JÁNSZKY BÉLA (1884–1945) ÉS SZIVESSY TIBOR (1884–1963) ÉPÜLETEI PESTSZENTLŐRINCEN

Jánszky Béla és Szivessy Tibor nevéhez több épület tervezése is fűződik Pestszentlőrincen. Egyetemi tanulmányaikat mindketten a Műegyetemen kezdték: Jánszky 1906-ban itt szerzett építészi oklevelet, Szivessy Berlin-Charlottenburgban folytatta, majd Münchenben fejezte be képzését. Jánszky az egyetemi évek alatt került kapcsolatba Kós Károllyal és a köré rendeződő, műegyetemi építészhallgatókból álló baráti társasággal, az ún. Fiatalokkal. A Fiatalok Lechner Ödön építészetét, stíluskeresését elhibázottnak tekintették, a magyar stílus kialakítására más utakat kerestek. A nemzeti művészet lehetséges forrásának nem az ázsiai formavilágot tartották, hanem a népi kultúra, különösen a kalotaszegi és székelyföldi hagyomány elemeit.[1] E vonások Jánszky épületein is megfigyelhetők.

Jánszky élete során több alkalommal dolgozott együtt más építészekkel. Művészetének első szakaszában különböző pavilonépületek kialakításában együttműködött Tátray Lajossal, Maróti Gézával, illetve Fischer Józseffel, majd a zebegényi templom tervezésénél Kós Károllyal. Az 1920-as években két épület kapcsán Toroczkai Wigand Edével is dolgozott. Jánszky művészetének bemutatása szétválaszthatatlan tervezőtársa, Szivessy Tibor tevékenységétől. A két építész 1909–1918, illetve 1925–1932 között társas viszonyban működött, ebben az időszakban közösen készítették terveiket. Az első társas viszony idején tervezték- többek között – a kecskeméti művésztelepi villákat és a Ferencvárosi Torna Club klubházát (lebontva), a második korszakban budai villaépületek mellett a Fórum (ma Puskin) és az Uránia mozi belső átalakítását.

A pestszentlőrinci épületeik együttműködésük második szakaszára esnek. Az itt röviden (illetve az e témában tervezett részletes tanulmányban hosszabban) bemutatásra kerülő épületeket a témával foglalkozó művészettörténeti szakirodalom csak részben érinti. A pestszentlőrinci Jánszky–Szivessy-féle épületek nem szerepelnek a két világháború közötti magyar építészetet épületenként tárgyaló – más épületeiket egyébként bemutató – Ferkai András által szerkesztett kötetben; nem említi azokat az 1966-ban megjelent Művészeti Lexikon sem; noha az 1935-ben Éber László szerkesztésében kiadott lexikon felsorolja a Jánszky címszó alatt a pestszentlőrinci állami polgári iskolát.[2] 1976-ban Császár László tollából Jánszky Béla építészetét összefoglaló írás jelent meg, melyben a szerző a Szivessyvel közös alkotói korszakuk épületeként sorolja fel a volt polgári iskolát és az egykori Gulner utcai elemi iskolát (ez utóbbit hibásan!), építésüket 1927-re teszi.[3]

Kutatásaim alapján az építészpáros munkásságához kapcsolható a pestszentlőrinci ún. rendessytelepi elemi iskola (1926) és a polgári iskola (1926).[4] E megvalósult épületeken kívül Jánszky és Szivessy terveket készített a községházára vonatkozóan, foglalkoztak a Piac tér rendezésével, illetve az építendő református templommal is. Az épületek kutatása során a Budapest Főváros Levéltára vonatkozó anyagait és a korabeli sajtóban megjelent írásokat kívánom feldolgozni.[5]

Az első világháború utáni lakosságnövekedés maga után vonta az iskolák építésének szükségességét. A Klebelsberg Kunó kultuszminiszter nevéhez fűződő iskolaépítési program keretében, minisztériumi támogatással Pestszentlőrincen négy elemi iskola készült el. A rendessytelepi iskola-óvodát (mai Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola; az ún. Piros Iskola) Jánszky és Szivessy tervezte, a kivitelezési munkákat Kapuszta Gusztáv építészvállalkozó végezte. Az erzsébettelepi (ma nem üzemel iskolaként) és a szemeretelepi iskolák (Bajcsy-Zsilinszky Utcai Általános Iskola, ma Pitagorasz Általános Iskola) terveit Sárkány István készítette, Urinyi Kovács József építette. A II. számú központi elemi iskola (mai Gulner Gyula Általános Iskola) tervezője Létay András, kivitelezője Wihart Ferenc és Bódy Gáspár. Az iskolák 1927 májusában kerültek tető alá; ez alkalommal tartották meg a bokréta-ünnepséget.[6] Az átadásra 1927. augusztus 1-jén került sor.[7] A II. központi elemi iskola berendezése 1928-ra készült el.

A program része volt a polgári iskola építése is.

Jánszky Béla és Szivessy Tibor műépítészeket a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium bízta meg a rendessytelepi állami elemi iskola és óvoda vázlatterveinek elkészítésével, melyeket a minisztérium jóváhagyott, majd megbízást kaptak a részletes tervek és a költségvetés elkészítésére.[8] A levéltári anyagban megtalálhatók a pestszentlőrinci rendessytelepi iskola, óvoda és az emeleti szolgálati lakásokkal kapcsolatos, Jánszky és Szivessy pecsétjével ellátott elszámolási tervek, melyek 1926 októberében készültek.[9] Az építkezési munkák 1927-ben folytak. A sajtó több ponton kifogásolta az építkezést (iskola elhelyezése, fűtés, vízvezetékrendszer), melyeket az építészek cáfoltak.[10] Az iskola bebútorozása sokat késett, mivel a község és a minisztérium nem tudott megegyezni abban, hogy ki viselje a berendezés költségeit.[11] Végül Klebelsberg Kunó kultuszminiszter „méltányos összeggel” (24 000 pengő) hozzájárult a költségekhez. A bútorozási munkákat a pestszentlőrinci állami iskolákban Kenéz István és társai végezték.[12]

Az épület két egyemeletes tömegből áll, melyeket középen földszintes árkádsor kötött össze. (Mára ezt szalagkeretes ablakokra cserélték ki és beüvegezték.) Homlokzatain sokszemes íves és téglány alakú szalagkeretes ablaknyílások váltakoztak. A szimmetrikus főhomlokzat hangsúlyos eleme az első emeleten elhelyezett 1–1 erkély, illetve – a csak a terven látható – 4–4 oszlop által tartott lugas. A terveken berajzolt díszítőmotívumok – ornamentális füzérek, tondók – ma már nem láthatók.

Az épületegyüttes bal oldali része óvodának készült, emeleti részén alakították ki az igazgatói és óvónői lakást is. A földszinten iskolaszolgai lakrész kapott helyet. A jobb oldali szárnyon hat tanterem volt, a két részt fedett folyosó kötötte össze. A magas talajvíz miatt a pince nem épülhetett meg. Az iskolai részt 1927-ben, az óvodai részt 1928-ban nyitották meg.[13]

1927-ben a Képzőművészet című folyóirat így ír az épületről: „A Pestszentlőrincen épült elemi iskola olaszosra emlékeztető formáival, fehér és rózsaszín falaival, rozsdabarna műpala tetőzetével színes hatást kelt.”[14]

Jánszky és Szivessy másik nagy pestszentlőrinci megbízása a polgári iskola tervezése volt. A város első állami polgári fiú- és leányiskolája az Állami lakótelepen nyílt meg 1922-ben, elhelyezését azonban a község nem tudta maradéktalanul megoldani. Végül 1926 márciusában a képviselő testület a polgári fiú és leányiskola terveinek elkészítésére nyilvános tervpályázatot tett közzé a Vállalkozó Lapjában.[15] A pályázaton nyertes Kapuszta Gusztáv építőmester nem vállalkozott a részlettervek elkészítésére és az építkezés műszaki ellenőrzésére. A képviselő testület ezért a második díjas Jánszky és Szivessy építészpárosnak adta a megbízást.[16]

Jánszky és Szivessy terveit Budapest Főváros Levéltára anyagai között találtuk meg. A terveket a pestszentlőrinci képviselő testület 1926 májusában tárgyalta és júliusban fogadta el. A terveken az építészek pecsétje és aláírása, illetve a kivitelező, Kapuszta Gusztáv pecsétje szerepel.[17]

Az iskola 1927-ben épült fel. A berendezésre azonban nem jutott pénz, ezért a közgyűlés úgy határozott, hogy az elkészült épületbe a községháza költözzön be. A döntés oka az volt, hogy megakadályozzák a pénzhiány miatt berendezés nélkül, üresen álló iskolaépület állapotának romlását.[18] Végül 1928-ban kedvező fordulatot vett az iskola felszerelésének finanszírozása: a vallás- és közoktatásügyi minisztérium 80000 pengő segélyt ítélt meg az iskola bebútorozására.[19] A munkákat Kenéz István vezetésével helyi iparosok nyerték el.[20] Az épület összköltsége 324000 pengő volt, az építkezésen Jánszky és Szivessy műépítészek kivételével csak helyi iparosok és munkások dolgoztak.[21] A polgári fiú- és leányiskola épületének ünnepélyes átadására 1929. január 6-án került sor.[22] Az Állami lakótelepről végre ide költözhetett a polgári iskola: a lány-tagozat igazgatója Hipp Mariann, a fiú tagozaté Gyárfás Károly volt.[23]

A megnyitó a kapcsán a helyi sajtó több ízben is foglalkozott a polgári iskola épületével. Elismerően írt az épület kialakításáról: „minden tekintetben jól sikerült, s a kor színvonalának megfelelő”, „úgyszólván kultúrpalota”.[24]

A levéltári anyagban található tervek a mai állapothoz nagyon hasonló kialakítást mutatnak. (Azzal az eltéréssel, hogy az épülethez később hátul merőlegesen csatlakozó L-alakú hozzáépítést kapcsoltak.) Az összetett tömegű és tetőkiképzésű, szabadon álló, kétemeletes épülethez hátul udvar társul. A szimmetrikus főhomlokzat lényeges szervező eleme a két bejárat (eredetileg külön a fiúk és a lányok számára készült). A bejáratok az erősen kiugró középrizalit két oldalán helyezkednek el. A kétszárnyú faajtók felett a csúcsíves mezőben cserépből kiinduló, tulipános növényornamentika kapott helyet. A kapukra rímel a középrizalit feletti páros oromzatos háromszögformájú tetőlezárás. A bejáratokat követően két tengelyen keresztül visszaugrik a homlokzati sík, majd mindkét oldalon az öt-öt tengelyes, erősen kiugró sarokrizalit zárja a főhomlokzatot. A homlokzaton többszemes egyenes záródású, szalagkeretes és széles csúcsíves záródású ablakok váltakoznak. A hátsó homlokzat a főhomlokzat kialakításához illeszkedik. A sarkokon a főhomlokzathoz hasonlóan öttengelyes rizalitok helyezkednek el.

A homlokzat jellegzetességét építészeti kialakításán kívül díszítőelemei adják. A mókusból, hattyúból, illetve bagolyból kiinduló ornamentális füzérek az ablakok közében kaptak helyet. A csúcsíves mezőkben a bejárati ajtók feletti ornamentika jelenik meg. Jellemző a tulipánmotívum és az ebből kiinduló formák alkalmazása. Erre vonatkozhatott a korabeli elemzés is, mely szerint az épület „modern magyaros stílusával részleteiben is karakterisztikus.”[25]

Jelen írásban – terjedelmi okok miatt – nem tértünk ki az építészpárosnak a községházára és a Piac tér rendezésére, illetve a református templomra vonatkozó elképzeléseire. Ezt későbbi tanulmányunkban kívánjuk részletesen elemezni. E rövid összefoglaló azonban mutatja, hogy Jánszky és Szivessy fontos szereplői a két világháború közötti pestszentlőrinci (iskola)építkezéseknek.[26]

[1] Gall Anthony: Kós Károly (Magyar Építőművészet 3.). Budapest, Mundus Magyar Egyetemi Kiadó, 2002 36.

[2] Pest építészete a két világháború között. Szerk.: Ferkai András. Budapest, Modern Építészetért Építészettörténeti és Műemlékvédelmi Kht., 2001

Péczely Béla: Jánszky Béla. In: Zádor Anna, Genthon István: Művészeti Lexikon Budapest, Akadémiai, 1966, 2. kötet, 497.

Művészeti Lexikon. Szerk.: Éber László Budapest, 1935. 505.

[3] Császár László: Jánszky Béla. In: Magyar Építőművészet 1976, 1, 50–51.

[4] Pestszentlőrinci Elemi Iskola és Óvó, XVIII. Üllői út 380–382, ma: Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola. Pestszentlőrinci Állami Polgári Fiú- és Leányiskola, XVIII. Kossuth tér 2., ma: Hunyadi Mátyás Gimnázium és Felnőttek Gimnáziuma.

[5] Ezúton köszönöm meg Heilauf Zsuzsannának, hogy felhívta a figyelmemet a Budapest Főváros Levéltára (a továbbiakban: BFL) pestszentlőrinci anyagára, illetve lehetővé tette számomra a korabeli sajtó tanulmányozását. Itt jegyezzük meg, hogy a BFL általunk használt pestszentlőrinci anyagain nincsen foliószámozás, így azokra az iratok dátuma alapján hivatkozunk.

[6] 4 iskola 19 tanteremmel került tető alá Pestszentlőrincen. Pestszentlőrinci Újság 1927. május 21. 1–2.; Magyar városok monográfiája. XXI. Kispest, Pestszentlőrinc, Pestszentimre. Budapest, Magyar Városok Monográfiájának Kiadóhivatala, 1937 219–220.

[7] Megtörtént az új iskolaépületek átadása. Pestszentlőrinci Újság 1927. augusztus 6. 1–2.

[8] BFL V. 473. c. Pestszentlőrinc megyei jogú város iratai, Általános közigazgatási iratok 511. d., Jánszky és Szivessy levele a községi elöljáróságnak, 1926. szeptember 21.

[9] BFL V. 473. c. 511. d.

[10] Súlyos bajok vannak a rendessy-telepi iskola körül. Pestszentlőrinci Újság 1927. október 22. 1–2.  A cikkre az újság következő számában Kuszenda Lajos főjegyző reagált. Ld. Kuszenda Lajos: A rendessy-telepi iskola. Pestszentlőrinci Újság 1927. október 29. 1.;

BFL V. 473. c. 511. d, Jánszky és Szivessy levele Kuszenda Lajos főjegyzőnek. 1927. október 26.

[11] A községnek nincs pénze az elemi iskolák bebútorozására és berendezésére. Pestszentlőrinci Újság 1927. július 23. 1–2.; Kedvező fordulatot vettek a tárgyalások az iskolák bebútorozására vonatkozóan. Pestszentlőrinci Újság 1927. szeptember 3.

[12] Kenéz István és társai kapták meg az állami elemi iskolák bebútorozási és felszerelési munkálatait. Pestszentlőrinci Újság 1927. október 15. 2.; A kultuszminisztérium 24 ezer pengőt utalt ki az elemi iskolák bebútorozására. Pestszentlőrinci Újság 1927. november 19. 1.

[13] Pestszentlőrinc krónikája. Szerk.: Téglás Tivadar. Budapest, 1996 162–165.

[14] Jánszky Béla és Szivessy Tibor. Képzőművészet 1927, 4, november, 20–21.

[15] Vállalkozók Lapja XLVII. 1926. március 10. 19.

[16] BFL V. 473. c, 520. d., Kivonat a képviselőtestület 1926. május 14-i üléséről

[17] BFL V. 473. c, 520. d.

[18] A képviselő testület felhatalmazta az elöljáróságot, hogy a községházát beköltöztesse az új polgári iskolába. Pestszentlőrinci Újság 1927. október 29.; Pestszentlőrinc képviselő testülete óriási szótöbbséggel elhatározta, hogy a községháza összes hivatalait a Kossuth-téri (volt Piac-tér) polgári iskolába telepíti át. Kispest–Szentlőrinc 1927. november 5.

[19] Állami polgári iskoláink építési segélye és bebútorozása. Pestszentlőrinci Hírlap 1928. február 24. 3.;

Az iskola berendezésének finanszírozása körüli problémákat összefoglalja: Néhány szó a polgári iskolákról. Pestszentlőrinci Hírlap 1928. március 23.

[20] Kenéz István készítette az állami elemi iskolák berendezését is. Ld. Polgári iskolák bebútorozása. Pestszentlőrinci Hírlap 1928. június 15. 2.; Kenéz István és társai kapták meg az állami elemi iskolák bebútorozási és felszerelési munkálatait. Pestszentlőrinci Újság 1927. október 15. 2.

[21] Az új polgári iskolai épület átadása. Pestszentlőrinci Hírlap 1929. január 11.

[22] A polgári iskolák új épülete. Pestszentlőrinci Hírlap  1929. január 4. 1.; Az új polgári iskolai épület átadása. Pestszentlőrinci Hírlap 1929. január 11.

[23] Az új polgári iskolai épület átadása. Pestszentlőrinci Hírlap 1929. január 11.; Magyar György fejezete. In: Séták a XVIII. kerületben. Szerk.: Fekete Ferencné Budapest, 1986 19.

[24] Az új polgári iskolai épület átadása. Pestszentlőrinci Hírlap 1929. január 11.

[25] Jánszky Béla és Szivessy Tibor. Képzőművészet 1927, 4, november, 20–21.

[26] Itt jegyezzük meg, hogy a két építész a pestszentlőrinci építkezésekkel egy időben, Pesterzsébet részére is több épületet tervezett (köztük a pesterzsébeti reálgimnáziumot is).