2020.február 1.
Lassan-lassan közeleg a tavasz: a néphagyomány szerint a téli álmot alvó medve hamarosan kimerészkedik barlangjából. Ha előbújt, és meglátja az árnyékát, gyorsan visszamászik, és még sokáig télies lesz az időjárás. Azonban ha nem látja meg magát, kint marad, és hamarosan eljön a tavasz.
A Tomory Lajos Múzeum épületében is ébredeznek a macik. A Látványraktárban kiállított 200 játékmackóhoz kapcsolódó játékos programunkon, 2020. február 1-jén közel 70-en vehettek részt a Herrich-Kiss villában.
Már 14:00 előtt megérkeztek a leglelkesebb medvenyomvadászok saját plüssmackójukkal a kezükben, hogy a múzeum gyors felfedezése után az udvaron megkeressék, merre is jártak a macik. Az egyes lábnyomokat megtalálva a gyerekek a kert különféle pontjain kincsesládikákba rejtve találkozhattak az általuk is ismert, híres mesebeli mackókkal. A ládikákban található macis matricákat összegyűjtve a kis nyomvadászok egy mackós hűtőmágnessel gazdagodtak.
Mindeközben az épületben is vidám játék zajlott. Az óriás Micimackó által őrzött varázskapun átmászva a gyerekek a múzeumi macik világába csöppenhettek: megfigyelték, képek alapján megkeresték a különféle plüssmacikat. A frissen érkező látogatók Mézes Mackó teát kortyolgatva melegedhettek fel, míg a kézműves asztaloknál a legkreatívabbak macit öltöztettek és egy pohárkából előbújó mackót készítettek.
15:00-kor és 16:30-kor a Tomory Lajos Múzeum munkatársai, Mayer Adél és Cziráki Melinda múzeumpedagógusok macis múzeumpedagógiai foglalkozást tartottak, melyen nem csak a gyerekek, de a lelkesebb szülők is részt vettek. A saját, otthonról hozott plüssmacik megfigyelése után Fürkésznek, az éppen a gyűjteménybe érkező macinak segített a csapat: tárgyakat kerestek a felfedezőúthoz, majd a Málnaszigetre jutva élelmet gyűjtöttek Fürkész óriási batyujába, végül pedig felfedezték, hol és kikkel fog együtt lakni a maci a Látványraktár vitrinjeiben.
A rendezvényen közel 70 gyermek és szülő, valamint legalább 30 otthonról hozott plüssmackó vett részt, így az épület egészen 18:00-ig vidám játéktól, nevetéstől, és persze brummogástól volt hangos. A nagyközönségnek szóló macis program hetében kerületi első osztályosoknak, az utána következő héten óvodásoknak számára is megrendeztük a macis foglalkozást.
Mayer Adél
múzeumpedagógus
[acx_slideshow name=”maci2020″]
Múzeumpedagógia, helyismeret és helytörténet gyermekeknek 2019-ben
224 program, amelyen több mint 3600 gyerek vett részt, új múzeumpedagógiai kínálat mindhárom kiállítóhelyünkön, kihelyezett, rendhagyó fizika órák, akadályverseny, nyári táborok, helytörténeti séták és jutalom kirándulás, az első képes helytörténeti gyermekkiadvány. Mozgalmas múzeumpedagógiai évet zárt a Tomory Lajos Múzeum. Válogassunk hát az újdonságokból:
Tavasz – Eötvös nyomában programsorozat
Tavaly márciusban és áprilisában Eötvös Loránd nyomában címmel a XVIII. kerület 12 általános iskolájában 41 rendhagyó fizikaórát szervezett a múzeum, melyen az intézmény munkatársai Ruthner Attila fizika tanár segítségével a száz éve elhunyt tudós életével és tudományos munkásságával ismertették meg a 7. és 8. osztályos diákokat. A programot lezáró egész napos kerületi akadályversenyen 40 diákcsapat 155 diákja, valamint közel 40 felnőtt segítő vett részt. A tanulóknak Eötvös Loránd pestszentlőrinci életével, tudományos munkájával, a sportban és turisztikában betöltött szerepével kapcsolatos játékos feladatok sorát kellett minél ötletesebben megoldaniuk. Az akadályverseny díja egy siófoki osztálykirándulás volt, természetesen Eötvös nyomában (állomásai: az MTA székház, egykori munkahelye, Siófokon pedig egy különleges helyszínen, a magyarországi földgázellátás központjában látták vendégül a diákokat). A nagyszabású program célja, hogy a diákok megismerjék, átéljék Eötvös tudósi munkásságát, életének, tevékenységének sokszínűségét, egyszerű fizikai kísérletek elvégzésével élvezetes formában értsék meg a természettudományos gondolkodást.
Nyári táborok – nyári napközis táborok
A nyári hónapok sem teltek el múzeumi foglalkozások nélkül. A nyári szünet a Tomory Lajos Múzeum saját táborával vette kezdetét, amelyet hagyományosan a bizonyítványosztás hetében a Múzeumsarokban tartottunk. Az együtt eltöltött 5 nap alatt a gyerekek megismerkedhettek a múzeum munkájával, muzeológus tanoncként személyes kiállítást rendeztek, játszva kutattak, valamint népszerűsítették a múzeum programjait. A hét végén a táborozók elkészítették a Múzeumok éjszakáján bemutatott villakerti varázserdőt, melyet a sötétben UV lámpával fedezhettek fel a látogatók.
Június utolsó hetében kezdődött a Bókay-kerti nyári napközis tábor. A Tomory Lajos Múzeum helyszínt biztosított a táborozóknak: a kézműves rajok a múzeum kertjében laktak, játszottak, a teraszon kézműveskedtek, így a nyáron, nyolc héten keresztül több száz gyermek töltötte a szünidő napjait a Herrich-Kiss villa kertjében. A múzeum azonban nemcsak számukra volt nyitott: a múzeum művészettörténésze, Szabó Zsófia, Cziráki Melinda és Mayer Adél múzeumpedagógusok segítségével, kétszer egy-egy hétig múzeumi foglalkozásokat tartott a táborozó gyerekeknek. A foglalkozásokon résztvevők Kondor Béla művészetének világába látogathattak el, kipróbálhatták a művész grafikáin alapuló titkosírást, valamint megismerhették a Herrich-Kiss villa történetét. A két hét alatt 15 csoport, 300 gyerek látogatta meg a villa épületét. Továbbá a múzeum támogatásával 5 napközis táboros csoport vehetett részt partnerünk, az Aeropark repülőtér-látogatási programján.
A nyár utolsó hete a múzeum második, saját táborával zárult. A helytörténeti témájú héten a gyerekek mind a Múzeumsarok, mind a villa épületét birtokba vették, tábori zászlót készítettek, ellátogattak az Aeroparkba, valamint a Herrich-Kiss villa kertjében szorgalmas munkával egy látványos fűszerspirált is építettek.
Ősz – Új múzeumpedagógiai kínálat, gyermekkiadvány, 1956 másképp
A tanév kezdetével mindhárom kiállítóterünkben új programkínálattal vártuk a gyermekcsoportokat, azonban az iskolák egyéni megkeresésére is nyitott volt múzeumunk.
Szeptemberben 1100 kerületi 4. osztályos tanuló és pedagógusaik vehették kézbe azt a színes rajzokkal illusztrált, Pestszentlőrinc-Pestszentimre gyerekeknek című munkatankönyvet, amely az első ilyen kerületi kiadvány.
Október 22-én és 24-én a Kandó téri, illetve a Kassa utcai Általános Iskola 5. és 6. osztályos tanulói rendhagyó módon, helytörténeti séta keretében emlékeztek meg az 1956-os forradalomról. A pedagógusok kérésére a Tomory Lajos Múzeum munkatársai állítottak össze két, a gyermekek életkorához igazodó sétaútvonalat és sok háttérinformációt tartalmazó képes vezetőfüzetet-feladatlapot. A pedagógusok ezeket alkalmazva 9 osztály több mint 220 diákjával látogattak el a pestszentlőrinci események fontos helyszíneire. A csoportok két külön útvonalon haladva, a képes feladatlap és útvonalterv segítségével ismerhették meg a kerületi történéseket. A séta során a gyerekek többek közt azt is megtudhatták, hogy mi történt a Fröhling pékségnél, hogy hol voltak barikádok és hogyan építették ezeket, hogy miért és hogyan foglalták el a forradalmárok a kerületi MDP székházat, valamint, hogy hol működött a kerületet irányító Nemzeti Bizottság és a helyi Nemzetőrség. A két sétaútvonal és a feladatlapok hamarosan letölthetőek lesznek a múzeum 18ker1956.hu elnevezésű oldaláról.
Novemberben és decemberben a későn jelentkező osztályoknak már nem volt esélye, két múzeumpedagógusunk naptára teljesen betelt programokkal. A villában, a Múzeumsarokban, a Havanna kiállítóhelyen tartott foglalkozások mellett óvodákba, iskolákba kihelyezett programokat is tartottak. A villa és rejtett kincseinek felfedezése mellett a Havannán igazi interaktív nyomozós játék, a Múzeumsarokban rég elfeledett mesterségek nyomában jártunk, de volt környezettudatossággal, újrahasznosítással kapcsolatos programunk is.
Szorosan együttműködünk a XVIII. kerületi Speciális Oktató és Fejlesztő Intézménnyel, ahol immár hagyományosan húsvéti és karácsonyi múzeumpedagógiai foglalkozással egybekötött játszóházat szerveztünk. Ezen a program mérete miatt a múzeum szinte minden munkatársa részt vesz. Ezenfelül az év során a diákok mintegy 12 alkalommal látogattak el hozzánk, ahol a speciális igényekhez igazodva, számukra kidolgozott programmal vártuk őket.
Múzeumunk kiemelten fontosnak tartja a helyi iskolákkal és óvodákkal való együttműködést, névadónkhoz híven felelősségünknek érezzük a felnövekvő generációk ismereteinek bővítését, látókörének szélesítését. Abban a reményben szervezzük ingyenes múzeumpedagógiai, helyismereti programjainkat, hogy a játékos, élményszerű tanulást szolgáló rendezvényeken a gyerekekkel megismertethetjük közvetlen környezetüket, közösségüket, múltjukat, a helyi pedagógusoknak pedig segítséget nyújthatunk mindennapi munkájukhoz.
[acx_slideshow name=”besz2019″]
2019. december 5.
Alábbi két kötetünk mostantól elérhető a Magyar Elektronikus Könyvtárban is.
Sorsfordulók : Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri az első világháborúban / Pápai Tamás László, Heilauf Zsuzsanna
http://mek.oszk.hu/19900/19992
Kenyér és tank : 1956 pestszentlőrinci és pestszentimrei eseményei / szerkesztő Heilauf Zsuzsanna
http://mek.oszk.hu/19900/19991
2019. december 4.
Kellemes borsmenta illat töltötte be a Tomory Lajos Múzeum főépületét, a Herrich-Kiss villát november 21-én délután. A rendhagyó ötórai teázáson vendégünk Dr. Mary Györgyné természetgyógyász volt, akitől többek közt azt is megtudhattuk, hogy a borsmenta nem csak légfrissítőnek kiváló, hanem olaja csuklóra vagy halántékra cseppentve élénkítőbb hatású, mint egy csésze kávé, ezen felül pedig baktérium ölő hatása is van. A tél közeledtével egyre fontosabb, hogy szervezetünknek, minden lehetséges támogatást megadjunk. A természetgyógyász előadásából kiderült, hogy tabletták helyett, gyógyteákkal is felkészítjük szervezetünket a téli időszakra. Sokat halljuk, hogy a csipkebogyó magas C-vitamin tartalmú és áltermésének teája hasznos a betegségek megelőzésében, azonban azt már kevesebben tudják, hogy a fekete ribizli levél és a málna levél tea is hasonlóan jótékony hatású. Ha már megbetegedtünk, akkor köhögés ellen kiváló a kakukkfű tea, vagy a hársfatea; az oregánó, és a teafa olaja pedig rendkívül hatékony baktériumölő szer. Mindezek mellett immunrendszerünket úgy támogatjuk a leghatékonyabban, ha kerüljük a káros anyagokat, a szénhidrát fogyasztást csökkentjük, és oda figyelünk a megfelelő mennyiségű folyadék fogyasztásra (testsúly / 20 = napi folyadék szükséglet). Az ismeretterjesztő előadás után 5 féle gyógyteát kóstolhattak meg a résztvevők, majd mindenki elkészíthette és hazavihette saját teakeverékét gyógynövényekből. A program, a múzeum „kertvárosi hagyományok” című sorozatának része, ahol aktuális, életmóddal és helytörténettel kapcsolatos témákkal ismerhetnek az érdeklődők.
2019. december 2.
A Mikulás már a közelben jár, tegnap a gyerekek a Tomory Lajos Múzeumban már találkozhattak vele. A 4 km-es túra után mézeskaláccsal és teával vártuk a családokat a Herrich-Kiss villában.
2019. november 28-án Fedák Sári hírnevéhez méltóan teltházas programon emlékezett meg a Tomory Lajos Múzeum az operett primadonna születésének 140. évfordulójáról
A Herrich-Kiss villába, a múzeum Látványraktárába 50-en zsúfolódtak be a programra, ami a meghirdetése utáni 2. nap teltházassá vált, még a folyosói ülőhelyek is elkeltek. Csak a szemfüles, gyors regisztrálók jutottak be, többen kiszorultak a programról, de sajnos ennél több ember befogadására alkalmas terünk jelenleg nincsen.
Ezért kárpótlásként fogadják szeretettel a program rövid összefoglalóját és két történetet:
Az est összefoglalója
Az est házigazdája, Heilauf Zsuzsanna bevezetője után a kerületi Dohnányi Ernő Zeneiskolából érkező Kákay Katalin Bartók−Pásztory-díjas énekművész és tanítványai, Lepres Luca és Vajda Ágoston énekeltek, zongorakísérőjük Fánczi-Tóth Marianna volt. Fedák Sári legnagyobb sikerét a János Vitéz című daljátékban aratta a férfi főszereplő megformálásával, ezért ebből a darabból hangzottak el a legismertebb dalok.
Ezután két ismeretterjesztő előadás következett. A Tomory Lajos Múzeum elődintézményei már többféle formában (kiállításon, füzetben) szóltak Fedák Sáriról és lőrinci időszakáról, így nem volt nehéz a Látványraktárba Fedák Sáris hangulatot csempészni: a falat két nagyméretű fotója díszítette, az előtérben pedig a régi kiállítás lőrinci időszakról szóló tablója volt olvasható. Gajdó Tamás, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet tudományos főmunkatársa „Mennyit fog még sírni, bűnhődni” címmel megtartott előadásában elsősorban olyan dokumentumokat, fotókat és filmrészleteket mutatott be, amelyek nemrég kerültek az OSZMI archívumába. Ezután a múzeum munkatársa, Gábor Fruzsina történész egy helyben kevésbé ismert lőrinci sztárról, a hollywoodi némafilmek csillagáról, Bánky Vilmáról beszélt fotókkal, filmrészletekkel kiegészített előadásában. Megtudhattuk, mi okozta a két díva viszályát, és zárásként egy némafilmrészletben feltűnt Fedák Sári is. A jó hangulatú estet Kákay Katalin tanítványai zárták: a Lili bárónőből hangzott el több dal. A fent említett diákok mellett ebben a részben Baboth Adelin is énekelt.
Gábor Fruzsina:
Bánky Vilma – lőrinci filmcsillag Hollywoodban
Bánky – született Koncsics – Vilmának, a magyar származású, de Hollywoodban befutott némafilm színésznőnek már a születési évszáma is rejtélyes: 1898-tól 1903-ig terjedően többféle adatot találni róla. A nagydorogi születésű színésznő még gyermekkorában családjával Pestre költözött, majd végül Pestszentlőrincen, a Lónyaytelepen, a Teleki utcában telepedtek le. Családja egészen a II. világháború kitöréséig nem is hagyta el Lőrincet.
A színművészet iránt való élénk érdeklődése vezette arra, hogy elvégezze a híres Star Filmiskolát. Első filmszerepének sikere – Tavaszi szerelem, 1919 – felkeltette a szakértők, többek között Somlay Artúr és Balogh Béla figyelmét is: külföldre szerződtetik újabb, nagyobb szerepekre.
A fordulópont számára az 1925-ös év volt, ekkor találkozott Budapesten Samuel Goldwynnel – a Metro-Goldwyn-Mayer társaság vezetőjével –, aki még abban az évben elindította őt hollywoodi karrierének útján. Az ifjú tehetség érkezését Magyar Rapszódia címmel óriási reklámkampány előzte meg az Egyesült Államokban.
Vilma beváltotta a reményeket: először Rudolph Valentino, majd Ronald Colmann, sőt Gary Cooper oldalán is játszott nagysikerű szerepeket, általában ártatlan, romantikus hősnőt alakítva. A mozik nézőközönsége rajongott érte, a legkeresettebb színésznők egyike lett.
Némafilm színésznői karriere 1930-ban, a hangosfilm – vagy beszélőfilm – megjelenésével ért véget: akcentusa és hangja miatt alkalmatlannak ítélték. Színpadi szerepeket vállalt, végül férje, Rod la Rocque asszisztense lett, hangosfilmek készítésében segítette őt.
Filmes karrierén túl profi és eredményes golfjátékos volt az 1950-es évektől. Botrányoktól mentes életével, boldog, kiegyensúlyozott házasságával elütött az akkori sztár-elit világtól. Férje 1969-ben bekövetkezett halála után a nyilvánosságtól visszavonultan élt. A kilencvenes éveinek elején hunyt el egy kaliforniai kórházban, halálnak időpontját 1991-re teszik, ám ezt éppúgy rejtély övezi, mint születését.
A másik történetet Heilauf Zsuzsanna mondta el Szilárdi Mariann jóvoltából. A történet szerzője Pestszentlőrinc első plébánosa, Wimmerth Béla:
A pap, a primadonna és a kutya
Wimmerth Béla egyszer kapott egy nem pedigrés kutyát, akinek a neve Gyökér volt.
„Nem volt szép, de csúnya, és mindig kilógott az első két foga, mintha vicsorítana. Ügyes, hűséges állat volt. A plébániát nem hagyhatta el. Egyszer elkísért a sekrestyéig, leült a bejárathoz és ott megvárt.
Éppen Fedák Sári édesanyjáért mondtam gyászmisét. Fedák Sári bejött a sekrestyébe, hogy megköszönje. Meglátta és azt kérdezte, hogy kié ez a ronda állat? Kikérem magamnak, az enyém, és nem ronda állat, hanem előttem a legszebb. Erre Sári elkezdett nevetni és azt mondta, ha szép kutyát akarsz látni, gyere hozzám, nekem már van 5 pedigrés kutyám.
Ne hadd magad kinevetni! [- gondolta Wimmerth.] Ez meg okos, intelligens kutya, mindent megért, csak éppen beszélni nem tud!
Másnap reggel megszólal a telefon: Itt Zsazsa – nem adnád kölcsön egy pár hétre a kutyádat? Neked? Igen!
Ugyan miért, amikor neked ott van a te 5 pedigrés kutyád? A Pityuban lépek fel, és a partnereim között egy kutya is szerepel. Ha a tied olyan okos, mint állítod, akkor éppen ilyenre van szükségem. Nem bánom, de baja ne essen, mert nem viszed el szárazon.
Aznap délután Sári komornája autóval jött el Gyökérért. Kutyám a hátsó ülésre került és úgy nézett ki az ablakon, mintha mindig autóval járt volna. Csak hogy éppen búcsút nem intett a praclijával. Ez többször megismétlődött. A komorna este rendesen megjött vele. Sári nagyon megszerette a kutyát. A színház igazgatóságának is bemutatta, sőt a Színházi Életben is nagyon megdicsérte Gyökért. Közeledett az előadás napja. A Színházi Életet sokan olvasták és mindenki várakozással nézett az annyira kidicsért kutya szereplésére. És a kutya – a Gyökér egy nap eltűnt. Sári magánkívül volt. Teremtsük elő, de mindjárt a föld alól is. Bosszantott, de bántott is, mert nagyon kedveltem a kutyámat. Sári meg jogosan azt tételezte fel rólam, hogy készakarva hoztam a legnagyobb zavarba. Sajnos nem került meg. Egy nap azt mondja a káplánom, én tudom, hogy hol van Gyökér. Hátha tudtad, miért nem mondtad meg? Látod, mekkora kellemetlenséget okozott az eltűnése! Hát kérem, mondta a káplánom, Gyökér kevesellte a színházi pályát és elment Hollywoodba mozisztárnak. Kis híja, hogy hozzá nem vágtam a pipámat.
A Gyökér eset óta azonban Sárival nem vagyok, no hogy is mondják pestiesen: beszélő viszonyban.”
Köszönjük a Főplébániának, hogy hozzájárult a történet közléséhez.
[acx_slideshow name=”fedak2019″]
Volt egyszer egy Kertváros
Szeleczky Zoltán: Volt egyszer egy Kertváros (A pestszentlőrinci Szent Imre-kertváros alapítása és első évtizedei) Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre, Tomory Lajos Múzeum., 2019. 168p.
Szent Imre-kertváros ma a XVIII. kerület, pontosabban Pestszentlőrinc egyik legelegánsabb lakónegyede. Az Üllői út melletti domboldalon fekvő városrészből remek kilátás nyílik a budai hegyekre, széles utcái, fái, levegős beépítése ráérős sétára ösztönzi az itt élőt és az arra járót egyaránt. „A jó Isten segítőkeze velünk van és hisszük, hogy velünk marad megépítendő fészkünkben, a mi gyönyörűnek elképzelt Kertvárosunkban is” – idézi a szerző a kertvárost létrehozó egyesület alakuló dokumentumának zárómondatát.
A kerületi önkormányzat támogatásával megjelent kiadványhoz ingyenesen lehet hozzájutni a Tomory Lajos Múzeum főépületében (Herrich-Kiss villa, 1181 Bp. Margó Tivadar utca 116-118.) amennyiben, emailen (muzeum@muzeum18ker.hu) vagy telefonon (06 1 290 15-85) jelentkezik. A kötetet ide kattintva tudják letölteni.
Szeleczky Zoltán a Szent Imre-kertváros egyik alapítójának leszármazottja, ma is itt él. Visszaemlékezésekkel, kommentárokkal kiegészített dokumentumgyűjteménye a telep megszervezésének, felépülésének és az első évtizedek, az aranykor közösségi életének alapos krónikája. Megismerhetjük az alapítók tevékenységét, a létrehozó szövetkezet munkájának nehézségeit, az itt megtelepedők hétköznapjait és ünnepeit. A munka hiánypótló, hiszen a Szent Imre-kertvárosról eddig csak egyetlen tanulmány jelent meg.
Fontos tisztáznunk, hogy Pestszentimre nagyközség és a pestszentlőrinci Szent Imre-kertváros a névhasonlóság ellenére sem azonos. Pestszentimre a XVIII. kerület közel harmadát adja, egykor önálló nagyközség volt. A Szent Imre-kertváros viszont a szomszédos, önálló település, Pestszentlőrinc két háború között létrehozott lakónegyede. A kertvárosias telepekből álló Lőrinc fejlődésében, kulturális, közösségi életének alakulásában fontos szerepet játszanak a ma is önálló elnevezést viselő városrészek. Az egy időben parcellázott, jellegzetes utcaszerkezetű, rövid idő alatt benépesülő telepek különféle feltételekkel és telekméretekkel várták az új tulajdonosokat, akik itt közösséggé kovácsolódtak, a település fejlődésének is lendületet adva. A két világháború között a Szent Imre-kertváros új villáiban élők a helyi kulturális és közösségi élet fontos szereplői lettek, akik a fiatal, 1936-ban várossá alakuló Pestszentlőrinc szellemi hátterének megerősítésében fontos szerepet játszottak. A kertváros közösségét a közös sors is erősítette, hisz a lakónegyed létesítői a trianoni határok miatt menekülni kényszerülő magyar családok voltak.
Szeleczky Zoltán munkája időrendben mutatja be a kertváros történetének legfontosabb eseményeit, dokumentumait, egy-egy témát részletesebben körüljárva. Ezt egészítik ki a szintén nagy forrásértékű fotók, életrajzok és egy, a ház- és telektulajdonosokról összeállított jegyzék. A források pontos megjelölése mellett irodalomjegyzék is segíti a későbbi kutatásokat.
Heilauf Zsuzsanna
Pestszentlőrinc – Pestszentimre gyerekeknek
Rozgonyi Sarolta – Tóth Eszter: Pestszentlőrinc – Pestszentimre gyerekeknek (Remsey Dávid rajzaival). Budapest, Bp. Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata és a kultúrAktív Egyesület., 2019. 116 p.
Pestszentlőrinc – Pestszentimre gyerekeknek címmel interaktív, gazdagon illusztrált helyismereti könyvet adott ki a XVIII. kerület önkormányzata és a kultúrAktív Egyesület az NKA támogatásával. A kötet elkészültéhez a Tomory Lajos Múzeum nyújtott szakmai segítséget. A Tiéd a város sorozatban megjelent könyv célja, hogy a gyerekek változatos, játékos feladatokon keresztül fedezzék fel saját városukat, vagyis a XVIII. kerületet, és komplex képet kapjanak annak történetéről, értékeiről, intézményeiről és infrastruktúrájáról. A kötetet 2019 őszén 1100 XVIII. kerületi negyedik osztályos kapta meg.
A kötet megvásárolható a Tomory Lajos Múzeum főépületében (Herrich-Kiss villa, 1181 Bp. Margó Tivadar utca 116-118.) 1500 Ft-os áron. Kérjük, vásárlási szándékát emailen (muzeum@muzeum18ker.hu) vagy telefonon (06 1 290 15-85) jelezze előre.
A Tiéd a város sorozat 9. kötete (Eger, Pécs, Paks, Ferencváros, Brassó és Sepsiszentgyörgy után) a XVIII. kerület felfedezésére hívja a gyerekeket. A Pestszentlőrinc – Pestszentimre gyerekeknek című könyvbenkét kedves állatfigura, Zizi a sün és Kopp a fakopáncs kíséri végig az olvasókat a kerületen, nevezetes, érdekes vagy éppen kevésbé ismert helyszíneket mutatnak meg, mesélnek, és a felfedezésre, megfigyelésre ösztönző játékos feladatokat adnak nekik. A vidám, színes grafikák különleges vizuális élményt kínálnak.
A gazdagon illusztrált könyv komplex képet ad a kerület történetéről, értékeiről, intézményeiről, infrastruktúrájáról, az épített és természeti környezetről, és lakóhelyük aktív felfedezésére hívja a gyerekeket. A hagyományos helyismereten és helytörténeten túl bemutatja a városi környezet – vagyis ezúttal a XVIII. kerület – sajátosságait, a városban való tájékozódást, a mindennapi életet, a kereskedelemtől, ipartól, infrastruktúrától, intézményrendszertől a kultúráig. Sétaútvonalat is ajánl, sőt saját séta kitalálásra ösztönzi a gyerekeket.
A kötet nem előzmények nélkül való. A kerületben több mint 60 éve készült az első helyismereti, helytörténeti képes tananyag általános iskolásoknak, amelynek összeállításában Tomory Lajos, a Múzeum névadó alapítója is részt vett. Az első önálló, a felső tagozatosoknak és gimnazistáknak készített tankönyv pedig az 1990-es évek közepén látott napvilágot a Tomory Lajos Múzeum elődintézményének kiadásában. Jelen kötet előkészítése és a kiadás koordinálása mellett nemcsak a kézirat elkészítését segítették a múzeum munkatársai, hanem az ő feladatuk volt a kiadvány diákokhoz való eljuttatása is.
A kötetet valamennyi, a 2019/2020-as tanévben 4. osztályos kerületi kisdiák ingyenesen megkapta. A Tomory Lajos Múzeum több, a szerzők részvételével a kötet használatát bemutató szakmai programot tartott a kerületi pedagógusoknak.
A könyvről részletesebben
Az Én városom c. fejezetben a gyerekek saját, szubjektív városképe kerül előtérbe. Megrajzolhatják saját várostérképüket, bejelölhetik a térképen a számukra fontos helyszíneket, és mindeközben térképolvasási és tájékozódási készségeket sajátítanak el. Emellett ebben a részben ismerkedhetnek meg az egyes városrészekkel és a város rövid történetével. Fontos szerepet kap a kerület elhelyezése a Főváros szövetében, történetében.
Az Épített örökség c. rész elsősorban kulturális örökségünkre helyezi a hangsúlyt, miközben bevezeti a gyerekeket az építészeti alapismeretekbe. A fejezet a városi terek változásával ismerteti meg az olvasót, épített környezetünk változásaira, valamint formálhatóságára hívja fel a figyelmet.
A Zöld város c. rész a hely természeti kincseit veszi sorra, a városi környezet és a természet – erdők, vizek, élővilág – egymáshoz való viszonyával foglalkozik. A témakör kapcsán a környezettudatos életmód fontosságát hangsúlyozza.
Az Élet a városban c. fejezet a közterületekkel (terek, parkok, játszóterek) és azok használóival (gyerekek, felnőttek, nemzetiségek, civil és egyházi közösségek) foglalkozik, valamint a városi élet eseményeivel (hagyományos ünnepek, fesztiválok, zenei, irodalmi, képzőművészeti és sportrendezvények) és intézményeivel ismerteti meg az olvasót.
A Működő város c. fejezet a város közigazgatása mellett kereskedelmi, ipari létesítményeivel, tevékenységeivel is foglalkozik, valamint bemutatja a közlekedés és a hulladékgazdálkodás helyi jellegzetességeit, amelyek célja, hogy a gyerekek tájékozódását fejlesszék, ill. lakókörnyezetük behatóbb megismerésére ösztönözzék őket és családjaikat.
Heilauf Zsuzsanna
Egy éve nyílt meg a Herrich-Kiss villa. Ebből az alkalomból két összefoglalót teszünk közzé: először a kerület első művészeti állandó kiállításáról és a hozzá köthető programokról számol be Szabó Zsófia művészettörténész. A következő november végén a kertről, a digitális fejlesztésekről, kiadványainkról és különféle gyermek- és felnőtt programjainkról ad összesítést.
A Kondor Béla kiállítás első éve a Herrich-Kiss villában
A Herrich-Kiss villa megnyitása óta eltelt egy évben a Kondor Béla életét és munkásságát bemutató Ekevasba fogott madárszárny – Kondor Béla a repülés vonzásában című állandó művészeti kiállítás számos újdonságot, többek között „Az év kiállítása” 2019-es országos pályázat elismerését, irodalmi délutánt, szakmai kerekasztal-beszélgetést, művészetpszichológiai előadást, tárlatvezetéseket, múzeumpedagógiai foglalkozásokat, egy Kondor-grafikát és további adományokat is hozott a múzeum számára.
Egy évvel ezelőtt, 2018. november 14-én nyílt meg a Tomory Lajos Múzeum új központja, a Herrich-Kiss villa. Két új állandó kiállítással: a Látványraktárral, amely a múzeum gazdag életmód-, játék-, és repüléstörténeti anyagának biztosít helyet, valamint a Kondor Béla emlékszobával, amely Budapesten elsőként, komplex – hely- és oktatástörténeti anyagokkal kiegészített – állandó művészeti kiállítás formájában, műalkotások, családi fotók, kötetek, interaktív eszközök segítségével mutatja be a gyermekkorát Pestszentlőrincen töltő festő, grafikus, költő életét és alkotói munkásságát.
A több éves előkészítő munka meghozta gyümölcsét, így az Ekevasba fogott madárszárny – Kondor Béla a repülés vonzásában című tárlat „Az év kiállítása” 2019-es pályázaton elismerő oklevélben részesült, melyet a magyar múzeumok legnagyobb seregszemléjén, a Múzeumok Majálisán vehetett át Szabó Zsófia művészettörténész, a kiállítás kurátora. Az elismerést az igényes vizuális megjelenéssel és gondos tartalmi válogatással létrehozott kiállításáért kapta a múzeum.
Az emlékszoba a szakmai elismerésen túl is különleges jelentőséggel bír a múzeum életében, hiszen az intézmény először biztosít helyet művészeti kiállításnak. Ez csak részben állandó, grafikai anyaga négy havonta cserélődik, így egy év alatt összesen 17 eredeti Kondor Béla alkotást tekinthettek meg az érdeklődők. A kiállítás küldetése Kondor Béla emlékezetének megőrzése és életművének megismertetése helyi és országos szinten. Ennek jegyében már a kezdetektől cél volt olyan informatív, interaktív és egyben kulturális élményt nyújtó programok megvalósítása, melyek lehetővé teszik, hogy Kondor Béla személye és életműve közelebb kerülhessen a laikus és szakmai közönséghez egyaránt. Nem volt könnyű a munka, hiszen a múzeumban egész évben folyt az irodák, kisebb raktárak költöztetése, a kert rendezése, így időről-időre le kellett zárnunk az épületet.
Az iskoláskorú gyermekeket külön, korosztályi sajátosságok szerint kialakított múzeumpedagógiai programkínálattal vártuk egész évben. A folyamatosan megújuló, komplex foglalkozások során a gyerekek Kondor Béla életét, valamint képzőművészeti, zenei és irodalmi alkotásait ismerhették meg játékos formában., 55 alkalommal összesen 637 gyerek vett részt a fantáziát megmozgató, egyéni értelmezési készséget, beleérző képességet, illetve önálló véleményalkotást segítő foglalkozásokon. Ők a kerületi általános iskolákból, a nyári szünetben pedig a helyi napközis táborokból érkeztek. Míg a kisebbekkel elsősorban egy mesén keresztül ismerkedtünk meg Kondor Béla képi világával és annak üzenetével, addig a nagyobbakkal egy direktebb műelemzést folytattunk, melyben asszociációs módszeren keresztül egyéni érzéseik és gondolataik is teret kapnak. Lezárásként kreatív alkotómunkára hívtuk őket, ahol a gyerekek megtapasztalhatták a felszabadult önkifejezés örömét a festés, a rajzolás és az írás segítségével.
A felnőtteknek az elmúlt évben rendszeres kurátori tárlatvezetéseket kínáltunk, amit beszélgetés kísért. Meghirdetett időpontokban vagy előzetes bejelentkezés alapján, ezidáig 35 alkalommal tartottunk ilyen programot. A tárlatvezetéseken több mint félezer egyéni látogatón túl számos közösség, intézmény, csoport vett részt: a múzeum baráti társasága, kerületi nyugdíjas csoportok, képző- és iparművészek, építészek, a kerületi önkormányzat, helyi intézmények (például a nevelési tanácsadó), továbbá országos múzeumok munkatársai, a kerületi óvodák és iskolák vezetői, pedagógusai látogatták meg ilyen módon a Kondor Béla emlékszobát. De tartottunk vezetést erdőgondnokoknak és a Városgazda munkatársainak is.
A fesztiválok keretében is több tárlatvezetést tartottunk. Csak a nagy sikerű Múzeumok Éjszakája rendezvényen, az augusztusi Sörfesztiválon, majd a szeptemberi Nagyi főztje fesztiválon több mint 340 érdeklődőnek mutattuk be a tárlatot. November elején vendégünk volt a Vakok és Gyengénlátók Egyesületének helyi csoportja, akiknek speciális, hallgatással és tapintással kiegészített tárlatvezetést biztosítottunk a Kondor Béla kiállításon.
A közvetlen ismeretátadást megcélzó vezetések mellett nagy figyelmet fordítottunk a kulturális események szervezésére is. Januárban zajlott le az első Kondor Béla és Szécsi Margit költészetét megidéző irodalmi délutánunk, melynek vendége Mohai Gábor előadóművész volt. A szoros barátságot ápoló alkotótársak verseinek elszavalása után előadónk mesélt a Szécsi Margit és Nagy László költőházaspárhoz fűződő személyes élményeiről is. A teltházas eseményt kifejezetten a múzeum baráti társaságának hirdettük meg.
Március elején rendeztük meg Kondor Béla és Miskolc címmel első szakmai programunkat. A kerekasztal beszélgetés résztvevői a miskolci Herman Ottó Múzeum művészettörténész munkatársai voltak, akikkel a művész miskolci kötődéséről, ott töltött alkotóéveinek jelentőségéről beszélgettünk. Meghívottjaink között kiemelt vendég volt Kondor Mária, a művész húga és jogörököse. Elsősorban művészeti területen dolgozó, kerületi és országos intézményekből érkeztek kollégák. A programmal célunk nem csupán a kiállításunk népszerűsítése, de a szakmán belüli együttműködés és információáramlás elősegítése is volt. Erre a programra sajnos nem mindenki jutott be, mert az emlékszoba mérete miatt limitálnunk kellett a létszámot.
Szeptember közepén Kondor Béla szülőházából – a jelenlegi tulajdonosnak köszönhetően – az intézmény birtokába került az egykori lépcsőfeljáró részét képező kovácsoltvas korlátelem. A dekoratív, csiga motívumokkal díszített darabot a Kondor-emlékszoba előtti részen fogjuk (felújítás után) kiállítani.
Októberben Prof. Dr. Bagdy Emőke klinikai szakpszichológus és pszichoterapeuta látogatott el hozzánk, és tartott exkluzív művészetpszichológiai előadást Kondor Béla és a repülés szimbolikája címmel. A teltházas, – a nagy érdeklődés miatt a Látványraktárban tartott – vetítéssel egybekötött előadáson a professzor asszony Kondor Béla egyedi szimbólumvilágának lélektani feltárására vállalkozott, melynek során a pestszentlőrinci művészzseni lehetséges gyermekkori traumáiról és ezeknek képi kivetüléséről hallhatott a közönség. Ezenfelül Bagdy Emőke küldetéséhez híven a hétköznapokban hasznosítható pszichológiai ismeretekkel bővítette a hallgatók tudását. Az alkalom abból a szempontból is figyelemreméltó volt, hogy a múzeumban először mutattuk be Kondor Béla: Ikaros és Daidalos című 1957-es rézkarcának számozott példányát, melyet a BÁV Aukciós ház februári grafikai árverésén vásárolt meg az intézmény. A műalkotás restaurálását a tapasztalt könyv- és papírrestaurátor, Ördög Edit végezte el.
A Kondor Béla emlékszoba működésének első éve során a látogatók mellett a múzeum dolgozói is rengeteg értékes találkozással és élménnyel gazdagodtak. Kívánjuk minden látogatónk és a magunk számára úgyszintén, hogy ez a jövőben hasonlóan folytatódjon tovább.
[acx_slideshow name=”kondoregyev”]
Együtt teáztunk! – Herba teadélután a Herrich-Kiss villában
2019. augusztus 3-án a Bókay-kerti XVIII. kerületi Kézműves Sörfesztivál kísérőprogramjaként a gyógy- és fűszernövényekkel ismerkedhettek a látogatók a Tomory Lajos Múzeumban. Délután 3 órától este 9 óráig felnőttek és gyerekek együtt készíthettek teafiltert, fűszersót, teázhattak, játszhattak a kertben, élvezve a jó időt. A múzeum első ingyenes teadélutánjára sokan kíváncsiak voltak.
Az első látogatók már 15 órakor megérkeztek az épülethez, ahol frissítő limonádé várta őket. A teraszon ettől kezdve egészen estig folyamatosan készültek különféle alapanyagokból összeállított kreatív teafilterek mandulával, kókusszal, almaszirommal megbolondítva. Nagy sikert arattak a gyógyitalok: az érdeklődők ötféle teát kóstolhattak meg, miközben megismerkedhettek azok jótékony hatásaival. A melegre való tekintettel legjobban a citromfű- és a mentatea fogyott, ismertségének köszönhetően pedig legkevésbé a kamilla. Az udvaron a látogatók különféle fűszereket ismerhettek fel illat alapján, de gyárthattak fűszerjelölőt is parafa dugó segítségével. Rendkívül népszerű volt a fűszersó készítés: egy előre megadott recept alapján provance-i keveréket készíthettek a leglelkesebbek, de emellett rengeteg izgalmas, rögtönzött fűszersó is született. A Látványraktárban a látogatók élvezettel kutatták fel a vitrinekben rejtőző, teázással kapcsolatos tárgyakat: a játékban résztvevők apró ajándékot, a Herrich-Kiss villát eredeti pompájában ábrázoló képeslapot kaptak. Míg a felnőttek alkottak, a gyerekek színezhettek, rajzolhattak, focizhattak a füvön, vagy éppen a játszószőnyegen hemperegve élvezhették a délutánt.
Az épületben tartott tárlatvezetéseken szintén nagy számban vettek részt az érdeklődők. A legnépszerűbb időpont a 16 órás vezetés volt. Heilauf Zsuzsanna intézményvezető részletesen mesélt az épület múltjáról és jelenéről, valamint bemutatta a Kondor Béla kiállítást, a Látványraktárat és a szépülő kertet is.
A program egészen 21 óráig tartott. A teadélután előkészületeit és lebonyolítását a múzeum munkatársaival együttműködve az országos Nyári diákmunka programból finanszírozott diákmunkások segítették.
Sikeres Múzeumok Éjszakája a Tomory Lajos Múzeumban
2019. június 22-én szombaton az egész ország a múzeumokra figyelt. A Tomory Lajos Múzeum most először tarthatta Múzeumok Éjszakája programját a Herrich-Kiss villa épületében és kertjében, ahol délután 2 órától egészen éjfélig szabadon, karszalag nélkül játszhatott, énekelhetett, ismerkedhetett a közönség a múzeummal, a kiállításokkal, egymással. Az esti zivatar ellenére sokan voltak kíváncsiak a programra, a megújult épületre.
A múzeum kapui 14 órakor nyíltak meg, s a látogatók ettől kezdve szabadon járhattak a kertben és a múzeum megújult épületrészében. 20 óráig családi programokon vehettek részt kicsik és nagyok: a Látványraktár és a villa terasza izgalmas játékok helyszínévé vált. A látogatók Kondor Béla művészetéből inspirálódva repülőmakettet terveztek és építettek, de készíthettek hűtőmágnest régi szórólapok képeiből vagy dekorgumiból. A légiforgalmi vitrinek előtt kiválogathatták, hogy milyen tárgyakat vihetünk fel kézipoggyászban a repülőre, és milyeneket nem. Légiutaskísérővé és pilótává válhattak MALÉV-os öltözetek és kiegészítők (pl. a repülőgépen a felszolgáláshoz használt vizespoharak, keverőpálcák) segítségével. A legkisebbek a plüssmacik gondolataiba is beleláthattak: apró gondolatfoszlányok segítségével keresték meg, hogy a kiállított macik közül melyiknek mi járhat a fejében. A teraszon Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója kapcsán a kísérletezés került főszerepbe. A fizikus kutatásaiból kiindulva a felületi feszültség és a kapillaritás témakörében végezhettek egyszerű kísérleteket az érdeklődők otthon is megtalálható anyagok és eszközök felhasználásával.
18 órától – kóruspiknik keretében – öt kerületi kötődésű kórus adott egy-egy remek hangulatú minikoncertet a kertben felállított 200 négyzetméteres sátorban, mely teljesen megtelt a kíváncsi hallgatósággal. Miután Heilauf Zsuzsanna, a Tomory Lajos Múzeum vezetője, s egyben az est házigazdája köszöntötte a kórusokat és a kedves közönséget, a Kispesti Gyöngyvirág Vegyeskar lépett színpadra Borhy Csilla vezetésével, akik komolyzenei műsorukkal kezdték meg a pikniket. Őket követte a Vörösmarty Családi Kórus, akik műsorában már könnyűzenei dallamok is felcsendültek. A kórus vezetője Dévényi Cecília, aki nemcsak vezényelte a kórust, de több műsorszámban szólót is énekelt. Harmadik fellépőként a Sonore Kamarakórus következett, akik vidám hangulatú klasszikus kórusművekkel szórakoztatták a közönséget. A kórust Mohai Tibor György és Szabó Marcell vezényelte. Következő előadóként a XVIII. kerületi Németszármazású Polgárok Egyesületének „Liederschatz”, azaz „Dalkincs” hagyományőrző kórusa lépett a színpadra, akik nemcsak az általuk előadott magyarországi német népdalokkal és német szerzők dalaival, de csodálatos német viseletükkel is elkápráztatták a közönséget. A kórus vezetője, Nagyné Dr. Szabó Zsuzsanna a műsor során érdekes kiegészítő információkkal hozta közelebb a közönséghez a német hagyományokat. A program végéhez közeledve a Kispesti Gyöngyvirág Vegyeskar műsorának második része hangzott el, mely az elsővel ellentétben a könnyűzenére koncentrált: a kórus népszerű feldolgozásokkal csalt mosolyt a közönség arcára. Zárásként pedig mi más kerülhetne egy kötetlen kóruspiknik végére, mint a közös éneklés: a Pest-Budai Dalárda három vidám tagja Kéthelyi Mátyás vezetésével bor- és sördalokkal szórakoztatta a közönséget. A dalolni vágyók előre kinyomtatott szövegek segítségével csatlakozhattak a dalárdához, így lezárásként igazi közösségi nótázásba fordult az este.
21 órától a Folk on 45 akusztikus duó lépett a színpadra. Ekkor érte el a kerületet az egész országon végigsöprő vihar. A zenekar és a közönség bátrabb tagjai a sátorba húzódtak, és az itt maradtak remek koncertélményben részesülhettek: a magyar népdalok és az igényes mainstream popzene érdekes és izgalmas keveréke hangzott fel.
Sajnos az eső rendületlenül szakadt, így a 22 órától meghirdetett „Titkos jelek a villakerti erdőben” keresgélős játék elmaradt. Szerencse, hogy a koraesti félhomályban a legkisebbek UV lámpák segítségével megcsodálhatták a Tomory Lajos Múzeum táborozóinak alkotását, a varázserdőt, ahol a világító pókok, szellemek, és varázslények között megkereshették a múzeum logójának elrejtett részleteit.
Az egész napos rendezvényen a játékok és zenei élmények mellett tárlatvezetéseken ismerkedhettek meg a látogatók a Látványraktár és az Ekevasba fogott madárszárny – Kondor Béla a repülés vonzásában kiállításokkal. Az egész napos nyüzsgés az esti vihar ellenére több mint 200 látogatót vonzott, sokan több órát töltöttek itt. A zene és a játék élettel töltötte meg a Herrich-Kiss villát és kertjét, igazi közösségi térré varázsolva azt.
Nem könnyű a budapesti Múzeumok Éjszakája kínálatban kitűnni, így a múzeum munkatársai különösen büszkék arra, hogy 13.50-től folyamatosan nagy volt az érdeklődés. Az utolsó látogató pár, akik csak egy kis tárlatvezetést kértek, az eső ellenére fél 12 körül érkezett a múzeumba. Sokan mesélték, hogy a környéken laknak, és ma végre eljöttek megnézni, mi is történik ebben a szép épületben.
Köszönjük a program szervezésében és megvalósításában nyújtott segítséget: Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc – Pestszentimre Önkormányzatának, Galgóczy Zoltán alpolgármesternek, Fujtás Krisztinának, a műszaki irodának, a Városgazda XVIII. Kerület Nonprofit Zrt-nek, Sonnewend Orsolyának, a GESZ munkatársainak; fellépőinknek: a Kispesti Gyöngyvirág Vegyeskarnak, a Vörösmarty Családi Kórusnak, a Sonore Kamarakórusnak, a Liederschatz Kórusnak, a Pest-Budai Dalárdának, és a Folk on 45 duónak és a Számalk-Szalézi Szakgimnázium szakmai gyakorlatos diákjainak.
[acx_slideshow name=”muzej2019″]
Szakmai elismerés a Tomory Lajos Múzeum első művészeti állandó kiállításának
A nagyközönség számára is jól ismert „Az év kiállítása” 2019-es pályázaton a Tomory Lajos Múzeum Ekevasba fogott madárszárny – Kondor Béla a repülés vonzásában című állandó kiállítása a bíráló bizottság elismerő oklevelében részesült. Az oklevelet a magyar múzeumok legnagyobb seregszemléjén, a Múzeumok Majálisán, a Magyar Nemzeti Múzeum előtti központi színpadon Szabó Zsófia Lilla kurátor és Galgóczy Zoltán alpolgármester vette át 2019. május 18-án, az átadók Kassai Hajnal, az EMMI múzeumi osztályának vezetője, Varga Benedek a Nemzeti Múzeum főigazgatója, dr. Bereczki Ibolya a Pulszky Társaság elnöke, továbbá Deme Péter és Vásárhelyi Tamás, a bíráló bizottság tagjai voltak.
Az oklevelet Kondor Béla (1931-1972) festő, grafikus, költő pestszentlőrinci kötődését és annak egész életművére kifejtett hatását igényes vizuális megjelenéssel és gondos tartalmi válogatással bemutató kiállításáért, azaz a Kondor-emlékszobáért kapta a múzeum.
A legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállítást elismerő, egyben a hatékony, korszerű kiállítási kommunikációra jó példákat felmutató pályázaton a dokumentáció elkészítése nagy munkát jelentett. A benyújtott anyagban a kiállítás teljes forgatókönyve, a kapcsolódó programtervek és megvalósításuk, a kiállítás kommunikációja, és a teljes fotódokumentáció is szerepelt. Ezek áttekintése mellett a bíráló bizottság (Bajzáth Judit, Deme Péter, Gózon Ákos, Janotka Mónika, Kalla Zsuzsa, Mányi István, Rajcsányi Gellért, Sári Zsolt, Vásárhelyi Tamás) tagjai személyesen is megnézték, mit tapasztal a kiállításon egy átlagos látogató. A megmérettetésre akár több száz négyzetméteres kiállítások is jelentkezhettek.
Az országos szakmai elismerésre méltán lehet büszke a múzeum és vezetője, Heilauf Zsuzsanna, hiszen intézmény első komplex művészeti állandó kiállítása, amely a pályázók közül a legkisebb volt, ebben az évben a Petőfi Irodalmi Múzeum, illetve a miskolci Herman Ottó Múzeum (utóbbi tavaly összeurópai megmérettetésen is indult, előbbi számtalan szakmai díj nyertese) kiállításaival azonos díjat kapott.
Új múzeum, új épület, friss szemléletű alkotók: az elismerést elnyerő csapat szakmai vezetője, Szabó Zsófia Lilla művészettörténész és a csapat két másik tagja pályafutásának első állandó kiállítása a Kondor-emlékszoba. Szabó Zsófia rendkívül alapos és sokrétű munkát fektetett az előkészítésbe és megvalósításba, a kutatástól a szakmai partnerekkel végzett egyeztetéseken át egészen a múzeumpedagógiai és kommunikációs feladatokig, a különféle kísérő programok szervezéséig. A kerületi grafikus, Serflek Máté még egyetemi hallgatóként egyedi és letisztult grafikai arculatot hozott létre, a pestszentlőrinci Karinthy Frigyes Gimnázium végzőse, Stéger Marcell pedig könnyen kezelhető multimédiás felületek kialakításával járult hozzá a kiállítás megvalósulásához. Őket a múzeum tapasztalt munkatársai segítették: a helytörténeti tartalmak Pápai Tamás László történésznek köszönhetőek, a szoba műtárgyvédelmi szempontból megfelelő kialakítását és berendezését, a műtárgyak elhelyezését Szegediné Mucsi Eleonóra és Varga Tamás végezték, a menedzseri feladatokat Heilauf Zsuzsanna látta el.
Pestszentlőrinc és Budapest első Kondor Béla emlékhelyének létrehozását széles körű összefogás kísérte, a megvalósítást EMMI pályázat és Budapest Főváros XVIII. kerület, Pestszentlőrinc-Pestszentimre Önkormányzata támogatta.
A kiállítás nem valósulhatott volna meg Kondor Béla testvére, Kondor Mária támogatása nélkül, aki a családi fotók és személyes emlékek megosztásával tette teljessé az emlékszobát. Ezenkívül köszönet illeti Nagy András grafikust, Szécsi Margit és Nagy László költőházaspár 2018-ban elhunyt fiát, aki hiánypótló segítséget nyújtott szülei, Kondor Bélát érintő hagyatékának letétbe helyezésével. A múzeum ugyancsak köszönettel adózik a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány, illetve a miskolci Herman Ottó Múzeum és a Miskolci Galéria munkatársainak, akik szakmai tudásukkal komoly segítséget jelentettek a kiállítás létrehozása során.
A legnagyobb és legismertebb szakmai díjkiosztón megszerzett elismerést valamennyi magyar múzeum büszkén teszi közzé. Ez az oklevél is hamarosan méltó helyére kerül a Tomory Lajos Múzeum új központjának, a Herrich-Kiss villa előterének falán.
*
Szabó Zsófia kurátor az elmúlt félévben sokféle programot szervezett a kiállítás népszerűsítésére: több egyedi szervezésű és nagyközönségnek meghirdetett tárlatvezetést, beszélgetéssel egybekötött irodalmi délutánt, szakmai találkozót és múzeumpedagógiai foglalkozást tartott, többek között a múzeum baráti körének, helyi közösségeknek és kerületi iskolai csoportoknak. A sokszínű kulturális program közül kiemelkedő volt a Kondor Béla és Miskolc kapcsolatáról szóló szakmai kerekasztal beszélgetés. Ennek összefoglalóját mellékeltük, a programról készült filmfelvételt pedig hamarosan honlapunkon is közzétesszük.
[acx_slideshow name=”kituntetes”]
Híres emberek nyomában Pestszentlőrincen
A 100 éve elhunyt Bókay Árpádra, Eötvös Lorándra és Szemere Miklósra emlékeztünk a május 16-i Tomory-napon.
Tavaly Tomory Lajos múzeumalapító halálának 20. évfordulója alkalmából képes vetítéssel egybe kötött előadásokat tartottunk a Herrich-Kiss villában Tomory Lajos életéről, munkásságáról és a múzeum fejlődéséről. A nagy sikerre való tekintettel úgy döntöttünk, alapítónk előtt tisztelegve minden év májusában megrendezzük a Tomory-napot egy-egy témához kapcsolódó előadásokkal, programmal.
Idén 2019. május 16-án 17 és 19 óra között évfordulós nagyjainkra, a 100 éve elhunyt Eötvös Lorándra, Bókay Árpádra és Szemere Miklósra emlékeztünk. Olyan nagyszerű előadókat sikerült felkérnünk erre a napra, mint Timár Gábor, az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszékének vezetője, aki Eötvös Loránd – a Föld megismerése felé címmel a gravitációs tér méréséről, az Eötvös-ingáról és annak tudományos elismeréséről beszélt laikusok számára is érthetően és élvezhetően. Továbbá dr. Székely Mózest, a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club alelnökét, aki a sportszerető és sportszervező Eötvöst, a BEAC első elnökét mutatta be Eötvös Loránd, a sportszervező című előadásában. Mellettük a múzeum munkatársai tartottak előadásokat nagyjainkról. Fodorné Nagy Veronika történész muzeológus Eötvös Loránd pestszentlőrinci kötődéséről és nyaralójáról tartott rövid képes előadást Eötvös Loránd Pestszentlőrincen címmel. Sokak számára érdekes újdonság, hogy Eötvös Lorándnak villája volt Pusztaszentlőrincen, ahol szívesen tartózkodott, gyakran innen járt be az egyetemre lóháton megtartani előadásait és első ingakísérleteit is itt végezte. Heilauf Zsuzsanna, a múzeum vezetője Bókay Árpád – Szabadkőműves az I. világháborúban címmel tartott előadást. Az orvos-egyetemi tanár szabadkőműves tevékenysége mellett az I. világháború alatt tanúsított emberbaráti fellépéséről is hallhatott az érdeklődő közönség. A múzeum gyűjteményében megtalálható „Takarékoskodjunk tápanyagainkkal!” című kis kiadványából idézve megismerhettük háborús konyhára tett tanácsait. Pápai Tamás történész Szemere Miklós – A sportimádó különc címmel érdekes és élvezetes előadással készült Szemere Miklós életútjáról, a kártyázás és lóverseny iránti szenvedélyéről, Ferenc József császárhoz kötődő viszonyáról és sportimádatáról.
A program végén Cziráki Melinda múzeumpedagógus kollégánk a verandán bemutatta, hogy milyen kísérleteket láthattak az Eötvös Loránd nyomában című interaktív órán és akadályversenyen részt vevő kerületi általános iskolás diákok. És ekkor avattuk fel a villa kertjében a Jubileumi Tanácsadó Testület adományozta kis diófa emléktábláját.
A második Tomory-nap sok érdeklődőt vonzott, a Herrich-Kiss villa Látványraktára adott helyszínt a programnak, amelyet megtöltött a hallgatóság. A nagy sikerre való tekintettel jövőre is szeretnénk hasonlóan színvonalas előadásokkal várni a nagyközönséget.
[acx_slideshow name=”tomorynap2019″]
Szakmai kerekasztal-beszélgetés a Tomory Lajos Múzeum Kondor Béla kiállításán
Közel négy hónapja, hogy a Tomory Lajos Múzeum új központja, a Herrich-Kiss villa megnyitotta kapuit a látogatók előtt, ahol a kerület történetében először Kondor Béla grafikus, festő, költő (1931-1972) tiszteletére komplex emlékkiállítás valósult meg.
A Pestszentlőrincen született művész kitörölhetetlen jelet hagyott hátra nem csupán a modern magyar művészettörténetben, de a XVIII. kerület kulturális-művészeti életében is. Így válik az emlékszoba jelzésértékűvé a helyi lakosság, de a szakma számára is. Célunk kezdettől fogva Kondor Béla művészetének egyedülállóságát hirdetni helyi és országos szinten. Az érdeklődők számára rendezett sokszínű programok – mint a kurátori tárlatvezetés, irodalmi délután, vagy múzeumpedagógiai foglalkozás – mellett hangsúly kerül a háttérben zajló szakmai kommunikációra és együttműködésre, mely a célzottan erre irányuló rendezvényekkel tud megvalósulni. Erre került sor március 5-én, a 11 órakor kezdődő szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében, melyben Kondor Béla és Miskolc kapcsolatára reflektáltunk a miskolci Herman Ottó Múzeumból érkező művészettörténész kollégák (név szerint: Kákóczki András, Hajdú Ildikó, Barkóczi Ákos) részvételével, Szabó Zsófia a Tomory Lajos Múzeum művészettörténésze moderálásával. .A vendégek között volt Kondor Mária a művész testvére és jogutódja, valamint több Kondor Béla munkásságát ismerő és kutató művészettörténész, mint Fertőszögi Péter és Marosvölgyi Gábor a Kovács Gábor Művészeti Alapítványtól, Madár Mária a Magyar Nemzeti Galériától, a Tomory Lajos Múzeum munkatársai, illetve más művészeti területen dolgozó kerületi szakemberek
A beszélgetés során szó esett az 1950-es évektől virágzó miskolci művészeti élet alakulásáról, a miskolci grafikus műhely és a krakkói mintára megvalósult Országos Grafikai Biennálé megalapításáról, melyekben Kondor Béla vitathatatlan szerepet játszott. Jelenléte több területen érintette a miskolci grafikus központ átalakulását: tehetségének és elkötelezettségének köszönhetően szakmai vérpezsdítést hozott, és emellett emberileg is példakép volt az ott dolgozó művészek számára, mely határozott morális tartásában nyilvánult meg.
Kondor Béla a Képzőművészeti Főiskola befejezése után kezdett lejárni a miskolci művésztelepre. A városban olyan befogadó szakmai és baráti közeg fogadta, ahol kölcsönös szellemi és művészi támogatásban részesült. Feledy Gyula – a Főiskola grafikai tanszékének akkori vezetője – kitartó munkája nyomán egy olyan grafikus műhely jött létre, ahol a megfelelő eszközbeli ellátottság (litográf gép vagy rézkarcnyomó prés), mely a magas színvonalú munkavégzéshez és a szabad művészi kísérletezéshez elengedhetetlen volt, arra ösztönözte a fiatal művészeket, hogy rövidebb-hosszabb ideig itt dolgozzanak. Ezek a feltételek tették lehetővé, hogy Kondor Béla az évek során rengeteg litográfiát és rézkarcot készítsen Miskolcon, melyeknek kiléte további kutatásokat igényel.
Kondor Béla grafikai munkásságának kibontakozásához nagyban hozzájárult az 1961-ben elinduló (és a mai napig megrendezésre kerülő) Miskolci Országos Grafikai Biennálé, ahol egy alkalommal akár 6-8 munkával is szerepelt. Az 1963-as Biennálén elnyerte a 6000 forintos nagydíjat, melyet addigi művészeti munkásságának elismeréseként és tehetségének ápolása céljából szavazott meg a zsűri. 1969-ig minden biennálén szerepelt, méghozzá igen kvalitásos grafikai sorozatokkal illetve önálló nyomatokkal is.
Miskolcon betöltött szerepéről tanúskodik, hogy 1993-tól a mai napig a Kondor Béláról elnevezett képzőművészeti díjat kapják a város vizuális kultúrájának fejlesztéséhez hozzájáruló művészek. Emellett a Miskolci Galéria évente rendez időszaki tematikus kiállításokat a művész tiszteletére.
A múzeum életében első ilyen jellegű szakmai beszélgetés – mely a jelenlevők interaktív részvételével zajlott – számos érdekes, új információval szolgált, mely a jövőben hasonló programok megszervezésére illetve Kondor Béla tevékenységének további kutatására ösztönöz minket.
Eötvös Loránd nyomában Pestszentlőrincen – akadályverseny a világhírű fizikus élete nyomán.
2019 tavaszán Budapest XVIII. kerületének általános iskoláiban közel 900 diák vehetett részt a Tomory Lajos Múzeum munkatársai és a Csontváry Általános Iskola fizika tanára, Rutthner Attila által tartott, „Eötvös Loránd nyomában” elnevezésű rendhagyó fizikaórákon, így emlékezve meg a pestszentlőrinci kötődésű tudós halálának 100. évfordulójáról. A projekt lezárásaként a múzeum egy félnapos akadályversenyt szervezett, melyen 9 iskola 155 tanulója vett részt.
Május 8-án délelőtt izgatott gyerekcsapatok lepték el a Kossuth teret és környékét, azonban ezen a napon nem csupán a májusi napsütés csalogatta ki a szabadba diákokat és tanáraikat, a Tomory Lajos Múzeum idén Eötvös Loránd halálának 100. évfordulója alkalmából rendezett akadályversenyt a kerület 7-8. osztályos diákjai számára, melyre a kerület 9 iskolájából 40 csapat, 155 tanuló jelentkezett. A résztvevőknek Eötvös Loránd pestszentlőrinci életével, tudományos munkájával, a sportban és turisztikában betöltött szerepével kapcsolatos játékos feladatok sorát kellett minél ötletesebben megoldaniuk. A verseny szervezőinek célja az volt, hogy a diákok megismerjék, átéljék Eötvös tudósi munkásságát, életének, tevékenységének sokszínűségét, egyszerű fizikai kísérletek elvégzésével élvezetes formában értsék meg a természettudományos gondolkodást, méghozzá az „ép testben ép lélek” szellemében. A Tomory Lajos Múzeum munkatársainak munkáját számos intézmény és szervezet, a helyszíneken közel 30 önkéntes közreműködő segítette.
A Kossuth téri református templom alagsori kultúrterme már korán reggel megtelt a regisztráló csapatokkal. Itt a zsűri tagja, Lőrincz Henrik csillagász és Cziráki Melinda múzeumpedagógus, a verseny főszervezője köszöntötte a csapatokat, kísérőket, szervezőket és közreműködőket. Ezután az összegyűltek az Eötvös parkba, Eötvös Loránd egykori villájának helyére vonultak, ahol a zsűri tagjai Kuba Gáborral, az Eötvös Általános Iskola igazgatójával elhelyezték a talapzaton a versenyre benevező csapatok emlékszalagjait. Ezután a csapatok már valóban Eötvös nyomában járhattak: különféle helyszíneken válaszlevelet fogalmaztak Eötvös felesége, Gizella nevében, a Múzeumsarokban egy eredeti Eötvös-Pekár inga várta őket (a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum jóvoltából), melyhez reklámszöveget készítettek. A lovas kocsi, melyre felülhettek Eötvös korabeli közlekedési eszközét idézte fel, és a tudós-hobbifotós háromdimenziós képeinek apropóján 3d-s, virtuális felfedező sétát tehettek az Eötvös emlékmúzeum termeiben a megfelelő szemüveg segítségével a Lőrinci nagykönyvtár számítógépein. Utóbbit az MTA SZTAKI fejlesztésének jóvoltából, az EÖTVÖS100.hu oldalon keresztül. Az akadályverseny fontos állomása volt a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola tornaterme, ahol a Budapesti Egyetemi Atlétikai Club tagjai játékos sorversenyekkel készültek. A Club története szorosan összefonódik Eötvös Loránd nevével, hiszen ő volt a BEAC első elnöke, így a gyerekek ezen a helyszínen a tudós személyiségének egy újabb színfoltjával is megismerkedhettek. A versenyen nem csak kreatívnak kellett lenniük a résztvevőknek, de a végeredményébe az egyes állomásokra való pontos érkezés is számított. Az akadályverseny végállomása az Eötvös Loránd Általános Iskola volt, ahova a gyerekeknek önállóan, térkép segítségével turista jelzéseket követve kellett eljutniuk, melyet a Téry Ödön Túra Club tagjai helyeztek ki. Így Eötvös a magyar turizmus fejlesztésében betöltött szerepéről is megemlékezhettünk.
A változatos feladatok után a gyerekcsapatok befutottak a célba, az Eötvös iskola tornatermébe, ahol Eötvös Loránd egyik első kutatási területével, a folyadékok felületi feszültségével kapcsolatos kísérleteket végezhettek Rutthner Attila, a Csontváry Általános Iskola fizika tanárának vezetésével. A résztvevők nem most találkoztak először Attila bácsival és a felületi feszültség jelenségével, hiszen az akadályverseny egyben lezárása is volt annak a projektnek, amelyet a Tomory Lajos Múzeum idén márciusban indított. Két hónap alatt a kerület 12 általános iskolájában 41 osztály és közel 900 tanuló vehetett részt egy rendhagyó fizika órán, amelyen Attila bácsi a múzeum munkatársaival játékos formában, látványos fizikai kísérleteken keresztül mutatta be Eötvös Loránd életét és munkásságát.
A verseny végén a feladatok értékelését a 3 tagú szakmai zsűri végezte el a lehető legnagyobb odafigyeléssel. A zsűri tagjai Hála József a Honismeret c. folyóirat főszerkesztője, a Földtani Intézet nyugalmazott munkatársa, a Földtani Tudománytörténeti Gyűjtemény vezetője, geológus, etnográfus,
Kovács Péter geofizikus, a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat munkatársa, Lőrincz Henrik csillagász, az Élet és Tudomány és a Természet Világa szerkesztője, a TIT Budapesti Planetárium szakmai vezetője voltak.
A díjakat ünnepélyes keretek között a XVIII. kerület alpolgármestere, Szarvas Attila és Kovács Péter adták át. A verseny tétje nem volt kevesebb, mint egy osztálykirándulás Siófokra. Az első helyezett a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola 8.b osztályából a Halálos 4-es csapata lett, a második helyezett a Bókay Árpád Általános Iskola 7.a osztályából a Serpenyők csapata, harmadik helyezést pedig a Vajk- sziget Általános Iskola 8.b osztályának Ablakok nevű csapata vihette el.
A kerület több intézménye részt vett a nagyszabású rendezvény lebonyolításában. Az Eötvös Loránd Általános Iskola, a Pestszentlőrinci Német Nemzetiségi Általános Iskola, a FSZEK Lőrinci Nagykönyvtára, a Kossuth téri Református Egyházközség biztosították az akadályverseny helyszíneit a Tomory Lajos Múzeum mellett.
A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum Műszaki Tanulmánytára segítségével állíthattunk ki egy valódi Eötvös-Pekár ingát. A rendezvény kiemelt támogatója pedig a Budapest Főváros XVIII. kerület Pestszentlőrinc- Pestszentimre Önkormányzata és a Nemzeti Kulturális Alap voltak.
[acx_slideshow name=”eotvos”]
