PROKOPP SÁNDOR
(Kassa, 1887 – Budapest, 1964) jogász, a lövészet olimpiai bajnoka
Joghallgatóként az 1903-ban megnyitott pusztaszentlőrinci Szemere-féle lövöldében (ma Zila cukrászda épülete) kezdett a céllövészettel foglalkozni. 1907-ben megnyerte a főiskolai-egyetemi bajnokságot. 1912-ben, a stockholmi olimpián megnyerte a hadipuska 300 méteres egyéni versenyszámát. Ezzel megszerezte a magyar céllövősport és Pestszentlőrinc első olimpiai aranyérmét.
Versenybíróként, oktatóként is sokat tett a magyar lövészetért. Jogászdoktorként 1914-től fővárosi hivatalokban dolgozott.
Pestszentlőrinci családi házát 1941-ben – a lőrinci polgármester személyes kérésére – elemi iskola céljára bérbe adta a városnak. (A városnak nem volt pénze új iskolaépület emelésére.)
Házát az iskola kiköltözése után nem kapta vissza. Élete utolsó szakaszában visszavonultan élt. 2010-ben, olimpiai bajnoki címének 100. évfordulóján a kerület díszpolgára lett. Utca, a Zila cukrászda falán emléktábla őrzi nevét.
TUDTAD-E, HOGY…
A stockholmi olimpia volt az első rendezvény, ahol a küzdelmek már külön erre a célra épített stadionokban és uszodákban zajlottak.
Prokopp olimpiai részvétele:
Prokopp Sándor olimpiai részvételét tulajdonképpen a szerencsének köszönhette, ugyanis a stockholmi utazást megelőzte egy esztergomi próbalövészet, ahol Prokopp gyenge teljesítménye miatt nem került be a tíz versenyzőből álló utazó keretbe. Azonban a tartalékversenyző lemondott, így Prokopp (saját költségén) mégis utazhatott.
A stockholmi olimpia…
A stockholmi olimpián a győztesek, akiket ekkor még világbajnoknak hívtak, nem álltak eredményhirdetéskor a dobogóra, hanem elvonultak előtte. A dobogón a svéd király tartózkodott, aki mindenkivel kezet fogott, átadta az érmet és babérkoszorút helyezett a vállukra.
A pestszentlőrinci sajtó…
A helyi sajtó, a „Pestszentlőrincz” így méltatta az olimpikont:„Községünk földesurasága, Szemere Miklós úr őméltósága fejedelmi bőkezűséggel építette meg szentlőrinczi lövőházát, amelyet a héten nagy dicsőség övezett. ifj. Prokopp Sándor jogszigorló, aki a héten Stockholmban megnyerte 150 versenyző közül a 300 méteres czéllövő világbajnokságot, a Szemere- féle czéllövőházban kezdette meg czéllövő gyakorlatait. Minden magyar ember keblét büszke önérzet duzzasztja, hogy a világbajnokságot magyar ifjú nyerte meg, de leginkább büszkesége ez a diadal a szentlőrinczi lövőháznak, amelynek neveltje ifj. Prokopp Sándor.”
Prokopp Sándor életének első feldolgozása…
2012-ben jelent meg Kovács Márk: Prokopp Sándor című füzete.
DEÁK FERENC „Bamba”
(Budapest, 1922 – Budapest, 1998) labdarúgó, edző
Labdarúgói pályafutását a Szentlőrinci Atlétikai Clubban kezdte 1936-ban, Pestszentlőrincen. 1947-ben ismert futballistaként igazolt át a Ferencvárosi Tornaclubhoz, hiszen a megelőző két évad gólkirálya volt. Az 1945-46-os idényben rúgott 66 góljával abszolút gólrekorder, teljesítményével bekerült a rekordok könyvébe is. A Ferencvárosnál is folytatta gólszerző pályáját: 1948-49-ben ismét gólkirály lett, s csapatával az Országos Bajnokság I. helyét szerezte meg. A SZAC színeiben 74, az FTC-ében 83 bajnoki mérkőzésen vett részt.
1946 és 1949 között 20 alkalommal volt magyar válogatott. 1955-ben edzői oklevelet szerzett.
Elvégezte a Rendőrtiszti Főiskolát, őrnagyi rangot kapott. A Kormányőrség tagja volt 1950-től 1973-ig.
Szobrát 2002-ben avatták a kerületben.
TUDTAD-E, HOGY…
Gyermekkora:
Deák Ferenc „Bamba” hat testvérével rendkívül nagy szegénységben nőtt fel. Szülei házmesterként dolgoztak, s gyakran megvonták maguktól az ételt, hogy a gyerekeknek jusson. Ahogy a “Pál utcai fiúk”, Deák Ferenc életében is legfontosabb a grund volt. Itt rendszeresen fociztak rongylabdával (bőrre nem telt) a környékbeli gyerekekkel.
A karrier kezdete…
6 osztályt végzett. Tanulmányi eredményei sem voltak túl jók, szükség volt a keresetére is, így elszegődött egy pékségbe inasnak. Jelentkezett a helyi futballcsapatba, a Szentlőrinci Atlétikai Clubba. A korabeli gyerekek közül kitűnt hatalmas termetével, ezért először kapusként próbálták ki. Ezzel majdnem véget is ért futballista karrierje. Véletlenül úgy fejbe rúgták, hogy elájult, szülei el is tiltották a pályáról. A pálya szélén rúgta a labdát (éppen toborzót tartottak, amire nem mert jelentkezni), így fedezte fel egy jó szemű edző, aki a szülőket is meg tudta győzni fiuk tehetségéről.
A SZAC…
A SZAC Pestszentlőrinc legnagyobb futballklubja volt. Elnöke Danninger János, jól menő hentes és mészáros, aki felkarolta Deák Ferencet. Magához vette, segédként alkalmazta és fanatikusan hitt abban, hogy hamarosan nagy focista lesz belőle. Deák rengeteget edzett, hétvégeken gyakran három meccsen is pályára lépett, az ifiben, a tartalék és az első csapatban is. A csapat szegény volt, Danninger felesége mosta-vasalta a szerelést, a csapattagok építették a pálya kerítését, ragasztották a plakátokat.
“Bamba”…
A „bamba” becenevet azért kapta, mert a futballpályán csak a góllövéssel törődött. Se látott, se hallott a pályán, csak egyfelé, az ellenfél kapuja felé törekedett…Gólrekordját senki sem tudta túlszárnyalni.
Tudtad-e, hogy…
Pongrácz György: A Bamba. Deák Ferenc élete. című kötete 1992-ben jelent meg.
