Az 1920. év elején Pestszentlőrincen, a lajosmizsei vasút közelében, a Lenkei utcában új olajipari vegyészeti gyár nyílt, lényegében szemközt Schmidek és Grünstein festékgyárával, mely már több mint egy évtizede ott működött az utca elején. Az új gyár, a másikhoz hasonlóan szintén a két alapító nevét viselte: „Hercz és Mautner”. Mindkét tulajdonos járatos volt a vegyészeti szakmában és az olajszármazékok terén, hiszen Hercz Jenő (1882–?)[1] 16 éven át volt Biehn János kispesti vegyészeti illetve aszfaltgyárának a gyárvezetője, míg Mautner Henrik (1875–?) az újpesti Kollár Miklós és Breitner vegyészeti gyárban volt cégvezető 22 évig.[2] A két alapítónak nem ez volt az első közös vállalkozása, 1918. március 4-én már benne voltak a „Derit” Aszfalt- és Kátrány-termékgyár Részvénytársaság alapításában, melyben többek között részt vett dr. Edelmann József kispesti orvos is.[3]
A Lenkei utca 11. számú telket még 1896-ban vásárolta meg Laczkó András és felesége a parcellázó Kohn Bélától és Ormai Károlytól, és amelyre a századfordulón felépítették házukat. Tőlük 1918 szeptemberében Szabó Vilmosné és Bajusz Józsefné vásárolta meg a telket. Ugyanekkor vásárolták meg a szomszédos Lenkei utca 9. számú telket is az azt 1914-ben megvásárló első tulajdonosától, Rothbarth Jakabtól. Innentől kezdve a két telek története összefonódott, még 1918 novemberében Czverencz György és felesége tulajdonába kerültek. Hercz és Mautner 1920. március 3-án vásárolta meg 64.000 koronáért Czverenczéktől a Lenkei utca 9-et és a Lenkei utca 11. számú telket is a házzal. Majd Herczék 1920. július 22-én kibővítették a telepüket a két ingatlanhoz kapcsolódó, a tömb belsejében lévő két parcellával.[4]
A telekvásárlások hivatalos lebonyolításától függetlenül az ügyintézést és a tervezést már korábban elindították. 1920. február 15-én a kispesti építész, Tárnok Ferenc – aki ugyancsak 1920-ban alapította Pestszentlőrincen, a Varjú utca végén a Dominó Műkőgyárat – elkészítette a gyár műhelyének tervrajzát, és helyszínrajzát.[5] Február 17-én pedig Hercz Jenő és Mautner Henrik beadta az építési és az iparengedélyezési kérelmet Pestszentlőrinc község elöljáróságának, melyhez műszaki leírást is csatoltak:
kép: A Hercz és Mautner gyár tervrajza
„Műszaki leírás a Pestszentlőrincz községben Lenkey utca 9–11 számú /:1536/1537[6] helyrajzi szám:/ [telek] alatt létesítendő kocsikenőcs, gépzsír /:towotte:/ és egyéb kenő anyagokat előállító vegyi gyárról. A kocsikenőcsöt kőolaj és kőolajüledéknek mésszel való keverés és gyantaoldattal való emulgálása által készítik, főleg hideg úton csak hűvös időben kell az olajat és gyantaoldatot egy erre a célra befalazott üstben circa 15–20°-ig hevíteni. A gépzsírt pedig meleg úton állítjuk elő még pedig növényolajnak elszappanosítása által és kőolajjal való megfőzése után. A többi esetleg gyártandó cikkek úgymint bőrzsír, patazsír, szerszámkenőcs, gépszíjkenőcs stb., ehhez hasonlóképen, de külön-külön eljárással lesznek előállítva. A létesítendő gyártelepen a fentemlített anyagokat részint nyers, részint kész állapotban a szükségeshez képest tárolni kell. A gyártás folyamán bűz nem támad, és szennyvíz nem képződik.
Pestszentlőrincz, 1920. évi február hó 16-án Hercz Jenő és Mautner Henrik.”[7]
Az 1920. március 3-án tartott helyszíni szemlén a szomszédok és az utca lakói hiába tiltakoztak, hogy „a szomszédságban lévő olajfesték gyár [Schmidek és Grünstein] téli és mindenkori időjárás alkalmával oly bűzt idéz elő, hogy az egész környékbeli levegőt megfertőzteti és a közelbe lakóknak fejfájást idéz elő”.[8] A vegyészeti gyártelep iparigazolványát 1920. március 9-én kiállították, egy kikötést tettek azonban: mivel a „környék rohamos fejlődés előtt áll”, ezért csak 10 évre engedélyezték az üzem működését.[9] Április 21-én az épület elkészült, melyet a központi iparfelügyelőség május 11-én tekintett meg, és az alábbi kifogásokat emelte:
„1. Munkásoknak étkező – öltöző – mosdó helyiség bocsátandó rendelkezésére, melynek berendezésére ételmelegítésre alkalmas kályhából, kellő számú elzárható munkásruhaszekrényből, csapról folyó mosdóból, asztal s fapadokból álljon.
2. Az üstök tüzelőajtója a munkatermen kívül legyen. Az üstök fölé a szabaddal közlekedő gőz- gáz-elvezető ernyők szerelendők fel. Az üstök csapófedővel látandók el s peremmel bírjanak, hogy az anyag túl ne folyhasson.
3. A munkaterem padozata s falai két méter magasságig mosható anyagból készüljenek.”[10]
Május 18-án megkapták a gyártelep üzembe helyezésére az engedélyt 1931. június 31-ig, július 21-én pedig az épület használatba vételi engedélye is megérkezett, melyben minden valószínűség szerint már a július 6-án kérvényezett raktár is benne foglaltatott.[11]
Közben 1920. április 1-jén „Hercz és Mautner” néven maga a cég is megalakult, amely profilja szerint a kátránytermékek, fedőlemezek, kenőolajok és kenőanyagok vételével és eladásával foglalkozott.[12] Termékei elsősorban a gépzsírok és gépolajok, illetve kocsikenőcsök voltak.[13]
2. kép: Hercz és Mautner hirdetése (Vegyi Ipar, 1924. december 30. 6. o.)
1924 novemberében Mautner Henrik kilépett a cégből, majd 1926 júniusában elszegényedése miatt öngyilkosságot kísérelt meg.[14] Hercz Jenő pedig egyedül folytatta tovább a gyár igazgatását, de a cégnév megmaradt. Ám ezt követően nehéz időszak köszöntött a vállalatra.[15] 1926 februárjában a Hazai Kőolajipar Rt. jegyzett be jelzálogot az ipartelepre 200.000.000 korona értékben, és márciusban pert is indított követelései érvényesítésére. 1929 decemberében pedig a Steaua Magyar Kőolaj Rt. jegyzett be zálogjogot áruvételár címén 33.400 pengő értékben, és 1931 júniusában végrehatást kért a Hercz és Mautner telepére.[16]
Közben lejárt az üzem tízéves működési engedélye, valamint 1931 áprilisában Hercz Jenő kispesti házára is árverést hirdettek, így végül 1931. szeptember 9-én Hercz 16.000 pengőért eladta a Lenkei utcai telepet a Kispesti Bank és Takarékpénztárnak.[17] 1933-ban dr. Edelmann Józsefné vásárolta meg, aki 1936-ben eladta Vajda Ödönnek 11.000 pengőért. Vajda annak a Magyar Bélésszövetgyárnak volt a cégvezetője, amely a tömbnek az Egressy utcai felét foglalta el és szomszédos volt a Hercz és Mautner telepével. A gyártelepet a Könnyűipari Minisztérium 1949-ben az Általános Fonó és Textilgyár Rt. (a bélésszövetgyár utóda) tulajdonába rendelte, majd annak beolvadása után az állam tulajdonába, és a Kispesti Textilgyár kezelésébe került.
1985-ben az Építőipari Innovációs Alap eladásra hirdette a Lenkei u. 9-11 alatti ipartelepet.[18] 1994 és 1997 között a SMOG Kereskedelmi Kft. volt itt bejegyezve.[19] 2003-ban a VARIOMAX-2000 Ipari Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t, 2006-ban az R-R Hungary Gépipari és Kereskedelmi Kft.-t számolták fel ezen a címen.[20]
A terület mindezek ellenére a főváros tulajdonában maradt. 2011-ben felmerült, hogy a Madách Színház veszi bérbe, ezt azonban elvetették.[21] 2014-ben hivatalosan az itteni raktárba költöztek a Budapesti Történeti Múzeum régészeti-történeti leletanyagai az óbudai gázgyári lakótelepről.[22]
Pápai Tamás László
Tomory Lajos Múzeum
- július 6-7.
[1] Herz (Hercz) József Jenő gyári hivatalnok, Kispest, Üllői úti lakos. 1907-ben vette feleségül Gáspár Karolinát, egyetlen fiúk, Herz István (1908–1945), vegyészmérnök lett. Az 1920-as és 1930-as években a szociáldemokrata pár színeiben városi képviselő Kispesten. 1927-ben a Kispesti Vasmunkás Sakk-kör díszelnökévé választották.
[2] Vegyi Ipar, 1921. szeptember 15. 2. o.
[3] Központi Értesítő, 1919. 44. szám 999. o. A céget 1921-ben felszámolták.
[4] BFL XV. 37.d 2645. doboz 528. betét, BFL XV. 37.d 2646. doboz 2646. és 4272 betét
[5] BFL IV. 401.b 113. doboz, Hercz és Mautner
[6] Helyesen 1536. és 1535. hrsz.
[7] BFL IV. 401.b 113. doboz, Hercz és Mautner
[8] Uo.
[9] Pestszentlőrinci iparlajstrom 3/1920. és BFL IV. 401.b 113. doboz, Hercz és Mautner
[10] BFL IV. 401.b 113. doboz, Hercz és Mautner
[11] Uo.
[12] Központi Értesítő, 1920. 53. szám, 765. o.
[13] Vegyi Ipar, 1922. március 31. 6. o. és 1923. március 31. 8. o.
[14] Vegyi Ipar, 1924. november 20. 5. o. és Budapesti Hírlap, 1926. június 29. 9. o.
[15] A név körül sok bizonytalanság volt, a tulajdoni lapon: 1920-ban „Hercz Jenő és Mautner Henrik vegyészeti gyár”, 1924-ben helyesbítés „Herz és Mautner vegyészeti gyár”-ra, majd „Hercz és Mautner”-re. 1925-ben, miután Mautner kivált, a Központi Értesítőbe előbb beírták, hogy a cég neve „Hercz Jenő”, majd gyorsan ki is javították az eredeti névre.
BFL XV. 37.d 2645. doboz 528. betét és Központi Értesítő, 1925. április 2. 1. o.
[16] BFL XV. 37.d 2645. doboz 528. betét és Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1931. június 26. 8. o.
[17] Budapesti Közlöny Hivatalos Értesítője, 1931. április 14. 11. o. és BFL XV. 37.d 2645. doboz 528. betét
[18] Világgazdaság, 1985. augusztus 22. 3. o.
[19] www.e-cegjegyzek.hu
[20] Napi Gazdaság, 2003. március 10. 19. o. és 2006. április 24. 21. o.
Az R-R Hungary felszámolása még 2009-ben is folyt: Magyar Nemzet, 2009. április 3. 18. o.
2012-ben ezen a címen jegyezték a Kristály Ablak Kft.-t, illetve a Havix Kft.-t is. Városkép, 2012. február 8. 5. o.
[21] http://files.madachszinhaz.hu/uploads/files/Berleti_szerzodes_mod1.pdf
[22] 2143/2013. (XII. 11.) Főv. Kgy. h. https://net.jogtar.hu/rendelet?docid=A14H0201.FOV&dbnum=104&council=fovaros
