmester volt. 1907-ben szikvízgyárat alapított. Mint a város köztiszteletben álló polgára 1931-ben hunyt el. Az üzemet Kálmán fia – aki vitézül végig harcolta a világháborút – vezeti. Neje: Kaspel Karolin, 2 gyermekük van. (PKP 345. o.)

222. Silló Balázs (Pestszentlőrinc).

BSZKRT segédtiszt. *1886, Csíkszentkirály. Szülőfalujában végezte iskoláit. Elsajátította a lakatosipart, segédéveit Budapesten töltötte. Katonai szolgálata után a budapesti Ganz és Társa cégnél kezdte meg működését, majd az Állami Gépgyárban dolgozott, s 1911-ben lépett a »Városi Villamos Vasút« szolgálatába. A világháború a frontra szólította és hamarosan orosz fogságba esett. A leszerelése után elfoglalta előbbi állását. Felesége: Dermits Katalin. (PKP 345. o.)

223. Simon Béla (Pestszentlőrinc).

Honvéd, hivatásos tűzoltó. *1898, Jászkarajenő. Bevonult 1916. május 29-én a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Kiképzése után a román fronton harcolt hat hónapig. Ekkor súlyosan megbetegedett. Felgyógyulása után az orosz harctérre vezényeltetett. Itt harcolt 17 hónapig a tűzvonalban. Ukrajnában érte a forradalom kitörése. 1918. december 18-án tért haza. A karhatalomtól szerelt le 1919. februárban. A nemzeti hadseregben két évig szolgált. Leszerelt 1921 márciusában. 1923 novemberében lépett a Budapesti Tűzoltó Testület kötelékébe. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. Neje: Pásztor Anna. Három leánya van. Bátyja: Simon Károly az olasz fronton hősi halált halt. (29.gye 352. o.)

224. Simon Gergely (Pestszentlőrinc).

Gépszedő. *1894, Kispest. Kitanulta a nyomdász szakmát, majd bevonult. Az orosz és olasz frontokon harcolt. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt. Miután leszerelt, visszatért vállalatához, a Pátria Rt.-hez, majd a Pallashoz kerül, onnan 1924-ben a Stádium nyomdához lépett át. Pestszentlőrincnek 1928 óta lakosa, saját háza, telke van. Felesége: Brecska Gizella. (PKP 346. o.)

225. Somogyi István (Pestszentlőrinc).

Fűszerkereskedő. *1889, Türje, Zala megye. Iskolái végeztével kereskedő lett. Szaktudását, mint segéd, több nagy városban fejlesztette. A háborút végigküzdötte. A háború után az Általános Fogyasztási Szövetkezetnél, mint üzletvezető tevékenykedett. 1934-ben kezdett önálló kereskedést, 1936 óta szeszes italok kimérésére is jogosult. Felesége: Minkolényi Mária. (PKP 346. o.)

 226. Staudinger Ernő (Pestszentlőrinc).

Kőfaragó mester. 1914. augusztus 25-én vonult be és 24 hónapon át küzdött az orosz és az olasz fronton Wolhyniában, a Monte San Gabrielen, a Monte Tombán és a Piavénél. Később zászlóalj-tolmács lett. Kitüntetései: kisezüst és bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Felesége: Torda Gizella. (1.gye 432. o.)

227. Steiner Jenő (Pestszentlőrinc).

Az Általános Fogyasztási Szövetkezet fióküzletének vezetője. *1894, Kishalom. Budapesten fejezte be iskolai tanulmányait. Kereskedői képzettségét a Somogy megyei Tab községben szerezte meg. 1919 óta alkalmazottja a Szövetkezetnek. A helyi 26. számú fiókot 1930 óta vezeti. A világháború idején harctéri szolgálatot teljesített. Négyszer sebesült. Kitüntetései: I. osztályú Ezüst érem négy alkalommal. Felesége: Fantusz Aranka. Gyermekei: Sándor és István. (PKP 346. o.)

228. Stenger Ferenc (Pestszentlőrinc).

Állami vas- és fémesztergályos. *1899, Budapest. Kispesten végezte iskoláit. 1922-ben kezdte meg működését az Állami Gépgyárban. 1934-től az állami vízműtelepen teljesít szolgálatot. Ugyanez évben költözött Pestszentlőrincre. A világháborúban szolgálatot teljesített. Felesége: Walter Anna. 3 gyermekük van. (PKP 347. o.)

229. Sury Mihály (Pestszentlőrinc).

Városi állatorvos. *1900, Kaposvár. Budapesten abszolválta az Állatorvosi Főiskolát 1922-ben. 4 éven át, mint tanársegéd működött. 1926 óta áll a város szolgálatában. A világháború idején szolgálatot teljesített. Felesége: Dr. Salamon Margit orvos. Egy gyermekük van: Tamás. (PKP 347. o.)

230. Süllei György (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő szakaszvezető, HÉV főkalauz. *1889, Szabadka. 1907-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra a 86. gyalogezredhez Boszniába. A háború tartama alatt 1917. áprilistól 1918 őszéig teljesített szolgálatot a hadivasútnál (Heeresbahn) az orosz harctéren (Csernowitz, Lemberg). Neje: Schwikker Etel. Fia: György. (Műszaki 659. o.)

231. Szabó János (Pestszentlőrinc).

Számvevőségi alhadnagy. 1907-ben vonult be tényleges szolgálatra az 1. honvédgyalogezred III. zászlóaljához. 1908. novemberében leszerelt, de 1911 augusztusában ismét aktív lett és azóta megszakítás nélkül teljesít szolgálatot. 1919. március 20-ig az 1. honvédgyalogezred kötelékében működött, azután 1923-ig a hadbiztosságnál. 1924–25-ben az új 1. honvédgyalogezrednél teljesített szolgálatot. 1925 óta az 1. honvédkórháznál van. Nős öt gyermeke van. (1.gye 375. o.)

232. Szabó Sándor (Pestszentlőrinc).

Honvéd, II. osztályú rendőrségi hivatali altiszt. *1888, Mezőtúr. Bevonult 1914-ben a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Kiképzése után a szerb és orosz frontokon harcolt. Több ütközetben kitüntette magát. Kétszer súlyosan megsebesült. Tizennyolc havi frontszolgálata van. Leszerelt az összeomláskor. Kitüntetései: Károly csapatkereszt és Háborús emlékérem. Neje: Salánky Mária. Gyermekei: Mária, Ilona és Sándor. Unokaöccse Csalla Sándor az olasz fronton hősi halált halt. (29.gye 355. o.)

233. Szabó Vince (Pestszentlőrinc).

MÁV segédtiszt. *1889, Hegyközpályi. Nagyváradon folytatta tanulmányait, majd 21 éves korában tényleges katonai szolgálatra vonult be. Leszerelése után a MÁV szolgálatába lépett. A budapesti ferencvárosi pályaudvaron kapott beosztást. 1914-ben hadiszolgálatra osztották be, majd Soroksáron szolgált, aztán a kommün elől Nagyváradra menekült. Visszatérése után a Keleti pályaudvarra osztották be, 1934 óta az Igazgatóságnál teljesít szolgálatot. A városnak 15 év óta lakosa, a Református Egyház presbitere. Felesége: Koszta Ráchel. (PKP 347. o.)

 234. Szalay János (Pestszentlőrinc).

Tartalékos tizedes, magyar királyi államrendőr főtörzsőrmester, Ezredünkhöz 1913-ban vonult be szolgálatra és így a háború kitörése tényleges állományban érte. A III-ik zászlóaljunkkal ment a szerb hadszíntérre a Drina mellé. Részt vett a Miakovác-hegy elleni támadásban, majd harcolt a Krupanjnál és Zapoljénél. 1915 májusában a zászlóaljjal az olasz hadszíntérre került. Itt részt vett az I–III. Isonzó csatában, az Oslaviján és a Monte Sant-i harcokban. A Monte Grappáról jött haza és leszerelt. Harctéri szolgálata 38 hónap. Kitüntetései: II. osztályú ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. 1921. november 1. óta áll a magyar királyi államrendőrség szolgálatában. (69.gye 521. o.)

235. Szalay Sándor (Pestszentlőrinc).

Sertéskereskedő. *1900, Sárbogárd. Tanulmányai befejeztével édesatyjának segédkezett a gazdaság vezetésében. 1930 óta önálló sertéskereskedő. Saját szerzeményű házában, illetve telepén folytatja üzletét. A világháborúban részt vett. Felesége: Gulyás Julianna. Gyermekei: Mária, Júlia és Sándor. (PKP 347. o.)

236. Szántó Sándor (Pestszentlőrinc).

Kocsifényező. 1916-ban vonult be és kiképzés után 22 hónapig az olasz fronton harcolt a Hétfennsíkon. Bronz vitézségi érmet és Károly csapatkeresztet kapott. Nős, 6 gyermeke van. (1.gye 435. o.)

237. Szávai Ferenc (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő tizedes, MÁV művezető. *1894, Udvard. 1914. októberben bevonult a 32. gyalogezredhez, majd 1915. januárban az orosz hadszíntérre ment. Részt vett az Uzsoki-szorosban folyó harcokban, majd a Przemysl felé való előnyomulásban. Tífusszal kórházba került. Felgyógyulása után szolgálati érdekből felmentették, de 1915. szeptemberben újra bevonult a korneuburgi vasútezredhez. A hadivasúthoz helyezve az ivangorodi, radomi, lublini, végül a koweli fűtőházakban teljesített szolgálatot, mint művezető az összeomlásig. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Fremdák Vilma. Gyermekei: Ferenc, Vilma. (Műszaki 664. o.)

238. szebeni Szebehelÿ Imre (Pestszentlőrinc).

Szakaszvezető főhadnagy, belügyminisztériumi számtiszt. *1882, Székesfehérvár. Bevonult 1914. július 29-én a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Ezredével az orosz harctéren, Galíciában harcolt. 1915 júliusában súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után, mint rokkant, irodai szolgálatra nyert beosztást. 1916 júniusától a magyar királyi 30. gyalogezrednél teljesített szolgálatot az összeomlásig. 1920 januárjától a honvédelmi minisztériumban, 1922-ben a népjóléti minisztériumban, 1932 júniusától a belügyminisztériumban teljesít szolgálatot. Kitüntetései: Nagyezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, Háborús emlékérem. 1912 emlékérem, és Jubileumi emlékérem. Neje: zétényi és klobusici Klobusiczky Anna. Gyermekei: Imre, László, Károly, Béla, Ferenc és Klára. (29.gye 299. o.)

239. Szecsey László (Pestszentlőrinc).

Utász őrvezető, üzemi asztalos. *1895, Budapest. 1915. áprilisban bevonult a 3./4. utász századhoz. 1915. júliusban az orosz frontra ment (Isonzó-szakasz). Tizenöt havi frontszolgálat után a szerb harctérre helyezték (Temeskubin, Mediás, Semendria). 1916. decemberben betegen kórházba került (Nis, Belgrád, Újvidék). Felgyógyulása után az orosz hadszíntérre került, ahol Zaleszczykinél hidat vertek. 1917. októberben betegen ismét kórházba vitték. Felgyógyulva visszatért a kerethez, ahol az összeomlásig teljesített szolgálatot. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Beck Piroska. Fia: István. (Műszaki 664. o.)

240. Szegvári (Seszták) Márton (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő hidász, MÁV váltókezelő. *1897, Perkáta. 1915. novemberben bevonult Korneuburgba a vasútezredhez, majd a szerb frontra ment (Belgrád, Krusevác). 1917. májusban ideiglenes felmentést kapott. Két hónap múlva ismét bevonult, s az orosz hadszíntérre került (Kirlibaba) forgalmi szolgálatra. 1917. októberben az olasz harctérre helyezték (Toblach. Belluno), ahol a tábori vasútnál teljesített szolgálatot. 1918. májusban visszatért az orosz frontra, ahol az összeomlásig küzdött. Neje: Oberling Katalin. Gyermekei: Katalin, Márton. (Műszaki 664. o.)

241. Szeile András (Pestszentlőrinc).

Magánzó. *1882, Regőce. Iskolái végeztével a cipőszakmát sajátította el. Zomborban, Szabadkán, Szegeden, Kecskeméten és Budapesten gyarapította szakismereteit. 1914-ben önállósította magát a fővárosban, majd bevonult és 2 éven át teljesített szolgálatot. 1936-ig folytatta iparát és akkor visszavonult pestszentlőrinci házába. Ingatlanaikat feleségével közösen szerezték. (PKP 348. o.)

242. Szemethy Dániel (Pestszentlőrinc).

Kereskedő. *1884, Budapest. A család nemesi predikátuma »rárói«. Középiskolai tanulmányait a fővárosban végezte el és kitanulta a kávés szakmát. Szakképzett kávéiparos lett. 1914-ben bevonult és az orosz fronton teljesített harcvonalbeli szolgálatot. Felesége: Rácz Veronika tősgyökeres nemes család sarja. Divatüzletét 1926-ban alapította. Tagja a Kereskedők Egyesületének. (PKP 348. o.)

 243. Székely Henrik (Pestszentlőrinc).

Moziigazgató. *1893, Keszthely. 1919-ben lépett a mozis pályára, 1921-ben megalapította a Herrich mozgót, majd 1929-ben a Fórum Mozgóképszínházat. A városi képviselőtestület tagja, végigküzdötte a világháborút. Neje: Weinberger Zsófia. (PKP 326. o.)

244. Székely Zsigmond (Pestszentlőrinc).

Igazgató. *1882, Székesfehérvár. Gépészmérnöki diplomáját 1905-ben nyerte el a budapesti Műegyetemen. Mérnöki működését a Vulkán Gépgyárnál kezdte meg, majd az István téglagyár vezetésében vett részt. A világháborúban vitézül küzdött. A vállalatnak 1921 óta igazgatója. (PKP 348. o.)

245. Szendrey István (Pestszentlőrinc).

Árkász, székesfővárosi kertész. *1898, Dövény. A komáromi 6. árkász zászlóaljhoz vonult be 1916-ban. Kiképzés után az olasz frontra került (Passubio). Az olasz fronton érte az összeomlás. A Nemzeti Hadseregben is teljesített szolgálatot. Kitüntetései: Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Neje: Fisák Anna. Gyermekei: Mária, Zsuzsanna, István. (Műszaki 665. o.)

246. Szepessy Sándor (Pestszentlőrinc).

Mészáros és hentesmester. Elejétől végig frontszolgálatot teljesített a háborúban. Részt vett a rohatini, komarnói és a Sztrij-völgyi harcokban, majd az élelmezéshez tették át. Ezredével ott volt az olasz harctér küzdelmeiben is. Egyszer súlyosan megbetegedett. Mint őrvezető szerelt le. Kitüntetései: kisezüst, és bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, vaskereszt. Neje: Gombik Rozália. (1.gye 436. o.)

 247. Szommer Ágoston (Pestszentlőrinc).

Házfelügyelő. *1878, Csömör. Tanulmányai befejeztével kitanulta az asztalos ipart, s 1919-ig folytatta szakmáját, mikor is házfelügyelő lett a Budapest, Rákóczi út 11. számú bérházban. Pestszentlőrinci házát 1930-ban vásárolta. A világháborút derekasan végigküzdötte. Kitüntetései: Sebesülési érem és Károly csapatkereszt. Felesége: Schwammel Julianna. (PKP 348. o.)

248. Szőcs Vilmos (Pestszentlőrinc).

Szobafestő és mázoló mester. *1881, Homorodkőhalom. Csíkszentmihályon járt iskolába. Kolozsváron sajátította el iparát, mint segéd, az ország több nagy városában tett szert értékes szakismeretekre. Első ízben Szászvároson lett önálló 1906-ban. A háború a harctérre szólította és az olasz fronton küzdött az összeomlásig. 1924-ben telepedett le Pestszentlőrincen és ugyanakkor indította meg vállalatát. Elöljárósági tagja az Ipartestületnek, tagja a Baross Szövetségnek. Felesége: László Márta, egy leányuk van, Margit. (PKP 348. o.)

249. Szöllősy Lajos (Pestszentlőrinc).

Honvéd, MTI telefonhírmondó szerelője. *1898, Szentlőrinckáta. Bevonult 1916. májusban a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. 1916. augusztustól az orosz fronton harcolt. Részt vett a Cibo-völgy, Kirli-Baba, stb. ütközetekben. Itt súlyosan megbetegedett. 1918. januárban ezredével az olasz harctérre vezényeltetett. Több ütközetben harcolt az összeomlásig. Leszerelt az összeomlás után. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Kisezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Gyermekei: Mariska és Ilonka. (29.gye 358. o.)

250. Szücs János (Pestszentlőrinc).

Távírász, fürdő alkalmazott. *1887, Pátka. 1915-ben vonult be a 69. gyalogezredhez. Innen Sankt Pöltenbe helyezték át kiképzés végett. Az olasz frontra került a Piavéhoz, ahol 10 hónapig teljesített szolgálatot. 1918-ban szerelt le Budapesten. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. Neje: Jávor Etelka. Gyermekei: Etelka, Irénke, János, Zoltán, Margit. (Műszaki 668. o.)

251. Szűcs József (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott BSZKRT főellenőr, tizedes. *1880, Pestszentlőrinc. 1901. október 6-án vonult be tényleges katonai szolgálatra a 6. közös vártüzérezredhez Budapestre. Nyolc hét után leszerelt. 1914-ben a mozgósítás után ismét bevonult és kikerült az orosz harctérre. A 30 ½-es 15. üteghez beosztva részt vett a gorlicei, varsói, bródyi, majd az olasz fronton a roverettoi stb. harcokban. Ezután ismét az orosz harctéren Tarnopol stb. körül harcolt, majd újból az olasz hadszíntérre vitték a 38 cm-es 9. üteghez, amellyel a piavei, primolanoi stb. csatákban harcolt. Kitüntetései: Károly csapatkereszt és a Vaskereszt. (Tüzér 138. o.)

252. Szücs Sándor (Pestszentlőrinc).

Honvéd, magyar királyi postaaltiszt. *1887, Szapolca. Bevonult 1915. októberben az 52. gyalogezredhez. Innen a 18. gyalogezredhez helyeztetett. 1916. január 1-től az orosz fronton Wolhyniában harcolt. Több ütközetben vett részt, majd súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után felülvizsgálaton 25%-os hadirokkantnak nyilvánították. 1918. januárban helyeztetett a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. Az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: Károly csapatkereszt, Sebesülési érem, Háborús emlékérem. Gyermekei: Sándor és Kálmán. Unokabátyja: Szücs István a világháborúban hősi halált halt. (29.gye 359. o.)

253. Szüle Mihály (Pestszentlőrinc).

Tartalékos hadnagy, *1895, Cegléd. Középiskoláit szülővárosában, egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1922-ben nyert gépészmérnöki oklevelet, s jelenleg, mint a Hofherr-Schrantz Rt. gépgyár mérnöke működik. 1916 januárjában tanulmányait megszakítva vonult be, s a pécsi tiszti iskola elvégzése után októberben ment az orosz, 1917. februárban pedig az olasz harctérre. 1917. májusban megbetegedve kórházba került, ahonnan egy ideig a káderhez, majd 1917 őszén ismét a csapathoz került, s a 7. hadsereg gabonabeszerző különítményéhez kapott beosztást. 1918 tavaszán az olasz front mögötti tartalékba vonult, s itt, mint kiképzőtiszt teljesített szolgálatot. Kitüntetései: Kis ezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Felesége: Lehoczky Irén; fia: Dénes. (38.gye 447.)

254. Szür Vince (Pestszentlőrinc).

MÁV altiszt. *1898, Lovászpatona. Az elemi iskolát szülőfalujában, középiskolai tanulmányait Sashalmon végezte. 1916-ban bevonult, s a háború végéig a déli fronton küzdött. 1922-ben lépett a MÁV kötelékébe. Rákosrendező pályaudvaron nyert beosztást. 1932-ben hivatása teljesítése közben tragikus szerencsétlenség következtében hunyt el. Özvegye: Kovács Margit. Leánya: Ilona. (PKP 349. o.)

255. Takács György (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott fővárosi altiszt. *1878, Rácalmás. Iskolái végeztével a szülői háznál gazdálkodott, majd 3 évi katonai szolgálat után a főváros szolgálatába állott. Működését a székesfővárosi fuvartelepen kezdte meg s hamarosan kinevezést nyert. 1936-ban került nyugállományba feljebbvalói elismerésétől kísérve. A világháborúban kétszer sebesült. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Felesége: Szabó Anna, gyermekei: György, Anna, Ilona, Béla és József. (PKP 349. o.)

256. Tálos János (Pestszentimre).

Kereskedő. *1884, Budapest. A kereskedő szakmát tanulta s katonai szolgálata után Kispesten önálló lett. Itt 10 éven át volt üzlete. A kommün alatt 1919-ben elüldözték és így menekült Pestszentimrére, ahol megalapította saját házában lévő jelenlegi üzletét. A világháborúban a szerb fronton harcolt. Községi képviselő, egyházi képviselő. Neje: Füry Emma. Gyermekei: János önálló kereskedő és Emma, Juhász Károly kereskedő neje. (PKP 359. o.)

257. Tarlós Vilmos (Pestszentlőrinc).

Okleveles gépészmérnök, emléklapos hadnagy. Bevonult 1916 őszén és a tartalékos tiszti iskola elvégzése után a tábori ezredhez az olasz harctérre jutott, s részt vett annak harcaiban Wolhyniában, majd újra az olasz fronton. Kitüntetése: Károly csapatkereszt. (17.gye 363. o.)

258. Tautner Ferenc (Pestszentlőrinc).

Nyomdász üzemvezető. *1876, Arad. Nyomdaipari működését iskolái végeztével 1890-ben kezdte, 6 év múlva Budapestre került és a Budapesti Hírlap nyomdájában hamarosan osztályvezetővé lépett elő. 1906 óta a Pallas nyomda üzemvezetője. A világháború idején az orosz fronton másfél évig teljesített frontszolgálatot és súlyos idegsokkal szerelt le. Felesége: Székely Anna. (PKP 349. o.)

259. Temesközi István (Pestszentlőrinc).

Államrendőrségi hivatali tisztviselő. *1896, Abony. Az érettségit Szegeden tette le. Budapesten műegyetemi hallgató volt. 1920 óta áll a magyar királyi államrendőrség szolgálatában. A világháborút a 29-ik gyalogezred kötelékében küzdötte végig. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem a kardokkal, Kisezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt és Háborús emlékérem. Felesége: Király Gizella. (PKP 349. o.)

260. Tenczer Ernő (Pestszentlőrinc).

Festőmester. Bevonult 1917-ben és leszerelt 1918 októberében. Albertfalván a Repülőtér-parancsnokságnál segédszolgálatra volt beosztva. – Bátyja: Tenczer Miksa. Bevonult 1914-ben az 1. honvédgyalogezredhez. Ezredével az orosz fronton harcolt, ahol hősi halált halt. Mezőlaborcon eltemetve. Rendfokozata: gyalogos. Másik fivére: Tenczer Manó. Bevonult a 32. közös gyalogezredhez. A szerb, majd az orosz fronton harcolt, és 1914-ben hősi halált halt. Rendfokozata: gyalogos. (Mhzsa 465. o.)

261. Teschler Ferenc (Pestszentlőrinc).

Műszaki igazgató. *1892, Szepesvéghely. Iskolai tanulmányait Iglón, Budapesten és Alsókubinban végezte. Oklevelet nyert a Raitlingeni Felsőműszaki Textiliskolán. A Rózsahegyi Magyar Textilipar Vállalatnál kezdte meg működését. A világháború a harctérre szólította és 1917-ben sebesülten tért haza. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt és Sebesülési érem. Leszerelése után visszatért Rózsahegyre, 1921-ben pedig Lőrincre, a Filtex fonodájának megszervezése végett. Azóta igazgatója a gyárnak. Tagja a városi képviselőtestületnek. A Katolikus Kör társelnöke. A Filtex Sport Club társelnöke. Választmányi tagja a Magyar Technológusok Egyesületének, stb. Felesége: Danesch Mária. (PKP 349. o.)

262. tomkaházi folkusfalvi és bisztricskai Thomka Gusztáv (Pestszentlőrinc)

Nagybirtokos. Ősrégi Turóc megyei földbirtokos családból származott. A világháborút végigküzdve 1918-ban hősi halált halt. Özvegye Vereskeői Dankó Erzsébet az Országos Óvónőképzőben szerzett oklevelet s 20 éven át 1931-ig működött közszeretettől övezetten. A család több tényleges katonát és 2 hősi halottat adott a hazának. Fiai: Ferenc és Áron szintén a haza oltárán áldozták fel életüket. Ferenc a Kis arany érdemkereszt, Nagy ezüst érdemkereszt kétszer, Kis ezüst vitézségi érem, Ezüst és Bronz Signum Laudis négyszer, Sebesülési érem Károly csapatkereszt kitüntetést nyerte. 1918-ban halt meg a harctéren szerzett betegsége folytán. Áron az orosz fronton küzdött, Nagy ezüst és Kis ezüst vitézségi érmet kapott. 1918-ban halt hősi halált. Haláluk után a kormányzó mind a kettőt vitézzé avatta.

263. Tildy Árpád (Pestszentlőrinc).

Műszaki tanácsnok. *1896, Kassa. A reáliskolai érettségit szülővárosában szerezte meg. Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte. 1924-ben kezdte meg a pestszentlőrinci városnál működését. 1936-ban kapta tanácsnoki kinevezését. A világháborút az orosz fronton küzdötte végig. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Kis ezüst vitézségi érem. Felesége: Gerendei Irén. (PKP 350. o.)

264. Timon Tibor (Pestszentlőrinc).

Író, volt könyvelő. 1881–88-ig katonai szolgálatot teljesített, azután államrendőrségi detektív lett, majd 15 évi szolgálat után nyugdíjba ment. 1915. januárban hadbavonult és a kárpáti harcokban megsebesült. 50%-os rokkant. Rangja: őrmester. Első feleségétől két lánya és 4 fia volt. Fiai frontharcosok voltak és közülük Árpád hősi halált halt. (1.gye 439. o.)

265. Torma Mihály (Pestszentlőrinc).

Hidász, szövőmester. *1895, Halimba. 1915. májusban bevonult a pozsonyi 5. utász zászlóaljhoz, amellyel a román harctérre ment. Innen az orosz frontra helyezték át a 4. equipázshoz. Betegen hazakerült, majd felgyógyulva Albániába ment (Durazzo). Ott, mint a tábori vasút motorvezetője teljesített szolgálatot a háború végéig. Kitüntetései: Károly csapatkereszt, Háborús emlékérem. Neje: Wehrl Mária. Leányai: Elza, Éva. (Műszaki 672. o.)

266. Tormási Pál (Pestszentlőrinc).

Rendőr őrmester, tartalékos tizedes. *1892, Kecskemét. 1913-ban bevonult a 38. gyalogezredhez és tényleges szolgálata alatt érte a világháború kitörése. Az első menettel kikerült a szerb frontra, ahol megsebesült. Felépülése után 1917. májusban segédszolgálatos lett, majd ugyan ez év szeptemberben az olasz front piavei szakaszára vezényelték, ott harcolt az összeomlásig. A II. osztályú ezüst vitézségi érem tulajdonosa. Neje: Kása Lídia, gyermekei: Pál és István. Öccse: néhai Tormási Sándor az orosz fronton hősi halált halt. Sógorai: néhai Kása László és néhai Szántó István, a 38. gyalogezred kötelékében az orosz fronton hősi halált haltak. (38.gye 564. o.)

 267. Tóth Balázs (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott műszaki tiszthelyettes. *1887, Gyergyószárhegy. Fiatal korában a szabóipart sajátította el. 1908-ban tényleges katonai szolgálatra vonult be. Egy év múlva a budapesti központi ruhatárnál kapott beosztást és itt teljesített 1936-ig elismerésre méltó szolgálatot. Rokkant. Kitüntetései: Háborús emlékérem, Mozgósítási Emlékérem, XX. szolgálati kereszt, stb. A kormányzó úr hűséges szolgálataiért Bronz érdeméremmel tüntette ki. Felesége: Félix Karolina. Gyermekei: Magdolna és Valéria. (PKP 350. o.)

268. Tóth Ferenc (Pestszentlőrinc).

Gépész, kereskedő. *1877, Biharkeresztes. Szülőhelyén végezte iskoláit. Mint gépész felszabadult, majd 1898-ban katonai szolgálatra vonult be. A világháború idején részt vett az oroszországi hadműveletekben. Súlyos fejlövés érte. Kitüntetései: Kis ezüst vitézségi érem, Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt és Sebesülési érem. 1909 óta lakik Pestszentlőrincen és vezeti üzletét. Felesége: Fäber Anna. Egy leányuk van: Erzsébet. (PKP 350. o.)

 269. Tóth József (Pestszentlőrinc).

BSZKRT főellenőr. Mozgósításkor vonult be. Részt vett a lembergi, a ravaruskai ütközetben. 1916. január 4-én felmentést kapott. A Károly csapatkereszt tulajdonosa. Felesége: Kiss Gizella. (1.gye 440. o.)

270. Tóth Lajos (Pestszentlőrinc).

Hivatásos tűzoltótiszt, szertáros. *1894, Tihany. Iskoláit a fővárosban végezte, 1926-ban letette a tűzoltótiszti vizsgát. Azóta működik Pestszentlőrincen. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Több magas katonai és szolgálati érdem tulajdonosa. Felesége: Molnár Erzsébet, egy leányuk van, Mária. (PKP 350. o.)

271. Tóth Tivadar dr. (Pestszentlőrinc).

Gimnáziumi igazgató. *1892, Szolnok. Diplomáját a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen nyerte el 1914-ben. Bevonult és az orosz fronton küzdve fogságba esett. 1920-ban tért haza. Mint tanár és lapszerkesztő működött. A Szolnoki Újságot szerkesztette. Megszervezte a szolnoki gimnázium cserkész csapatát. 1936-ban nevezték ki Pestszentlőrincen igazgatónak. Felesége: Vancza Etelka. Gyermekei: Tivadar és Tihamér. (PKP 351. o.)

272. Tóth Simon (Pestszentlőrinc).

Távírász szakaszvezető, műszaki tisztviselő. *1893, Bajmok. 1914-ben bevonult a 30. honvédgyalogezredhez. 1914. december 15-ig a szerb, 1915. január 8-tól az orosz fronton küzdött. 1915. augusztusban megsebesült és kórházba került. Felgyógyulva a budapesti távíró iskolába helyezték. 1915. novemberben, mint távírász ment ki ismét az orosz frontra, 1916. június 25-én súlyosan megsebesülve ismét kórházba került. Mint 65%-os rokkantat bocsátották el. Kitüntetése: Sebesülési érem 1 pánttal. Neje: Rosts Teréz Irén. (Műszaki 674. o.)

273. Török József (Pestszentlőrinc).

Tartalékos tizedes, bankaltiszt. Tényleges szolgálatra 1908-ban vonult be ezredünkhöz és 1911-ben, mint tizedes szerelt le. Háborús szolgálatra 1914. július 27-én jelentkezett és a tábori ezreddel a szerbiai harctérre ment Sabáchoz, majd az orosz hadszíntérre. Itt 1914. szeptember 9-én Horozana-Wielkánál megsebesült. Felgyógyulva az olasz harctérre került III-ik zászlóaljunkhoz. Itt az I-ső Isonzó csatában újból megsebesült. Felgyógyulása után áthelyezték Grazba, majd a budapesti katonai rendőrséghez vezényelték. Innen vezényelték Belgrádba, ahol a front összeomlása is érte. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, Sebesülési emlékérem, Háborús emlékérem. 1911-ben lépett a Magyar Általános Hitelbank szolgálatába. (69.gye 536. o.)

 274. Trethán Márton (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott Ganz-gyári tisztviselő. *1877, Budapest. Tanulmányai befejeztével a vasesztergályos ipart sajátította el, s a budapesti Ganz-Danubius gyárban kezdte meg pályafutását. Szaktudását grazi, aradi, bécsi nagy üzemeknél fejlesztette. Háborús szolgálata után ismét a Ganz-gyárhoz került, s csakhamar művezető, majd tisztviselő lett. Tűzoltótiszti tanfolyamot végzett, s 25 éves tűzoltói tevékenységéért oklevéllel lett kitüntetve. Felesége: Kupli Mária. 5 gyermekük van. (PKP 351. o.)

275. Ulreich Ferenc (Pestszentlőrinc).

Tűzifa- és szénkereskedő. *1890, Felsőőr, Vas megye. Tanulmányai után a kereskedői pályára lépett. Hosszabb ideig működött Ausztriában. A világháborúban derekasan küzdött. Mint őrmester szerelt le. Üzletét 1923-ban alapította, két munkást foglalkoztat. Tagja a városi képviselőtestületnek. Neje: Hartmann Teréz. (PKP 351. o.)

276. Vághó László (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott honvédszázados. *1888, Nagykanizsa. Iskolai tanulmányait a pécsi honvéd hadapródiskolában végezte 1907-ben. Katonai pályáját a budapesti 1. honvédgyalogezred kötelékében kezdte meg, a világháborút a szerb fronton küzdötte végig. Több magas kitüntetésben részesült. 1927-ben lépett tényleges katonai szolgálatba. Pestszentlőrincen 1929. november 1-jén telepedett le. A hazafias és kultúrmozgalmak lelkes támogatója. Felesége: Csicsova Erzsébet. László fiuk gimnáziumi tanuló. (PKP 352. o.)

277. Vágó István (Pestszentimre).

Községi szolga. 1915. májusban vonult be az 1-es honvédekhez. Az olasz fronton a Monte San Michelen harcolt és 2 ízben megsebesült. Jobb lábszárát amputálták és 50%-os hadirokkant lett. A Károly csapatkereszt és a sebesülési érem tulajdonosa. Felesége Szabó Anna, fiai: László és István. (1.gye 442. o.)

 278. Vaja Antal (Pestszentlőrinc).

Nyugalmazott községi főjegyző. *1865, Kisjenő. Középiskolái végeztével közigazgatási pályára lépett, Zsigmondházán mint jegyző kezdte meg működését. 1921-ben 35 évi érdemekben gazdag működés után vonult nyugalomba öthalmi állomáshelyén. Ügybuzgó szolgálataiért az arany érdemkereszttel tüntették ki. Elnöke volt az Arad megyei jegyzők egyletének. Nyugdíjaztatása óta él Pestszentlőrincen. Társadalmi mozgalmak irányító tagja. Felesége: Böns Margit. A világháború idején a Vöröskereszt szolgálatában nagy érdemeket szerzett. A legmagasabb kitüntetést nyerte el. (PKP 352. o.)

279. Valatsek Ferenc (Pestszentlőrinc).

BSZKRT asztalos, szakaszvezető. Bevonult a mozgósításkor és egy műszaki csapattal az orosz frontra jutott, ahol 1915. szeptember 17-ig küzdött. Mint nélkülözhetetlen vasúti alkalmazottat ekkor felmentették. (17.gye 368. o.)

 280. özv. Valentin Antalné (Pestszentlőrinc).

Született Emgel Mária, magánzó. Néhai férje Bécsben született 1883-ban. Budapesten végezte iskoláit. 28 éven át a budapesti Rudas-fürdő vendéglőjének üzletvezetője volt. 1914-ben Pestszentlőrincen telepedett le. A világháború alatt az orosz fronton küzdött. 1933-ban hunyt el. 6 élő gyermekük van. (PKP 352. o.)

281. Valkó Gyula (Pestszentlőrinc).

Asztalos. *1886, Harsány, Borsod megye. Az asztalos szakmát Gyöngyösön sajátította el. Szakismereteit Gyöngyösön, Besztercebányán és Budapesten gyarapította. Az első mozgósításkor a harctérre ment, és az orosz fronton küzdve 1915-ben hadifogságba esett. 1920-ban került haza. Felesége: Kovács Mária, ősrégi vasmegyei családból származik. 1935-ben fa- és szénüzletet nyitott. Gyermekei: László és Éva. (PKP 352. o.)

282. ifj. Varga István (Pestszentlőrinc).

Őrmester, asztalosmester. *1896, Budapest. Bevonult 1915. május 6-án az 1. honvédgyalogezredhez, 1916. június 26-tól az olasz fronton harcolt több ütközetben. Az Isonzó-ütközetben súlyosan megsebesült. Felgyógyulása után 1917. január 7-én a román frontra indult. Több ütközetben vett részt. Harcolt az Ojtozi-szorosnál. 1917. telén hat heti szabadságot kapott. Szabadsága után áthelyeztetett a magyar királyi 29. honvédgyalogezredhez. 1918 márciusában az olasz harctérre indult. Mint géppuskás vett részt a piavei offenzívában. Leszerelt az összeomláskor. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem kétszer, Károly csapatkereszt, Sebesülési érem. Neje: Kertschmer Gizella. Leánya: Éva. (29.gye 363. o.)

283. Varga József (Pestszentlőrinc).

Árkász (kőzetfúró), mázolómester. *1898, Lenti. 1917-ben vonult be a 48. gyalogezredhez, ahonnan a kőzetfúrókhoz helyezték át Bécsbe. Az olasz fronton (Monte Santo, Monte San Gabriele, Monte Kuck) küzdött hat hónapig, majd betegen kórházba került. Felgyógyulva Levicoba ment, onnan újra kórházba került. 1918. novemberben fogságba esett, ahonnan 1919. októberben került haza. Neje: Pék Ilona. Leánya: Ilonka. (Műszaki 679. o.)

284. Varga Károly (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő hidász, műszerész. *1900, Magyarhomorog. 1918. márciusban vonult be a 37. gyalogezredhez, ahonnan Korneuburgba helyezték a vasútezredhez. Itt szolgált az összeomlásig. Leszerelt 1918. novemberben Nagyváradon. Neje: Benedek Anna. Fiai: Lajos, Iván. (Műszaki 679. o.)

 285. Varró Mihály (Pestszentlőrinc).

BSZKRT kocsivezető. *1884, Alsónémedi. Gyulán végezte középiskolai tanulmányait. Mint szakképzett kertész a gyáli Gróf Károlyi uradalomban szolgált. 1909-ben lépett a BSZKRT szolgálatába. A szentlőrinci vonalon nyert beosztást, ahol 28 éve fejt ki tevékenységet. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. Felesége: Bárány Mária. József fia Kálvin Máriát vette feleségül. (PKP 353. o.)

286. Vas János (Pestszentlőrinc).

A »Famatéria« cég beltagja. *1897, Mezőtúr. Középiskoláit szülővárosában és Szolnokon végezte. Fakereskedői pályafutását az Újpesti Ehrenwald László cégnél kezdte meg 1913-ban. Majd egy breznóbányai gőzfűrésztelep alkalmazásába lépett. 1915-ben hadba vonult, orosz, román és olasz frontokon küzdött az összeomlásig. Kitüntetései: Kisezüst és Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt. Neje: Bleyer Anna. Gyermekei: Gábor és György. (PKP 353. o.)

287. Vasvári István (Pestszentimre).

Sofőr, gépkocsi szakaszvezető, községi kézbesítő. *1899, Budapest. 1914. augusztusban vonult be háborús szolgálatra az 1. honvédgyalogezredbe, majd Bécsbe került sofőrnek a 301/2-es motoros üteghez. Innen a 132. autókolonehoz helyezték Strebersdorfba, majd Volhyniába került, ahol sebesültszállító autóval teljesített szolgálatot. A román fronton is harcolt. Egyszer fejlövést szenvedett. Mint szakaszvezető szerelt le 1918-ban. Kitüntetései: Bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt és Sebesülési érem. Felesége: Zadravetz Katalin, leánya: Erzsébet. (Műszaki 680. o. és 1.gye 442. o.)

288. Velliki János (Pestszentlőrinc).

Bőrkereskedő és cipőfelsőrész készítő. *1900, Trencsén. Tanulmányait elvégezve kitanulta a cipészipart, s a cipőfelsőrész szakmában képezte magát elsőrendű szakemberré. Pestszentlőrincen önállósította magát, és 1935 óta vezeti cégét. Három alkalmazottat tart. A világháború alatt frontszolgálatot teljesített. (PKP 353. o.)

289. Verebb József (Pestszentlőrinc)

Kéményseprő mester. *1870, Kiskunfélegyháza. Pécelen végezte iskoláit. Bognár lett, majd Budapesten a kéményseprő iparban képezte ki magát szakemberré. 40 éven át gyakorolta szakmáját Budapesten és Lajosmizsén. Ez utóbbi helyen mint üzletvezető is működött. 1932-ben nyert kéményseprő mesteri jogot. A világháborúban is szolgálatot teljesített. Felesége: Kecskeméti Zsófia. László fia kéményseprő, Ilonka és Margit leányai férjnél vannak. (PKP 353. o.)

290. Virág József (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő hidász, könyvkötő. *1893, Budapest. 1914-ben vonult be és áthelyezés folytán került a vasútezredhez Korneuburgba. Az orosz frontra a Vereckei-szoroshoz került, majd részt vett a szerb offenzívában. Montenegróig mentek előre és azután az olasz frontra Dél- Tirolba vitték. Itt töltötték a telet, melynek elmúltával visszament Kirlibabához. Vácott szerelt le. Kitüntetései: Károly csapatkereszt, Koronás vas érdemkereszt, Háborús emlékérem. Neje: Balla Margit. Fia: Lajos. (Műszaki 682. o.)

291. Wielland Ferenc (Pestszentlőrinc).

Magánzó. *1874, Soroksár. Édesapja mellett elsajátította a pék- és molnármesterséget. 1895-ben bevonult és 3 évi szolgálat után mint tizedes szerelt le. 1904-ben péküzletet nyitott, melyet 1933-ig vezetett. A világháborúban frontszolgálatot teljesített. 1904-ben lépett házasságra Schuszter Annával, két gyermekük van. (PKP 354. o.)

292. Wielland Jakab (Pestszentlőrinc).

Sütőmester. *1895, Soroksár. Szakmáját édesatyja mellett sajátította el, majd elvégezte Budapesten a felsőipari iskolát. Mint tartalékos hadapród 1916-ban a harctérre került, s a szibériai fogságból 1921-ben jött haza. Szakmáját 1924 óta folytatja. Felesége: Schuszter Anna. (Személye nem azonos Wielland Ferenc nejével.) Gyermekei: János és Valéria. (PKP 354. o.)

293. Wilheim Lőrinc (Pestszentlőrinc).

Fonómester. *1889, Vecsés. Az esztergályos ipart sajátította el, majd végigszolgálta a világháborút. Leszerelése után a Filtex-gyár kötelékébe lépett, kitanulta a fonómesterséget. 1923 óta mint mester tevékenykedett az üzemben. Neje: Krauszbach Mária. Lőrinc fia fonó segédmester, Dezső fia gépjárművezető. (PKP 354. o.)

294. Wimmerth Győző (Pestszentlőrinc).

Vasútépítő szakaszvezető, nyugalmazott MÁV főintéző. *1879, Miskolc. 1900-ban vonult be Korneuburgba. 1901-ben kiment Przemyslbe. 1914-ben Szliács fürdőn volt állomásfőnök és a MÁV, mint nélkülözhetetlent felmentette. A háború alatt, mint állomásfőnök teljesített katonai szolgálatot. 1933-ban nyugdíjazták. Kitüntetése: Jubileumi emlékérem. Neje: Resch Mária. Gyermekei: László, Győző és Katalin. (Műszaki 684. o.)

 295. Wisinger Gyula (Pestszentlőrinc).

Bádogos- és szerelőmester. *1897, Rákosszentmihály. Tanulmányait Pestszentlőrincen végezte a bádogos és szerelői szakmát édesapja mellett sajátította el. A háború a harctérre szólította. Kitüntetése: Bronz vitézségi érem. 1919 óta folytatja önállóan mesterségét. Felesége: Pometló Anna. (PKP 354. o.)

296. Zeman Ferencné (Pestszentimre).

Fűszerkereskedő. Férje 1898-ban Magyarszögyénben született, a fűszer szakmát tanulta ki. Komáromban 13 éven át a Krausz és Bőhm Rt-nek volt körzeti képviselője. 1935-ben lett önálló Pestszentimrén, ahol 1927 óta lakik. A világháborúban részt vett, volt az albán fronton. Neje: Gőz Julianna. Gyermeke: Mária. (PKP 359. o.)

297. özv. Zheleznik Gusztávné (Pestszentlőrinc).

Született Molnár Ilona. Néhai férje nyomdai gépmester volt. Hosszú éveken át működött az Atheneum, Franklin, Révay és Pallasz nyomdákban. Az olasz fronton súlyosan megsebesült, és mint 75%-os rokkant szerelt le. Kitüntetései: Kisezüst vitézségi érem, Károly csapatkereszt. 1934-ben hunyt el. Gyermekei: Tivadar és Antal. (PKP 354. o.)

298. Ziegler Nándor (Pestszentlőrinc).

Szódavíz-gyáros. *1885, Cseppin. Tanulmányait befejezve lakatossá képezte ki magát, és 26 éven át működött a Hofherr és Schrantz Gépgyár kötelékében. A világháború idején az orosz harctéren küzdött. Felesége: Nyers Erzsébet. Nándor fia az Országos Közegészségügyi Intézet gyakorló orvosa. Szikvízüzemét 1931-ben létesítette. Gyártmányát saját kocsiján hozza forgalomba. Üzeme 250 ezer üveggel van felszerelve. Gépei elektromos meghajtással dolgoznak. (PKP 355. o.)

299. Zobor József (Pestszentlőrinc).

Kereskedő. *1883, Keszegfalva. Iskolai tanulmányait Komáromban végezte. 1908-tól 1910-ig Budapesten volt üzlete. Nagyszombatra került, majd a Hangya kötelékébe lépett. 1928 óta egyfolytában működik Pestszentlőrincen. A világháború idején az olasz és orosz frontokon harcolt. 1908-ban vette nőül László Rózsát, 3 gyermekük van. (PKP 355. o.)

300. nemes Zrínyi István (Pestszentlőrinc).

Magyar királyi rendőr főtörzsőrmester. Háborús szolgálatra 1917-ben vonult be ezredünkhöz. Kiképzése után ez év áprilisában az olasz hadszíntérre ment, ahol részt vett az összes ütközetben 1918 májusáig, mikor Kremsbe helyezték, ahol lángszóró-tanfolyamot végzett. Itt érte a forradalom kitörése. Szolgált a nemzeti hadseregben is. 1919 végén lépett a rendőrség kötelékébe. Felesége: Molnár Rozália, leánya: Ilonka. (44.gye 466. o.)

Életrajzok nélkül az alábbiak szerepelnek még:

Kiss János tartalékos tizedes, Pestszentlőrinc. Vitézzé avatott ezredtag. (69.gye 365. o.)

vitéz Marschalko Jenő magyar királyi ezredes, Pestszentlőrinc, a magyar királyi miskolci 10. honvéd gyalogezredben szolgált tiszt. (10. gye 378. o.)

Mándoky Reneé magyar királyi százados, Pestszentlőrinc, a magyar királyi miskolci 10. honvéd gyalogezredben szolgált tiszt. (10. gye 378. o.)

Simon Géza tisztviselő, Soroksárpéteri, a magyar királyi veszprémi 31. honvéd gyalogezredben szolgált tiszt. (31.gye 442. o.)

Valamint a Harmincas honvédek élete a halálmezőkön (összeállította: Paulovits Sándor, Kecskemét, 1939.) címlistát közöl az ezred tagjairól:

Andraskó Lajos fűszerkereskedő Pestszentlőrinc. (Elköltözött.)

Árendássy Imre gyógyszerész (meghalt 1938.) Pestszentlőrinc, Üllői-út 177.

Csöngedi János szobafestő Pestszentimre, Madách-u. 7.

Horváth Mátyás tartalékos őrvezető, szobafestő és mázolómester Pestszent­lőrinc, Wlasics u.-85.

László Béla nyugalmazott őrnagy, gyárigazgató Pestszentlőrinc, Fáy-út 2.

Olgyai Lehel tartalékos főhadnagy, Pestszentlőrinc, Gyöngyvirág-u. 6.

Róna Dezső Pestszentlőrinc.

Simrák János Pestszentlőrinc, Rozsnyó-u. 85.

Szabó Gábor Pestszentlőrinc, Batthyány-u. 19.

Weisberger N. kereskedő Pestszentlőrinc, Kossuth Lajos-u. 61.

[1] Öt név megtalálható volt több forrásban is, a róluk szóló részeket összevontuk.