A CIVIL SZEKTOR FELSZÁMOLÁSA PESTSZENTLŐRINC-PESTSZENTIMRÉN 1945-1950
Bevezetés
A II. világháború, a front átvonulása Magyarországon nem csupán az államszervezet, de a társadalom szövetének megbomlásával is járt. Struktúrákat mosott el az idő, személyek szóródtak szét, kapcsolatok szűntek meg vagy alakultak át. Az újjáépítés tehát nem csak tárgyakra vonatkozott, sorsok, fogalmak, s – többek között – szervezetek újjáépítését is jelentette.
A civil szervezetek mozgástere már a háborút megelőzően beszűkült, működésük elé egyre több akadályt gördített a közigazgatás. A harcok megszűntével azonban megvolt az esély a hazai civil szektor újjászerveződésére is. Felvirágzás helyett azonban az elkövetkező évek minden korábbinál nagyobb rombolást hoztak magukkal. Még 1945-ben megindult a civil szervezetek feloszlatása, és nagyüzemi méretekben zajlott egészen 1950 elejéig – legalábbis forrásunk, a magyar állam hivatalos lapja: a Magyar Közlöny (továbbiakban: MK) szerint. A munkát a hatáskörüket folyamatosan növelő belügyminiszterek végezték el.
A vizsgált időszakban belügyminiszteri intézkedéssel érintett civil szervezetek számára a MK alapján országos és helyi méretekben is következtethetünk. Pontos számok helyett inkább folyamatok felvázolására nyílik lehetőség, s ennek a MK forrásértékén túl más okai is vannak. A 19. század közepétől, mióta statisztikai módszerekkel kezdték el vizsgálni a civil szervezeteket, szinte minden felmérés más és más szempontok szerinti csoportosításban közölt az egyes időszakokról adatokat. Egységes fogalmak és szempontrendszer az önszerveződéstörténeti kutatásoknál a mai napig sem alakult ki. Ennélfogva más eredményre jutunk, ha a helyi sajtó vagy ha hivatalos lapok, s megint más ha szakkönyvek, netán levéltári anyagok alapján próbáljuk meg a civil szektor egy adott időbeli számának és összetételének rekonstruálását.
Éppen ezért itt most minden korábbi adat és számítás felhasználása nélkül, pusztán a MK-re alapozva próbáljuk rögzíteni, hogy kik, milyen eszközökkel és milyen módon kezdtek neki a civil szervezetek feloszlatásának, illetve egyes esetekben újjászervezésének, s ezen intézkedések egy adott településterületen milyen civil szervezeteket érintettek.
A településterület tekintetében a jelenlegi XVIII. kerület közigazgatási területét vettük alapul, tekintettel arra, hogy e Budapest környéki agglomerációs településeket jogalkotási, igazgatási szempontból már 1945-től kezdve egyre inkább Budapest részének tekintették[1] – még ha az egyesítés hivatalosan csak 1950. január 1-én következett be.[2] A háború után más közigazgatási változások is formálták a kerület mai területét: 1945 szeptemberében több kertvárosi területet csatoltak át a szomszédos településektől, így például a mai Ganzkertvárost és Ganztelepet. Az itt működő civil szervezeteket – ha a MK közleményei alapján azonosíthatóak voltak – szintén kigyűjtöttük. A kerület múltjából adódóan több pestszentlőrinci civil szervezet nevében a kispesti jelző is szerepel, utalva arra, hogy az 1910-es kettéválás ellenére a két település kapcsolatai nem szakadtak meg.[3]
Vizsgálatunk időben is korlátozott: a MK 1945 és 1950 között[4] közölte rendszeresen a civil szervezeteket érintő intézkedéseket. Nem kizárt, hogy ezt követően is maradt még, később feloszlatásra kerülő, működő szervezet – akár a XVIII. kerületben, akár máshol, de ugyanígy azt is feltételezhetjük, hogy a munka ekkor fejeződött be.
Az események megértéséhez még egy rövid fogalmi kitérő szükséges. Jogi és nem jogi személyekről van szó, melyeket a MK alapján nem, sőt teljes bizonyossággal még alapszabályaik ismeretében sem lehetne precízen elkülöníteni. Az egyesület fogalma ráadásul a 19. századtól kezdve folyamatosan változott, de általában a mai értelménél tágabb körben használták. Így például vizsgált korszakunkban az érintett egyesületek között – igaz, hogy elhanyagolható számban – például ipartestületeket[5] és ipartársulatokat[6] egyaránt találunk. Ezeket nem válogattuk szét, és nem csoportosítottuk külön kategóriákba. Ehelyett jelen tanulmányban, ha általában a szervezetek összességéről beszélünk, akkor civil szervezeteket vagy civil szektort említünk, azon belül pedig, ha szükséges, külön utalunk az egyes, korabeli kategóriákra.
Jogi háttér
A civil szervezetek joga néven emlegetett jogterület alapvetően két jogág: a magánjog és a közjog szabályaiból tevődött össze, s ez a kettőség lényegében még hatályos jogunkban is létezik. A magánjog (polgári jog) alapján létrejött egyesület működésének megkezdéséhez már a dualizmus időszakában szükség volt egy további lépésre. Akkor a közigazgatáson belül, az illetékes miniszter láttamozása jelentette a folyamat végét, a működőképesség elnyerését, ma pedig a bíróság az, amely az alapszabályt formailag megvizsgálja. A jogi nyelven felügyeleti jognak nevezett intézmény (láttamozás) terjedelme a 20. század első felében gyakran, a rendszerek függvényében változott. Már a háborús készülődés idején e felügyeleti jogkör jelentős részét a kormányon belül a belügyminiszterhez telepítették,[7] s lassan megindult az egyesületek, majd általában a civil szervezetek megalakulásának adminisztratív eszközökkel történő akadályozása.
Vizsgált korszakunk jogtörténeti paradoxona, hogy a civil szektor felszámolása jelentős részben e háború előtti jogszabályok alapján ment végbe (a XVIII. kerületi arányokat lásd: 1. táblázat), ám emellett a belügyminiszterek természetesen tovább tágították, végül pedig kizárólagossá tették hatáskörüket a civil szektor felett.
Most pedig nézzük meg közelebbről e jogszabályokat, s ezek tartalmát – legalábbis azokat, amelyek a XVIII. kerület eseményeiben szerepet játszottak, s egy-egy helyi példát is alkalmazásukra.[8]
- Az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló évi VIII. tc.:[9] a törvény és annak is csak a 36.§-át használták – a 7330/1946 ME rendelettel együtt – és csupán 1949 őszén és decemberében az ipartestületek feloszlatásánál. A ME rendelet alkalmazására azért volt szükség, mert a tc. eredetileg a kereskedelmi miniszter hatáskörébe utalta az ipartestületek feloszlatását. E törvényhelyre alapozva oszlatták fel például a Pestszentimrei Általános Ipartestületet.
- Az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1938:17. tc.:[10] a törvény kimondja, hogy egyesület vagy „bármily más megjelölésű szervezet” csak a belügyminiszter, illetve az illetékes más miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben gyakorolt láttamozását követően működhet (vagyis az egyesületnek írott alapszabállyal kell rendelkeznie, és ezt a belügyminiszternek mindenképpen látnia kell) (1.§). A törvény megadja az alapszabály és tilos egyesület fogalmát (1.§ (3) bekezdés, 2.§). A tilos egyesületeket a belügyminiszter, illetve az illetékes más miniszter a belügyminiszterrel egyetértésben „haladéktalanul feloszlatja és vagyonát közjóléti célokra fordítja” (3.§). A törvény kihágási (a mai szabálysértés) tényállásokat rögzít (4-9. §). A XVIII. kerületi oszlatásoknál leggyakrabban alkalmazott jogszabály. Ezt alkalmazták többek között a Pestszentlőrinci Asztaltársaság feloszlatásánál.
- Az egyesületek működésének fokozottabb felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló 181.000/1937. BM körrendelet[11] elsősorban eljárási kérdésekkel foglalkozik.[12] A belügyminiszteri láttamozást igénylő egyesületi iratokat (alapszabályok, egyes közgyűlési határozatok) a közgyűlést követő naptól számított 30 napon belül a miniszternek fel kell küldeni (1. pont). A láttamozási kérelemhez mellékelni kell: az alapító tagok és a vezetőség névjegyzékét 4 példányban (foglalkozás, lakcím, születési hely és idő, vallás, szülők neve), illetve meg kell adni az egyesület állandó vagy ideiglenes címét (2. pont). A rendelet szabályozza az adatváltozások bejelentési határidejét, a különböző esetekben benyújtandó kérelmek számát (3-4. pont). A 6. pont egy igen tág körben mérlegelhető fogalmat használ: „Ha az egyesület működését elfogadható indokból ideiglenesen szüneteltetni kívánja […] a szüneteltetés engedélyezését a belügyminisztertől kérnie kell”. Az indokok elfogadhatósága e szerint a miniszter tetszése szerint változott. A szüneteltetési kérelem elmulasztásának igazgatási szankciója volt: a működését egy éven túl engedély nélkül szüneteltető szervezetet a belügyminiszter feloszlathatta. A 7. pont kihágási tényállásokat tartalmaz, a 9. pedig a bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget az egyesületek helyi szervezeteire is kiterjesztette. E jogszabályra hivatkoztak a Pestszentlőrinci Állami Gimnázium Barátainak Egyesülete feloszlatásánál.
- A fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról szóló 529/1945. ME rendelet:[13] az első, háborút követően alkotott jogszabály, amely történetünkben közvetlen szerepet kap. Megalkotását az 1945. január 20-i moszkvai fegyverszüneti egyezmény 15. pontjában[14] foglaltak teljesítése tette szükségessé. A kormány feloszlatta a „magyar területen lévő összes Hitler-barát, vagy más fasiszta politikai, katonai jellegű szervezeteket, valamint az egyéb olyan szervezeteket, amelyek az Egyesült Nemzetekkel ellenséges propagandát folytatnak vagy folytattak, tekintet nélkül arra, hogy működésük alapszabályszerű vagy attól eltérő volt-e. Az első bekezdésben felsorolt szervezeteknek működést kifejteni tilos.” (1.§). Ilyen jellegű egyesületek, szervezetek a jövőben sem alakíthatók (2.§). A 3.§ 25. pontban tételesen felsorolja a feloszlatásra kerülő egyesületeket. E szám természetesen a többszöröse is szóba jöhet érintettként, hiszen sok szervezetnek voltak helyi csoportjai szerte az országban. A 6. szakaszt fontosnak tartjuk ismét szó szerint idézni: „Ha a törvényhatóság első tisztviselője az első § alá tartozó olyan szervezet, párt, egyesület vagy társaság létezéséről szerez tudomást, amely a 3.§-ban nincsen felsorolva, köteles azt haladéktalanul jelenteni a belügyminiszternek, aki a feloszlatásra szükséges intézkedést megteszi.” Vagyis ez az első ránézésre egzakt szöveggel rendelkező jogszabály, már megalkotásakor széles diszkrecionális[15] jogkört biztosított feloszlatás tekintetében a belügyminiszternek. Kedvelt jogszabály volt Lőrincen is, például a Pestszentlőrinci Állami Telepi Kaszinó feloszlatásánál. Az összesen nyolc szakaszból álló jogszabálynak van egy fontos, három szakaszból álló módosítása, ezt az időrendiségtől eltekintve itt ismertetjük:
- A fasiszta politikai és katonai jellegű szervezetek feloszlatásáról szóló 529/1945. ME rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 3830/1946. ME rendelet:[16] az 529/1945 ME rendelet (alaprendelet) 1.§-a alá eső szervezetek feloszlatása tekintetében, az 1938:17. tc. 3.§-ától eltérően, minden esetben a belügyminiszter jár el (1.§).[17] A belügy győzelme azonban még csak részleges volt, ugyanis a feloszlatott szervezetek vagyonáról szóló döntés kérdésében megmaradt az osztott hatáskör, igaz, a sorrenden történt egy csavar, és a végső döntés a szaktárcától a BM-hez került. Erről szól a módosító rendelet 2.§ (1) bekezdése: az alaprendelet 3. és 6.§, illetve jelen módosító rendelet 1.§-a alapján feloszlatott minden szervezet „vagyonának hovafordítása kérdésében az érdekelt miniszterrel egyetértve a belügyminiszter határoz.” További változás, hogy míg az alaprendelet nem tartalmaz felhatalmazást, a módosító rendelet végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. 1948 januárjától e jogszabályt másodlagosan a 7330/1946 ME rendelettel együtt használták. Így e két jogszabályra hivatkozással oszlatták fel a XVIII. kerületben az ipartársulatok egy részét, mint például a Kispest-Szentlőrinci Vendéglősök Ipartársulatát is.
- Az egyesülési szabadsággal elkövetett visszaélések megtorlásáról szóló 1938:17. tc. egyes rendelkezéseinek módosítása és kiegészítése tárgyában kiadott 7330/1946 ME rendelet:[18] e rendelet révén vált teljessé a belügyminiszter hatalma a civil szektor felett. Az 1.§ szerint „egyesület vagy bármely más megjelölésű szervezett személyegyesülés, tekintet nélkül tárgyára és alapszabályszerű céljára a belügyminiszter főfelügyeleti hatáskörébe tartozik.” A szakminisztériumot illetően a belügyminiszternek már csak értesítési kötelezettsége volt (15 napon belül) az adott intézkedést követően. Gyakran használt jogszabály volt országosan és helyi szinten is. Ez alapján oszlatták fel például Pestszentlőrincen a Pestszentlőrinci Szemeretelepi Tornaegyesületet. Általában másodlagosan is hivatkoztak rá az 1938:17. tc. alkalmazásakor, mint a Pestszentlőrinci Kereskedők Egyesülete esetében.
- A tűzoltóság és a tűzrendészet újjászervezéséről szóló 10.280/1945. ME rendelet:[19] a rendelet 1.§ (2) bekezdése szerint „az önkéntes tűzoltó testületek a jelen rendelet hatálybalépésével megszűnnek”. A 19.§ (1) bekezdése szerint pedig – szintén a hatályba lépéssel egyidejűleg – megszűnik a Magyar Országos Tűzoltó Szövetség és a törvényhatósági tűzoltó szövetségek. A végrehajtásra „az érdekelt miniszterekkel egyetértve” a belügyminiszter kapott felhatalmazást. Érdemes egy pillanatra végignézni, hogy ez a felhatalmazás hogyan is nézett ki a gyakorlatban. Annak ellenére, hogy a rendeletben expressis verbis kimondták az egyesületi formában működő önkéntes tűzoltó testületek feloszlását, 1946-ban hozzáláttak a tételes, határozati úton történő megszüntetésnek is. 1946-1947-ben e feloszlatások egyedül az 1938:17. tc-re hivatkozással zajlottak, 1948-ban egyszerre hivatkozták az 1938-as törvényt a 7330/1946 ME-vel (ezt pedig a 3830/1946 ME-vel), majd pedig 1949-től csak a két ME rendelet alapján fejezték be a tűzoltó szervezetek felszámolását. A jogszabályok váltakozása tükrözi a hatáskörök változását is. A 7330/1946 ME 2.§-ának második mondata ugyanis az akkoriban közkedvelt szófordulattal úgy rendelkezett, hogy a rendelet „hatálybalépésével minden ellentétes jogszabály hatályát veszti”. Így a 10.280/1945 ME azon szakasza is, amely a belügyminiszter mellett esetlegesen más minisztereknek engedett beleszólást a feloszlatásokba. A rendelet alapján oszlatták fel 1946-ban a Pestszentlőrinci Önkéntes Tűzoltó Egyesületet és a Pestszentimrei Önkéntes Tűzoltó Egyesületet.
A belügyminiszterekre is igazak azonban Ady sorai: „[t]emeszteni is tudsz és tudsz támasztani…”,[20] hiszen a feloszlatások és egyéb belügyminiszteri intézkedések mellett korszakunkban több szervezet alapszabályát láttamozták is. E láttamozásokból azonban az újonnan alakult szervezetek számára közvetlenül nem következtethetünk, ugyanis láttamoztatni kellett az alapszabályok módosításait is, s ezt a csoportot a MK alapján nem mindig lehet pontosan elhatárolni. A források alapján azonban annyi biztosan látszik, hogy országos szinten a láttamozások túlnyomó többsége, nagyjából 85%-a, új szervezetre vonatkozott.
Kezdetben, mint ez lentebb, a táblázatokból is látszik, a láttamozás sem volt a belügyminiszter kizárólagos hatásköre, szakterületükön általában az egyes miniszterek önállóan döntöttek. Így a XVIII. kerületben a pénzügyminiszter. Az ő Kispest és Pestszentlőrinci Tanerők Temetkezési Biztosító Egyesülete esetében gyakorolt kétszeri láttamozása például alapszabály-módosítást takar, csakúgy mint a Pestszentimrei Szervezett Munkások Dalkara esetében a belügyminiszteri jóváhagyás.
Az egyéb, civil szektorral kapcsolatos belügyminiszteri intézkedéseknek több csoportja is létezett: láttamozás megtagadása, nyilvántartásból törlés, megalakulás tudomásul vétele, felszámolás elrendelése, egyesülés, beolvadás jóváhagyása, önkormányzat felfüggesztése, miniszteri biztos kirendelése vagy önkormányzat visszaállítása, miniszteri biztos felmentése. Ide tartozott az önkéntes feloszlás tudomásul vétele is, a vizsgált időszakban a kerület területén e kategóriába tartozó egyetlen eset ezzel kapcsolatos: a Szemeretelep-Kertvárosi Közművelődési Egyesület önkéntes feloszlásának tudomásul vételéről szóló közleményt a MK 1945. december 23-i számában jelentették meg.
Most pedig tekintsük át a miniszteri intézkedéseket és a jogszabályok alkalmazásának gyakoriságát a XVIII. kerületben táblázatos formában.
| Egyesületekkel kapcsolatos intézkedések a mai XVIII. kerület közigazgatási területén 1945-1950
Összesítő tábla |
||||||||
|
Év |
Feloszlatás |
Önkéntes feloszlás jóváhagyása |
Láttamozás |
Összes intézkedés |
||||
| 1938:17. tc. | 181.000/1937 BM | 529/1945 ME | 7330/1946 ME | 10.280/1945 ME | ||||
| 1945 | 0 | 0 | 1 | 0 | 0 | 1 | 1 | 3 |
| 1946 | 1 | 0 | 7 | 0 | 2 | 0 | 1 | 11 |
| 1947 | 18 | 0 | 1 | 2 | 0 | 0 | 0 | 21 |
| 1948 | 1 | 3 | 1 | 4 | 0 | 0 | 1 | 10 |
| 1949 | 3 | 0 | 0 | 4 | 0 | 0 | 4 | 11 |
| 1950 | 1 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | 1 |
| Összesen: | 24 | 3 | 10 | 10 | 2 | 1 | 7 | 57 |
- 1. táblázat, forrás: MK 1945-1950-es évfolyamok
A feloszlatásokat nézve látható, hogy a XVIII. kerület tekintetében a csúcspont 1947-ben volt, 21 szervezettel. 1945-ben 1, 1946-ban 10, 1948-ban 9, 1949-ben 7, végül 1950-ben 1 feloszlatás történt. Az arányok egy kicsit eltérnek az országos szinten megállapítottaktól. Itt a csúcspont 1946 volt, ezt követte 1947, 1949, majd 1948 és végül 1950.[21]
A másik nagyobb csoportot a láttamozások jelentik, ez – országosan és helyi szinten egyaránt – 1949-ben tetőzött. Az okok vizsgálata már elvezet a személyek köréhez.
Belügyminiszteri arcképvázlatok
A hazai civil szektor 1945-1950 közé eső feloszlatásának levezénylése négy, kommunista párthoz kötődő belügyminiszterhez kapcsolódik. Módszereikről, hozzáállásukról – ha csak felületesen is – a Közlöny alapján is képet alkothatunk.
Erdei Ferenc (1910-1971) 1944. december 22. – 1945. november 15. között volt az Ideiglenes Nemzeti Kormány belügyminisztere. Az első feloszlató határozatok 1945. augusztus elején az ő minisztersége alatt jelentek meg a MK-ben, az 529/1945 ME rendeletre hivatkozással. Hozzá köthető a tűzoltóság újjászervezéséről szóló 10.280/1945 ME rendelet előkészítése, amely azonban csak megbízatásának megszűnése előtt két nappal lépett hatályba, így alkalmazására már nem maradt idő.
Nagy Imre (1896-1958) különböző kormányzati posztokat töltött be 1945-1956 között, ezek közül talán 1945. november 15.- 1946. március 20. közötti belügyminiszteri működését kísérte és kíséri a legkevesebb figyelem. A tevékenysége által érintett szervezetek jelentős részét tették ki Magyarországi Németek Szövetsége helyi csoportjai, illetve a tűzoltó egyesületek.
A munka dandárja azonban a két következő miniszterre: Rajk Lászlóra és Kádár Jánosra maradt.
Rajk László (1909-1949) 1946. március 20. – 1948. augusztus 05. közti belügyminiszteri működése idején felpörgött mind a civil szervezeteket érintő jogszabályok, mind az egyedi feloszlató határozatok kiadása. Minisztersége alatt vált kizárólagossá a belügyi hatáskör a civil szektor felett a kerületünkben is alkalmazott 7330/1946 ME rendelet révén. A jogszabályi háttér nála szinte már teljesen rendelkezésre állt, kiépült, s évenként váltakozva elsődlegesen hol az egyik, hol a másik rendelet alkalmazása került előtérbe.[22] A szervezetek feloszlatása nála tetőzött. Az abszolút csúcs országos szinten 1946 júliusában volt, amikor egy hónap alatt 2249 szervezetet oszlatott fel. Feloszlató határozatainak a MK lapjain általában kaotikusan, rendszer nélkül, két hasábba ömlesztve hömpölyögnek oldalakon át, ezzel is megnehezítve a jogszabály szerinti csoportosítást. Az oszlatások és egyéb miniszteri határozatok mellett ő állt neki – elsősorban a vadásztársaságok és a sportszervezetek alapszabályai –, kisebb mértékben pedig az énekkarok, kórusok alapszabályai láttamozásának.
Kádár János (1913-1989) alatt a MK-ben lassan visszaállt a korábbi állapot, a jogszabályi hivatkozások alatt világosan elkülöníthetőek a feloszlatott szervezetek. Kádár 1948. augusztus 05. és 1950. június 23. között volt belügyminiszter. A civil szervezetek feloszlatása területén kifejtett munkássága darabszámban nem sokkal marad el elődjétől. Míg azonban Rajk időnként váltogatta jogi eszközeit, s egyszer-egyszer egy nagy kampányt csinált, Kádár mintha minden eszközét egyidejűleg használta volna, s több alkalommal, alkalmanként viszonylag keveset oszlatott. Vagy inkább tett közzé, mert ekkora mennyiségű határozat időigényes, kiterjedt előzetes adminisztrációt és szervezést igényelt, s inkább beszélhetünk a már kész lista szakaszonként előre meghatározott rendben történő közzétételéről, mint ennek ellenkezőjéről. A másik fő intézkedési területen: az új szervezetek megalakításánál Kádár még Rajkot is túlszárnyalta, amint ezt helyi szinten, a XVIII. kerületi láttamozások is valószínűsítik.
Ez azonban ne tévesszen meg senkit sem: nem a civil szektor autonómián, önszerveződésen alapuló, bármely célt szabadon megválasztó szervezkedésének felkarolásáról volt szó. Szabad utat a vadásztársaságok és sportszervezetek mellett elsősorban a munkás dal- és olvasókörök, dolgozók és azonos szakmához tartozók érdekvédelmi jellegű szervezetei kaptak, tulajdonképpen azokon a területeken, amelyeket pár évvel később az egyesületekről szóló 1955. évi 18. tvr. is megjelölt.[23] Csak fakó mása volt ez a céljaiban lehatárolt új civil szektor a korábbinak, hiszen az egyesületek, de általában a civil szervezetek lényegét a sokszínű, szabadon választott cél és az autonómia adja meg. E két feltétel pedig hiányzott, s ez a hiány a későbbiekben állandósult; megmaradt az egyesülési célok korlátolt területe és a miniszteri felügyelet. A fogalmak kiüresedése valószínűleg a döntéshozóknak is feltűnt, s így jelent meg a mai napig értelmezhetetlen társadalmi szervezetek kategóriája a magyar jogban és a közéletben. Kádár érdemei eme új szektor alapozásánál vitathatatlanok, így akár „a társadalmi szervezetek atyjának” is nevezhetnénk.
Összegzés
Az eddigiek során a magyar civil szektort érintő miniszteri intézkedéseket – s azokon belül is főképp a feloszlatásokat – és azok jogi hátterét tekintettük át. Az intézkedések mögött, amennyire forrásaink engedték, az embert is kerestük, s megpróbáltuk sejtetni az e területért elsősorban felelős négy, egymást követő miniszter e munkához való viszonyulását.
Elsősorban országos folyamatok helyi vonatkozásait vizsgálhattuk, tekintettel arra, hogy a hatáskörök nem helyi, hanem központi szintre voltak telepítve, így a döntések is országos méretekben születtek meg. A MK adatai alapján a mai XVIII. kerületi civil szervezetekkel kapcsolatos intézkedéseket a mellékletben tételesen is közöljük. A szervezetek neve és a jogszabályi hivatkozás mellett külön megadtuk az intézkedést tartalmazó határozat számát is – elősegítendő a levéltári anyagokkal történő összevetést.
MELLÉKLET
| EGYESÜLETEK FELOSZLATÁSA A MAI XVIII. KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1945 | ||||
| Szervezet neve | Feloszlató határozat száma | Közzététel helye és ideje | Hivatkozott jogszabály | Egyéb intézkedés |
| Pestszentlőrinci Hunyadi János Társadalmi Egyesület | 252.788/1945-IV/14 | MK1945/187. 11.28. | 529/1945 ME | – |
| Szemeretelep-Kertvárosi Közművelődési Egyesület | 256.913/1945-IV/14 | MK1945/208. 12.23. | – | önkéntes feloszlás |
| EGYESÜLETEK FELOSZLATÁSA A MAI XVIII. KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1946 | ||||
| Szervezet neve | Feloszlató határozat száma | Közzététel helye és ideje | Hivatkozott jogszabály | Egyéb intéz-kedés |
| Magyarországi Németek Szövetsége Pestszentlőrinci Csoportja | 258.863/1945-IV/14 | MK1946/28 02.02. | 529/1945 ME | – |
| Pestszentlőrinci Általános Ipartársulat | 257.467/1946-IV.14. | MK1946/63 03.17 | 529/1945 ME | Hatályon kívül helyezve: 287.067/1946-IV.14 BMH MK1946/103 05.03. |
| Pestszentlőrinci Úri Kaszinó | 287.752/1946-IV/14 | MK1946/151. 07.07. | 529/1945 ME | – |
| Pestszentlőrinci Önkéntes Tűzoltó Egyesület | 287.775/1946-IV/14 | MK1946/151. 07.07. | 10.280/1945 ME | – |
| Pestszentlőrinci Magánalkalmazottak Nemzeti Szövetsége | 287.758/1946-IV/14 | MK1946/154 07.11. | 529/1945 ME | – |
| Országos Frontharcos Szövetség Pestszentlőrinci Csoportja | 287.759/1946-IV/14 | MK1946/154 07.11. | 529/1945 ME | – |
| Pestszentlőrinci Jótékony Egylet | 287.749/1946-IV/14 | MK1946/161 07.19. | 529/1945 ME | – |
| Pestszentlőrinci Kis Állatok Tenyésztő Egyesülete | 287.754/1946-IV/14 | MK1946/161 07.19. | 529/1945 ME | – |
| Pestszentimrei Önkéntes Tűzoltó Egyesület | 286.080/1946-IV/3 | MK1946/239 10.19. | 10.280/1945 ME | – |
| Magyar Keresztény Szocialista Vasutasok Országos Gazdasági Egyesületének Pestszentlőrinci Csoportja | 287.768/1946-IV/3. | MK1946/239 10.19. | 1938:17. tc. | – |
| EGYESÜLETEK FELOSZLATÁSA A MAI XVIII. KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1947 | |||
| Szervezet neve | Feloszlató határozat száma | Közzététel helye és ideje | Hivatkozott jogszabály |
| Pestszentlőrinci Állami Telepi Kaszinó | 281.157/1946-IV/3 | MK1947/13 01.17. | 529/1945 ME |
| Pestszentlőrinci Ifjúsági Kultur Egyesület | 292.643/1946-IV/3 | MK1947/13 01.17. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Erzsébettelepi Katolikus Legényegylet | 497.085/1946-IV/3. | MK1947/58 03.11. | 7330/1946 ME |
| Pestszentlőrinci Állami Lakótelepi Kulturegyesület | 291.595/1946-IV/3 | MK1947/74 04.01. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Asztaltársaság | 493.856/1947-IV/3 | MK1947/75 04.02. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Katolikus Kör | 493.208/1946-IV/3 | MK1947/79 04.09. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Kis Hartmann Takarék Egyesület | 433.041/1946-IV/3 | MK1947/89 04.20. | 1938:17. tc. |
| Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíjegylete Pestszentlőrinci Fiókja | 433.218/1946-IV/3 | MK1947/89 04.20. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Élelmiszer és Piaci Kereskedők Egyesülete | 496.285/1946-IV/3 | MK1947/89 04.20. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Rendessy-telepi Asztaltársaság | 496.469/1946-IV/3 | MK1947/92 04.24. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Magyar Postatisztek Országos Egyesülete | 432.891/1946-IV/3 | MK1947/94. 04.26. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Egyetértés Asztaltársaság | 433.040/1947-IV/3 | MK1947/94. 04.26. | 1938:17. tc. |
| Első Pestszentlőrinci Törekvés Takarék Asztaltársaság | 433.047/1946-IV/3. | MK1947/94 04.26 | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Hálókocsi Sport Club | 433.049/1946-IV/3 | MK1947/94 04.26. | 1938:17. tc. |
| Pestszentimrei Nyugdíjasok és Polgárok Köre | 433.046/1946-IV/3 | MK1947/128 06.10. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Erzsébettelepi Katolikus Kör | 435.572/1946-IV/3 | MK1947/128 06.10. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Állatvédő Egyesület | 435.575/1946-IV/3 | MK1947/128 06.10. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Szemeretelepi Tornaegyesület | 433.037/1946-IV/3. | MK1947/154 07.10. | 7330/1946 ME |
| Ganztelepi Polgári Kör Egyesület | 436.755/1947-IV/3. | MK1947/213 09.20. | 1938:17. tc. |
| Pestszentimrei Iparosok és Kereskedők Köre Egyesület | 436.977/1947-IV/3 | MK1947/213 09.20. | 1938:17. tc. |
| Ganztelepi Katolikus Kör | 441.257/1947-IV/3 | MK1947/269 11.29. | 1938:17. tc. |
| EGYESÜLETEK FELOSZLATÁSA A MAI XVIII. KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1948 | |||
| Szervezet neve | Feloszlató határozat száma | Közzététel helye és ideje | Hivatkozott jogszabály |
| Pestszentlőrinci Zene és Dal Egyesület | 549.162/1947-IV/3 | MK1948/67 03.21. | 181.000/1937 BM |
| Pestszentlőrinci Erzsébettelepi Népkör | 441.759/1947-IV/3. | MK1948/74 03.31. | 1938:17. tc. |
| Pestszentlőrinci Corporatio Laurenti | 436.783/1947-IV/3 | MK1948/124 06.04. | 7330/1946 ME |
| Pestszentimrei Polgári Lövész Egylet | 492.358/1948-IV/3 | MK1948/128-129 06.10. | 529/1945 ME |
| Jóbarátok Asztaltársasága | 490.394/1948-IV/3 | MK1948/157 07.14. | 7330/1946 ME |
| Magyar Nemzeti Szövetség Pestszentlőrinci Helyi Csoportja | 490.386/1948-IV/3 | MK1948/183 08.14. | 7330/1946 ME |
| Pestszentlőrinci Állami Gimnázium Barátainak Egyesülete | 494.316/1948-IV/3 | MK1948/183 08.14. | 181.000/1937 BM |
| Kispesti Szentlőrinci Sütők Ipartársulata | 498.214/1948-IV/3 | MK1948/186-187 08.19. | 7330/1946 ME |
| Pestszentlőrinci Botond Sport Egyesület | 566.252/1948-IV/3 | MK1948/233 10.16. | 181.000/1937 BM |
| EGYESÜLETEK FELOSZLATÁSA A MAI XVIII. KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1949 | |||
| Szervezet neve | Feloszlató határozat száma | Közzététel helye és ideje | Hivatkozott jogszabály |
| Pestszentlőrinci Gazdakör | 507.955/1948-IV/3 | MK1949/28 02.05. | 7330/1946 ME |
| Kispest Szentlőrinci Vendéglősök Ipartársulata | 551.337/1949-IV/3 | MK1949/144 07.09. | 7330/1946 ME |
| Pestszentlőrinci Általános Ipartestület | III/20.234/4-IV/3. | MK1949/188-189 09.11. | 7330/1946 ME |
| Pestszentlőrinci Önálló Iparos Kör | I/729/4-IV/3 | MK1949/236 11.15. | 1938:17. tc. |
| Pestszentimrei Általános Ipartestület | 562.297/1949-IV/3 | MK1949/255 12.09 | 7330/1946 ME |
| Magyar Katolikus Nőegyletek Szövetségének Pestszentlőrinci Fiókja | 490.385/1948-IV/3 | MK1949/268 12.28. | 1938:17. tc. |
| Magyar Szállodások, Vendéglősök és Kocsmárosok Országos Szövetsége Pestszentlőrinci Helyi Csoportja | 507.954/1949-IV/3 | MK1949/270 12.30. | 1938:17. tc. |
| EGYESÜLETEK FELOSZLATÁSA A MAI XVIII. KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI TERÜLETÉN 1950 | |||
| Szervezet neve | Feloszlató határozat száma | Közzététel helye és ideje | Hivatkozott jogszabály |
| Pestszentlőrinci Kereskedők Egyesülete | IV/30.050/4-IV/3 | MK1950/13 01.21. | 1938:17. tc. |
[1] Lásd erre például a tűzoltóság és a tűzrendészet újjászervezéséről szóló 10.280/1945. ME rendelet 8. § (1) bekezdését, amely a tűzoltóságok megszervezésénél már Nagy-Budapest közigazgatási területével számol. MK1945/174. (XI.13.). Nagy-Budapest fogalma és létrehozása viszont már a századforduló óta időről időre felmerült.
[2] Vö.: Budapest főváros területének új megállapításáról szóló 1949:XXVI. törvény (www.1000ev.hu).
[3] Ezen kívül az ilyen elnevezés arra is utalhat, hogy az adott civil szervezet még a szétválást megelőzően jött létre.
[4] Pontosabban: 1945. augusztus 9. (MK1945/98.) és 1950. január 21. (MK1950/13.) között.
[5] Az ipartestület nem más, mint a törvényben meghatározott számú, azonos foglalkozású iparosok bizonyos hányadának javaslatára a hatóság által létrehozott testület. Ld.: az 1884:17. tc. (ipartörvény), valamint az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról szóló 1932:8. tc. Az ipartestületet tehát mai szóval köztestületnek hívhatjuk.
[6] Az ipartársulat nem más, mint „ugyanazon vagy különböző ipart egy vagy több községben önállóan gyakorló iparosok, közös érdekeik előmozdítása” végett történő egyesülése (1884:17. tc. 149. §). Ez esetben viszont alulról szerveződő, érdekvédelmi egyesületről beszélhetünk.
[7] Ld.: 1938:17. tc. 1.§
[8] A jogszabályi hivatkozásoknál az elsődlegesen hivatkozott jogszabály alapján képzünk csoportokat, de – ha jellemző – jelezzük a másodlagos hivatkozás alkalmazási körét is. Az itt szereplő példákra több adatot l.: melléklet.
[9] Hatályos: 1932. június 15. A 36. § szövege: „az ipartestület közgyűlése az ipartestület feloszlását nem mondhatja ki. De ha megállapítja, hogy az ipartestület a reáháruló feladatokat ellátni nem tudja, kérheti az ipartestület feloszlatását. A kereskedelemügyi miniszter mind ebben az esetben, mind akkor is, ha hivatalból nyer megállapítást, hogy valamely ipartestület kötelességeinek megfelelni nem tud, az ipartestületet feloszlathatja és tagjait az érdekelt ipartestületeknek, valamint a kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után más ipartestületbe, illetőleg ipartestületekbe utalhatja be. A feloszlatott ipartestületeknek fel kell számolnia. A feloszlatott ipartestület kötelezettségeinek teljesítése után fennmaradó vagyon hovafordítása iránt az illetékes kereskedelmi és iparkamarának és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után a kereskedelemügyi miniszter rendelkezik.”
[10] Hatályos: 1938. május 29. Pár mondat a hatályba lépésről. E dátumokat a jogszabályok alapján általában magunk számoltuk ki. Ha rendelkeztek róla, korabeli szóhasználattal a kihirdetés napját jelölték, amely eltérő rendelkezés híján egybe esett a hatályba lépés dátumával. Más esetben a kihirdetéshez képest bekövetkező adott napot vagy időpontot adták meg a hatályba lépés időpontjául, de mint látható, volt példa a visszaható hatályra is, vagyis amikor a jogszabály által a hatályba lépés napjaként megadott dátum a kihirdetést megelőző időpontra esett. Éppen ezért, az egységes értelmezés érdekében minden esetben a hatályba lépés napját adjuk meg, nem törődve sem a kihirdetés, sem a későbbi hatályon kívül helyezés időpontjával.
[11] Hatályos: 1938. május 8.
[12] E szabályokat eddig elsősorban az egyesületi alapszabályok általános kellékeiről szóló 77.000/1922. VII. a. BM rendelet tartalmazta.
[13] Hatályos: 1945. március 17.
[14] Vö.: az egyezményt becikkelyező 1945:V. törvény 1.§: „Magyarország Kormánya kötelezi magát, hogy haladéktalanul feloszlatja a magyar területen lévő összes hitlerbarát, vagy más fasiszta politikai, katonai és katonai jellegű, szervezeteket, valamint az egyéb olyan szervezeteket, amelyek az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát folytatnak és a jövőben nem tűri meg ilyen szervezetek fennállását.” (www.1000ev.hu)
[15] Diszkrecionális: saját belátás, régebbi fogalommal: szabad tetszés szerinti döntések, ahol nem jogszabály, hanem a döntéshozó tölti ki a kereteket tartalommal.
[16] Hatályos: 1946. április 21.
[17] Vagyis itt egy joghézag megszüntetése címén a belügyminiszter fontos kizárólagos jogosítványra tett szert. Egyrészt ugyanis az 529/1945 ME 1. §-a csak a kormányt említette, itt viszont már konkrét tárcához rendelődik a hatáskör, másrészt pedig szabad kezet kapott a belügy a tilos egyesületek feloszlatása tekintetében is, amelyek egy ennél tágabb kört képviseltek.
[18] Hatályos: 1946. június 28. Érdemes itt megemlíteni, hogy jogszabályi hierarchia akkor is létezett, vagyis törvényt csak törvénnyel lehetett alapesetben módosítani. A rendkívüli helyzetre tekintettel azonban a Nemzetgyűlés az 1945:XI. törvény 15. §-ában a korábban megalkotott jogszabályok tekintetében határozott időre szóló felhatalmazást adott a kormánynak a rendeleti úton történő kormányzásra. E szerint: „A minisztérium az állam gazdasági, pénzügyi és közigazgatási rendjének biztosítása érdekében rendelettel megtehet a rendkívüli helyzetben szükséges bármely magánjogi, büntetőjogi, közigazgatási és a törvényhozás hatáskörébe tartozó egyéb rendelkezést és evégből a fennálló törvényektől eltérő rendelkezéseket állapíthat meg, kivéve a Nemzetgyűlés által alkotott törvényeket. E felhatalmazás alapján az állam főhatalmi szervezetét vagy annak működését érintő rendelkezéseket kibocsátani nem lehet. A kiadott rendeletek a Nemzetgyűlésnek – annak legközelebbi ülésén – utólagos jóváhagyás céljából bemutatandók. E §-ban foglalt felhatalmazás érvénye 1946. március hó 1-én megszűnik és megszűnik esetleges kormányváltozás esetén is.” Ezt a felhatalmazást, kisebb változtatásokkal, hosszabbították meg rendszeresen, egyre hosszabb időközönként egészen 1949. december 31-ig. Ld.: 1946:VI. tv., 1946:XVI. tv., 1946:XXVIII. tv., 1947:VIII. tv., 1947:XVI. tv., 1947:XXVI. tv., 1948:XXIV. tv., 1948:LVI. tv.
[19] Hatályos: 1945. november 13.
[20] Levél-féle Móricz Zsigmondhoz In: Ady Endre Összes Versei. Szépirodalmi, Budapest, 1965. I/572.
[21] Vö.: Domaniczky Endre: Adalékok a civil szektor felszámolásához Magyarországon (1945-1950) In: Jogtörténeti Szemle 2009/2.
[22] Ebben rendszert keresni vagy mélyebb magyarázatot találni egyedül a MK alapján nem próbálkozunk. A XVIII. kerület tekintetében egyébként a legtarkább kép 1948-ból származik, amikor is egyszerre négy különböző jogszabályt is használtak egyidejűleg.
[23] Ld.: az egyesületekről szóló 1955:18. tvr. 1. §.
