CSÉRY LAJOS
(1855 – Budapest, 1924) birtokos, vállalkozó
Édesapja, id. Cséry Lajos (1821-1906) országgyűlési képviselő volt, Budapest önkormányzatában is szerepet vállalt. Először a mai Városliget területén rendezte be tehenészetét, majd az 1860-as években Szent Lőrinc pusztán vásárolt birtokot, melyen mintagazdaságot és országos hírű tehenészetet létesített.
Ifjabb Cséry Lajos a család pestszentlőrinci birtokán alapította meg a Cséry- féle Szemétfuvarozási és Feldolgozási Gyár Rt-t. A szeméttároló és feldolgozó telepet 1872-ben hozza létre. 1891-től gőzvasúton („szemétvasút”) szállíttatta a főváros szemetét az Ecseri úttól a feldolgozó telepig, majd a szemétlerakóig. A hulladékot fajta szerint osztályozták, a hasznosítható anyagokat külön válogatták, feldolgozták.
Cséry szabadalmat jelentett be, a szerves hulladékból adalékanyagok hozzáadásával termőföldet állítottak elő, melyet kertészeteknek és szőlészeteknek adtak el. 1906-ban a főváros átvette a vállalatot. A főváros már nem válogatta, hasznosította a szemetet, hanem egyenesen a szemétlerakóban halmozta fel sok évtizeden keresztül.
De a Pestszentlőrinc és Pestszentimre közötti kis erdőben található területet, az egykori szemétlerakót még ma is Cséry-telepként emlegetik.
TUDTAD-E, HOGY …
A Városliget …
- A Városliget Budapest egyik városrésze, egyben második legnagyobb közparkja. A főváros kedvelt pihenőhelye és kulturális centruma, amiben vagy aminek határain számos nevezetesség, látványosság található.
- A mai Városligetmai Városliget területét a 19. század végéig legelőnek használták, nagyobb része mocsaras terület volt. A mocsárból nyílt víztükrű tavat, rajta két szigetet hoztak létre, fákkal telepítették be. Városerdőnek nevezték, és a pestiek igen kedvelt szórakozóhelye lett. A hatalmas területen megtelepedtek a mutatványosok, de gyógyfürdő, illetve 1866-ban az első állatkert is megnyitotta kapuit. Már az 1800-as évek első felében felvetődött, hogy egyik fő látványossága egy majorság-tejgazdaság legyen, ahol a városi ember testközelből ismerné meg a vidéki életet és gazdálkodást. Az 1850-es években a városligeti Páva-szigeten ez meg is valósult, a jeles ügyvéd és földbirtokos id. Cséry Lajos mintatehenészetet létesített, melyet 1865-ben Ferenc József, az uralkodó is megtekintett. (A tejtermékeknek remek piacot lehetett találni az intenzíven növekvő nagyvárosban.)
A Cséry Lajosok …
A Cséry család férfitagjainál a mai napig a Lajos név öröklődik. Éppen ezért nem könnyű, de mégis fontos feladat a Cséry Lajosokról szóló adatokat, információkat elkülöníteni.
A szemétvasút …
A „szemétvasút” keskeny nyomtávolságú vasúti síneken futó szerelvény volt. Ezt a fajta kisvasutat egyszerűbb és olcsóbb felépíteni, a mozdonyok és a kocsik is könnyebbek a szokásosnál. Elsősorban áruszállítás céljára létesítették, manapság kiránduló, erdei vasutakként működnek. Lásd: Gyermekvasút. A szemétvasút vágányait könnyű volt elmozdítani. Erre szükség is volt, mert így a sínek arrébb helyezésével egyenletesen lehetett a területet feltölteni szeméttel.
LIPTÁK PÁL
(Békéscsaba, 1874 – Balatonfüred, 1926) építészmérnök, vállalkozó
A gimnáziumot édesapja korai halála miatt nem fejezhette be. Ácsmesternek tanult. Hamar kitűnt tehetségével, már 16 évesen több száz munkást irányíthatott. Közben elvégezte a hiányzó középiskolai osztályokat, és beiratkozott a budapesti Műegyetemre. Építész, majd műszaki doktori oklevelet szerzett. 1910-ben alapított építőipari vállalatot Lipták és társa néven. Ebben az időben épültek Budapest belvárosának ma is meghatározó emeletes épületei. A több emeletes lakóházak, szállodák, székházak a Lipták által is gyártott vasbetonszerkezetek felhasználásával és magasépítési technológiával készültek.
A fővároshoz közeli Pestszentlőrincen, a lajosmizsei vasút mentén talált megfelelő telket a gyárépítéshez. 1911-ben ide költözött, a gyár emeletes irodaházába. A Lipták és társa a legnagyobb építőipari cégek egyike lett. Az I. világháború alatt katonai felszerelések gyártására álltak át, harckocsi és helikopter kísérleteket is végeztek. Lipták 1916-ban kivált a cégből. A I. világháború után vállalata megszűnt.
A gyár egykori emeletes irodaházában most közgazdasági szakközépiskola működik. Lipták nevét ma Lőrinc egyik telepe viseli.
TUDTAD-E, HOGY …
Tanulmányai
- Lipták Pál édesapja halála után a Duna-szabályozásánál vállalt munkát. Hamar kitűnt tehetségével, már 16 évesen több száz munkást irányíthatott. Munka közben végezte el a hiányzó középiskolai osztályokat. Majd munkavezető mérnökei támogatásával beiratkozott a budapesti Műegyetemre. 1901-ben építész oklevelet, majd az elsők között műszaki doktori oklevelet szerzett.
- A Műegyetem a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) közkedvelt neve. Az egyetem jellegzetes, impozáns épületei a Petőfi-híd és a Gellérthegy között, a budai oldalon, a Duna-partján találhatóak.
Manapság …
A manapság használatos vasbeton épületszerkezetet 1892-ben szabadalmaztatták Franciaországban. Lipták gyárában jelentős középületekhez készültek ilyen szerkezetek: pl. az Igazságügyi Minisztérium, több bíróság és takarékpénztár épülete, gyárak üzemcsarnokai, laktanyák és telefonközpontok Budapesten. A Lipták és társa a legnagyobb építőipari cégek egyike volt az 1910-es évek elején.
A lőrinci Lipták gyár …
A lőrinci Lipták gyár irodaépületében Lipták Pál lakást is kialakított magának. A gyár megszűnése után, a mai Hengersor utcában található épületben 1934-ben Lőrinc első érettségit adó (kereskedelmi) középiskoláját nyitották meg. Az épületben egy ideig polgári iskola, általános iskola, illetve gimnázium is működött párhuzamosan, ma a Pestszentlőrinci Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskolának ad otthont.
