BÓKAY ÁRPÁD

(Pest, 1856 – Budapest, 1919) orvos, egyetemi tanár

Orvos családból származott, édesapja híres gyermekorvos és egyetemi tanár volt. Bókay Árpád édesapjához hasonlóan a budapesti egyetemen oktatott orvostanhallgatókat. A gyógyszerek hatásait, alkalmazását tanította. Sokat foglalkozott a magyar gyógyvizek, gyógyfürdők népszerűsítésével. Tudományos munkájáért a király nemességet adományozott neki, ezért 1896-tól Bókaynak írhatta nevét. Felesége Herrich Károly lőrinci birtokos lánya, Herrich Szidónia lett. Bókay sokat tett Pestszentlőrinc fejlődéséért: amikor a család házhely eladásba kezdett, a Herrich család nevében iskola és templomok számára telket adományozott. A település egyre nőtt. Bókaynak is köszönhető, hogy Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé vált 1910-ben.

Városrész, utca, iskola viseli nevét. Az egykori Herrich-Bókay nyaraló kertje ma szabadidőközpont, a Bókay-kert. Itt, a kertben áll szobra is, melyet 1997-ben avattak fel.

Tudtad-e hogy…

[widgetkit id=1385]

KREPUSKA GÉZA

(Pest, 1861 – Budapest, 1949) fülészorvos, egyetemi tanár

Apja a Szent Lőrinc pusztai majorságban (a Gloriett és a Szent Lőrinc lakótelep közötti üres terület, ahol a kis kápolna áll) dolgozott. Krepuska Géza nemzetközi hírű fülészorvos lett, 1898-tól a budapesti egyetemen fülgyógyászatot tanított. Kitűnően hegedült. 9 gyermeket nevelt nagy szeretetben feleségével. Még elemi iskolásként tanulta meg a gyümölcsfák metszését, melyet élete végéig gyakorolt. A kőzetek is érdekelték, nagy ásványgyűjteménye volt. Pestszentimre határában nagyobb területet vásárolt, ahol 1896-ban tekintélyes, nyaralóként használt présházat építtetett, szőlőt telepített. A homokon több szőlőfajtát honosított, bort termelt.

A 18. kerületben, korábbi szőlőjének közelében, az Alacska lakótelepen a róla elnevezett sétány őrzi emlékét.

A Krepuska sétány egyik épületén látható emléktábláját – a dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság kezdeményezésére – 1996-ban avatták fel.

Tudtad-e hogy…

[widgetkit id=1387]