SOMOGYI LÁSZLÓ
(Dobóruszka, 1921 – Budapest, 1993) katolikus pap
1935-ben szentelték katolikus pappá. 1940-ben került a Szent László templomba, a pestszentlőrinci Állami lakótelepre. Nyugdíjazásáig ebben a templomban szolgált. Az Állami lakótelep a mostani Havanna lakótelep helyén volt. A telepen sokan nagy szegénységben éltek. “Laci bácsit” mindenki tisztelte és szerette. Bármikor fordulhattak hozzá hívei. Mindig mosolygott, számtalan embernek segített jó szóval, sokszor pénzzel is.
Amikor az Állami telepet lebontották, nagy szerepe volt abban, hogy a két templom: a katolikus és az unitárius megmenekült. Ma is áll mindkettő a Havanna lakótelepen. Az új lakók között is hamar elterjedt Laci bácsi híre. Ő lett kerületünk első díszpolgára 1990-ben. 2008-ban avatták szobrát, melyen mindig van friss virág. A Szent László templomban emlékszobát alakítottak ki tiszteletére.
Tudtad-e hogy…
Az Állami-lakótelep lakója…
az Állami-lakótelepet 1921-26 között alakították ki a pestszentlőrinci lőszergyár elkerített területén. A lakótelepen, a kertes, vízvezetékkel, konyhával, WC-vel felszerelt lakásokban olyan magyar menekültek találtak otthonra, akiknek az 1920-as trianoni döntés miatt (Magyarország 2/3-a más államok területe lett) el kellett hagyniuk otthonukat, szülőföldjüket. A legtöbbjük kénytelen volt vasúti tehervagonban élni hónapokat a családjával, mielőtt a telepre költöztek. Így írt erről Dr. Wimmerth Béla, Pestszentlőrinc első plébánosa: „ ….Most tolnak be a vágányokra még 500 vagont-tele menekültekkel. Szegények, mikor nyerhetnek elhelyezést? A telet bizonyára még a hideg vagonokban töltik.” A lakótelep külön világnak számított Pestszentlőrincen, s nemcsak azért, mert fallal volt körül kerítve és este csak a kapuőr tudtával lehetett bejutni. Saját iskolája, templomai, kultúrháza, futball, tenisz és jégpályája volt.
Az Állami-lakótelep helyén…
Az Állami-lakótelep helyén az 1970-es évek második felétől kezdték el építeni a Havanna lakótelep házait. 1978-ban, a Kubában az évben tartott Világifjúsági Találkozó (VIT) tiszteletére nevezték el először az első utcát, majd az időközben felépült lakótelepet, a kubai főváros után Havannának. A területen összesen 6020 lakás épült.
“Laci bácsiról”…
Somogyi Lászlóról, „Laci bácsiról” számos kedves történet keringett a lakótelepen. Simongáti György így emlékezik rá: „ A Havannatelepre 1982-ben kerültem a családommal. Mielőtt ideköltöztünk, eljöttem előre tájékozódni, hogy mit merre találok. Iskolát, óvodát, templomot, közértet kerestem. Eközben jutottam el a templomhoz, amit zárva találtam. Ahogy nézelődtem, egyszer csak megjelent egy kék köpenyes bácsi, akit templomszolgának néztem. Beszélgetni kezdtünk: – Tessék mondani, hogy lehet ebbe a templomba bejutni? – Szólsz annak, fiacskám, aki be tud engedni – kaptam rá a választ. – A bácsi mit csinál itt a templom körül? Gereblyézik, vagy az irodában tevékenykedik? – Én teszem rendbe a templom környékét – volt a válasz. Még mindig halvány fogalmam se volt, hogy ki lehet ő, aztán jó félóra múltán ismét csak szóba hoztam: – Tessék, mondani,a bácsi kicsoda? – Én vagyok a Laci bácsi- mondta. – Laci bácsi, szeretnék a plébánossal beszélni – folytattam. – Fiacskám! Te már egy órája a plébánossal beszélsz! – mosolygott rám.”
Az Unitárius Egyház…
Az Unitárius Egyház az egyetlen magyar alapítású történelmi egyház. A 16. században alakult ki Erdélyben. A reformáció idején született meg a református, evangélikus egyházhoz hasonlóan. Hívei Jézus Krisztust embernek, Isten legkiválóbb fiának és tanítómesterüknek tekintik. Híres unitárius Bartók Béla zeneszerző.
SZÉKY ENDRE
(Gerjen, 1899 – Budapest, 1988) református lelkész
Református papi családból származott. 1917-től dolgozott segédlelkészként Soroksárpéterin (a későbbi Pestszentimrén), majd őt választották az önálló Soroksárpéteri Református Egyházközösség első lelkészének. Ő a templomépítő: 1927-ben avathatta fel a község első, református templomát. Csodálatos közösséget teremtett, együtt kultúrházat, öregek otthonát építettek. Széky Endre énekkart vezetett, színi előadásokat is szervezett.
A fiatalokkal a cserkészcsapatban foglalkozott. Pestszentimre képviselőtestületébe is beválasztották, lelkészként jogi doktorátust tett. A világháború végigsöpört Pestszentimrén. Minden romba dőlt. Széky Endre nagy lendülettel kezdett hozzá a világháborúban súlyosan megsérült református templom újjáépítéséhez. 1946-ban egy ideiglenesnek szánt fatemplomot avathattak (ez egyszerű raktár épület volt). Az új kőtemplom csak 1966-ban épülhetett fel. 1970-ben vonult nyugdíjba.
1989 óta a Pestszentimre történetét kutató történeti társaság viseli nevét. (dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság)
Mellszobrát 2001-ben avatták fel Pestszentimrén.
Tudtad-e, hogy…
A pestszentimrei református templom
Pestszentimre első református temploma erdélyi stílusban épült. Építésére a tekintélyes összeget országos gyűjtéssel sikerült összegyűjteni. A Széky Endre vezette delegáció faluról falura járva gyűjtött adományokat a templomhoz. A templomot 1927. október 27-én avatták fel.
A Pestszentimrei Református Kultúrház
Az ő kezdeményezésére épült fel a Pestszentimrei Református Kultúrház. Ennek helyén található ma a Pestszentimrei Közösségi Ház.
A dalárda…
Az énekkart, kórust akkoriban dalárdának nevezték, és a pestszentimrei dalárda messze földön híressé tette – énekversenyeken nyert díjaival – a község nevét. Széky Endre a karnagyképzőt is elvégezte annak érdekében, hogy szakértelemmel vezethesse a dalárdát.
A cserkészek…
A cserkészcsapatok remek szabadidős programokat szerveztek az akkori fiataloknak, ráadásul nem tettek különbséget gazdag és szegény gyerek között, bárki cserkész lehetett. Az alapszabályzat szerint a cserkész talpraesett, a gyakorlati életben jártas, természetszerető, vidám és istenhívő.
