Harminc éve, 1990. március 12. és 1991. június 16. között hagyták el hazánkat az itt állomásozó szovjet csapatok. A katonák és a fegyverek elmentek, de a kiszolgálásukra létesített infrastruktúra itt maradt,[2] vitákat szülve azok hasznosításáról.[3]
1. kép: Katonák a Béke téren 1954-ben. (forrás: fortepan/Tóth Tibor)
A XVIII. kerületi laktanyák a Halomi út[4] és a Vörös Hadsereg útja (Üllői út)[5] mentén eredetileg a magyar honvédség számára épültek a hidegháború legsötétebb éveiben.[6] Az itt állomásozó tüzérek (az 55. honi légvédelmi tüzérhadosztály parancsnoksága és alárendeltségében a 73., 77. és 135. légvédelmi tüzérezred) a Ferihegyi repülőtér védelmét és a fontos közlekedési utak ellenőrzését látták el. A Sztálin halálát követő enyhülés időszakában, 1953-tól az itt lévő katonaság létszámát csökkentették. 1956-ban a helyi magyar katonák nem léptek fel egységesen, de voltak, akik részt vettek a harcokban és a felkelők által használt fegyverek is innen származtak. A magyar csapatok 1956. november elején elhagyták a laktanyákat – 1957 elején a honvédelmi miniszter az 55. honi légvédelmi tüzérhadosztályt feloszlatta –, helyüket szovjet egységek foglalták el.[7]
2. kép: A Halomi úti laktanya 1965-ben (forrás: fentrol.hu)
3. kép: A Halomi úti laktanya 1990-ben (forrás: fentrol.hu)
A Halomi úti Beloiannisz laktanya területén a szovjetek az ideiglenes itt tartózkodásuk 30 éve alatt több új épületet is emeltek, köztük három ötszintes tiszti lakóházat a Halomi út mentén.[8] Budapesten elsőként ezt a laktanyát hagyták el lakói, így már 1990. október elején – ugyanekkor adták át a szomszédos Flór Ferenc utca első lakóházait – felmerült, hogy ide költöztetnék a fővárosi hajléktalanokat. A környékbeli lakosok féltek a közbiztonság romlásától, így azonnal tiltakozni kezdtek, röplapoztak, aláírásokat gyűjtöttek.[9] Az ügy rögtön a helyi önkormányzat alakuló ülésén, 1990. október 24-én téma volt, a kerület vezetése nem támogatta a Fővárosi Tanács döntését, helyette a 150 tiszti lakást fiatal házaspároknak, a többi épületet pedig oktatási célokra szánták. Demszky Gábor főpolgármester megválasztása után azonnal megígérte, hogy nem költöztetnek ide hajléktalanokat. Érdekesség, hogy itt forgatták a Pa-dö-dö „Bye-Bye Szása” című klipjét és 1990. november 7-én a duó itt tartotta a második nagylemezüket bemutató sajtótájékoztatót.[10]
A terület tulajdonjoga megoszlott az állam (2/3) és az önkormányzat (1/3) között, de a szovjet csapatok kivonulásáig azonban az épületek a kormány hatáskörében maradtak, így a Pénzügyminisztérium Zárolt Állami Vagyont Kezelő és Hasznosító Intézménye[11] szerződést kötött, hogy 1991. november 26-ig a laktanyában lesz a Szovjetunióból kitelepülni kívánó zsidók tranzitszállása.[12]
1991 elején komolyan felmerült, hogy ide költözne a Katolikus Egyetem,[13] amely végül Piliscsabán épült meg. Ezt követően a Máltai Szeretetszolgálat kapta meg az épületeket,[14] míg a tiszti lakásokat a Kincstári Vagyonkezelő Szervezet és az önkormányzat 1992 folyamán értékesítette.[15]
„Aztán jöttek a lakók. A kerületi önkormányzat meghirdette, majd árulni kezdte a megüresedett lakásokat. Nemrégiben boldog emberek kezdtek szállingózni az Isten háta mögötti helyre. Legtöbbjük holmija elfért egy kisebb teherautón. Akik ideköltöztek vagy zsebkendőnyi albérletben laktak, vagy a szülői ház egy számukra kiszorított parányi szegletében. […] Odakinn elég csúf a világ. Üres ablakszemekkel mered rájuk az elhagyott laktanya. Betonkerítésébe – erősítés gyanánt? – szilványi kavicsokat nyomkodtak az egykori falazók. A felburjánzott gyomtengerben egy játszótér maradványa látszik. A hinták, mászókák egy része még használható.”[16]
4. A Halomi úti laktanya főépülete (forrás: airsoftjatekok.hu)
A Királyhágó utcai fronton – az egykori sportpályák helyén – a 2000-es években épült fel a Királyhágó Lakópark, míg a Tarkő és a Kétújfalu utca felőli oldalon – ahol eredetileg nagyméretű raktárak voltak – a 2010-es években modern lakónegyedet hoztak létre, központjában a Herrich Károly térrel.[17]
- kép: A Prokopp Sándor utca építése 2014-ben. (fotó: Tomory Lajos Múzeum / Pápai Tamás)
6. kép: Az Üllői úti laktanya 1965-ben (forrás: fentrol.hu)
7. kép: Az Üllői úti laktanya 1990-ben (forrás: fentrol.hu)
Amíg a Halomi út Beloiannisz laktanyát a szovjet csapatok első között, már 1990 nyarán elhagyták,[18] addig a másik kerületi bázisukról, az Üllői úti Stromfeld Aurél laktanyából utolsóként vonultak ki, még 1991 májusában is itt tartózkodtak. A 26 hektáros területet megfelezték Pestszentlőrinc és Vecsés között.[19] Lőrinchez került a háromemeletes főépület és kettőből az egyik háromemeletes legénységi épület, valamint több egyemeletes épület is. Kezdetben ide is egyetemet terveztek, a kezelést a Mátyás Király Alapítvány kapta meg.[20]
A szándék ellenére azonban sokáig nem történt semmi. 1999-ben határozták el, hogy a területen a két település (Vecsés és a XVIII. kerület) közös ipari parkot hoz létre. 2009-ig a volt laktanyaépületeket mindegyszálig elbontották és 2009-től az ipari park meg is valósult – a vecsési oldalon. A pestszentlőrinci részen azonban csupán 2018-2019-ben épült fel – a határt jelző út mentén – a Wizz Air tréningcentere.
8. kép: Az ikonikus csempekép 1997-ben. (fotó: Tomory Lajos Múzeum / Tasnádiné Ferencz Ágnes)
Pápai Tamás László
Tomory Lajos Múzeum
- november 14-15.
[1] BFL XXXVI. 741. a 1. 1-3. doboz
[2] És még valaki: a Halomi úti laktanyában egy Gorbi (Gorbacsova) névre hallgató 12 éves lánykutya, akit az épületek rendbe hozására érkező munkások, majd a lakók gondoztak. Népszava, CXXI. évf. 208. sz. 1993. szeptember 7. 8. o.
[3] A szovjet fél a kivonulás után kártérítést is követelt a Magyar Államtól az engedély nélkül épült lakóházakért, épületekért cserébe.
[4] Határai: Halomi út – Királyhágó utca – Kétújfalu utca – Tarkő utca.
[5] A Ganzteleppel szemben, a Ganzkertváros mögött.
[6] Eredetileg a két magyar laktanya azonos felépítésű volt, a háromemeletes I alakú főépület mellett kétoldalt egy-egy háromszintes legénységi szállással. Habár azonos tervek alapján készültek, az Üllői úti objektum 1950-ben már létezett, míg a Halomi úti építéséhez csak ezt követően kezdtek hozzá.
[7] Heilauf Zsuzsanna: A XVIII. kerület 1956-ban. In: Kenyér és tank. 1956 pestszentlőrinci és pestszentimrei eseményei. Budapest, 2016. 13–38. o. és Karip Gyula: miért települt kerületünkbe légvédelmi tüzérhadosztály? In: Mérlegen a múlt. Írások Budapest XVIII. kerületének történetéből. Szerk.: Feitl Írisz–Heilauf Zsuzsanna. Budapest, 2010. 206–208. o.
[8] Valószínűleg 1979-ben épültek. Szabad Föld, XLVI. évf. 50. sz. 1990. december 11. 5. o.
[9] Népszava, CXVIII. évf. 238. sz. 1990. október 10. 4. o. és Nyugi Kerületi Magazin, II. évf. 1. sz. 1991. január.
[10] MTI-FOTO-915398 (archivum.mtva.hu) – háttérben a Királyhágó u. 74. és 76. De az Üllői úti laktanyában is készültek vágóképek. MTI-FOTO-915396 (archivum.mtva.hu) – az Üllői út 756. vonalában.
[11] Neve 1991. január 1-jén Kincstári Vagyonkezelő Szervezetre változott.
[12] A Szovjetunióból Budapesten keresztül 1989-ben kezdődött a kivándorlás Izraelbe, amikor a Malév és az El-Al rendszeres légi kapcsolatot létesített Budapest és Tel-Aviv között. Az ekkor kivándorolt zsidók száma százezrekre tehető. 1991. december 23-án a palesztin terroristákkal jó kapcsolatokat ápoló két német aktivista robbantásos merényletet követett el egy kivándorlókat szállító busz ellen.
[13] Itt tervezték felállítani a bölcsészkart, a kántor-, hitoktató- és szociális munkás-képzést.
[14] Ma a Kappel Emília utcai egykori legénységi épület az Állami Egészségügyi Ellátó Központhoz tartozik, míg a 7200 m2-es főépületben Airsoft-játékokat szerveznek. A másik legénységi épület elhagyatott.
[15] Népszabadság, Budapest melléklet. 1996. november 26. 31. o.
Az új lakók félmillió és másfélmillió forint közötti összegekért juthattak lakáshoz – a vételárat 20 évig törlesztették. Népszava, CXXI. évf. 208. sz. 1993. szeptember 7. 8. o.
[16] Népszava, CXXI. évf. 208. sz. 1993. szeptember 7. 8. o.
[17] Az új városrészben az utcaneveket helyi hírességekről nevezték el: Kappel Emília, Fedák Sári, Porkopp Sándor, Balogh Géza, Mayerffy Xavér Ferenc.
[18] Heti Budapest, III. évf. 2. sz. 1991. január 11. 7. o. és Kurír, III. évf. 4. sz. 1992. január 7. 6. o.
[19] A határt ma az eredeti laktanya területet srégen kettészelő út (Modellreptéri út) jelöli.
[20] Ez összefüggött a mátyásföldi szovjet objektum tervezett európai ifjúsági központként való hasznosításával.
