MAYERFFY XAVÉR FERENC
(Pest, 1776 – Pest, 1845) sörfőzőmester, szőlész
A család Bajorországból, német területről vándorolt be, édesapja 1796-ban magyar nemesi címet kapott. Ferenc 1799-től bérelte Szent Lőrinc pusztát. Itt komlótelepet (a sörfőzés alapanyaga) és virágzó gazdaságot, a róla elnevezett Ferihegyen pedig szőlőfajta-gyűjteményt létesített. A tehenészet mellett fácánosa és őszibarackosa is híres volt. Pest-Budán sörfőzőházakat működtetett. Mayerffy megbecsült polgára volt Pestnek és Budának: vármegyei táblabíró, a Pesti Lövészegylet főlövészmestere, kiváló céllövő volt.
Lótenyésztőként, kiváló lovasként támogatta a lósport meghonosítását Magyarországon. Széchenyi István gróf barátja volt: művelt, sokoldalú iparos, vállalkozó, országos nevű gazda.
A közügyeket bőkezűen támogatta: a Pesti Magyar Színház létrehozását, az 1838-as árvíz károsultjait, Szent Lőrinc pusztán a ma is látható kápolna felújítását. Nevét a Ferihegy őrzi, mely inkább fennsík, mint hegy, viszont 1950 óta otthona a polgári repülésnek, hisz itt található a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér.
TUDTAD-E, HOGY…
Szent Lőrinc kápolna…
a Grassalkovich-család 1762-ben építtette a Szent Lőrinc pusztai majorságban a Szent Lőrinc kápolnát. Az épületet a bérlő Mayerffy család felújíttatta és új harangot készíttetett, melyen a családtagok neve is szerepel. A harang az épülettel együtt túlélte az elmúlt, viharos századokat, és a mai napig a toronyban van. Mindenki meghallgathatja a vasárnapi mise környékén, a Szent Lőrinc és a Gloriett lakótelep között álló épület környékén.
Ferihegy…
A mai, Ferihegynek nevezett területen (az elnevezés az egykori tulajdonos keresztnevének becézett alakjára utal) új fajtákat nemesített akkor, amikor a magyar szőlőkultúra hanyatlásnak indult. 1820-ban Szent Lőrinc Pusztán, Mayerffy mintagazdaságának területén az uralkodó számára gazdasági bemutatót rendeztek, melyről a Hazai és Külföldi Tudósítások c. lap is beszámolt. A tehenészet mellett fácánosa is híres, mindemellett tevékeny őszibarack-termesztő is volt. A Szent Lőrinc pusztai majorságban – Szemere Miklóst majd 80 évvel megelőzve – lövőcsarnokot állíttatott, ahol rendszeresen tartott díjlövészetet, 1828-ban még táncos programot is rendezett az úri közönségnek. Gyakoriak voltak a falkavadászatok is.
A sörfőzőház…
A pesti Duna-parton saját sörfőzőházat építtetett, s innen látta el Budát is sörrel. 1820-ban a sörfőzés jogát öccsére ruházta, ő pedig a Sas-hegyen létesített szőlőiskolát. Sas-hegyi birtokának egy részén alapították meg az Országos Szőlőiskolát. Ebből fejlődött ki a mai Kertészeti és Szőlészeti Főiskola.
LÓNYAY MENYHÉRT
(Nagylónya, 1822 – Budapest, 1884) politikus, pénzügyminiszter, miniszterelnök
Jogot tanult. Több külföldi útján elkísérte Széchenyi Istvánt, akit élete végéig mesterének tekintett. A 48-as szabadságharc után külföldre kellett menekülnie. Párizsba ment, és pénzügyi ismereteit intenzív tanulással gyarapította. 1850-ben térhetett haza. Később újra politizálni kezdett, országgyűlési képviselő lett, Deák Ferenc híve. Párizsban szerzett, itthon kiemelkedő közgazdasági ismereteit hasznosította: pénzügyminiszter lett.
Karrierje csúcsaként 1871-ben miniszterelnökké nevezte ki az uralkodó, Ferenc József.
Miután visszavonult, 1872-73-ban birtokot vásárolt Szent Lőrinc pusztán. Itt 11 szobás villát épített. Az épület ma is áll a Szil utcában. Élete vége felé egyre több időt töltött itt. Neki köszönhető, hogy Lőrincen (villájának közelében) vasútállomást építettek. Ma emlékét egykori nyaralója és a Lónyaytelep őrzi.
TUDTAD-E, HOGY…
Az emigráns politikus
a politikai okból való kivándorlást emigrációnak nevezik. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverése után sokan emigráltak, őket nevezzük emigránsoknak, közéjük tartozott Lónyay Menyhért is. Azért kellett menekülnie, mert a magyar kormányban államtitkárként dolgozott. 1850-ben hazatérhetett, itthon alapító tagja lett gazdasági egyesületnek, biztosítónak, banknak. 1861-től kapcsolódott be ismét a politikába, mint országgyűlési képviselő és Deák Ferenc híve.
