BÓKAY ÁRPÁD

(Pest, 1856 – Budapest, 1919) orvos, egyetemi tanár

Orvos családból származott, édesapja híres gyermekorvos és egyetemi tanár volt. Bókay Árpád édesapjához hasonlóan a budapesti egyetemen oktatott orvostanhallgatókat. A gyógyszerek hatásait, alkalmazását tanította. Sokat foglalkozott a magyar gyógyvizek, gyógyfürdők népszerűsítésével. Tudományos munkájáért a király nemességet adományozott neki, ezért 1896-tól Bókaynak írhatta nevét. Felesége Herrich Károly lőrinci birtokos lánya, Herrich Szidónia lett. Bókay sokat tett Pestszentlőrinc fejlődéséért: amikor a család házhely eladásba kezdett, a Herrich család nevében iskola és templomok számára telket adományozott. A település egyre nőtt. Bókaynak is köszönhető, hogy Pestszentlőrinc önálló nagyközséggé vált 1910-ben.

Városrész, utca, iskola viseli nevét. Az egykori Herrich-Bókay nyaraló kertje ma szabadidőközpont, a Bókay-kert. Itt, a kertben áll szobra is, melyet 1997-ben avattak fel.

TUDTAD-E, HOGY…

A balneológus…

A magyarországi fürdőhelyek, különösen a gyógyfürdők ma a legkedveltebb célpontjai a magyar és külföldi pihenni vágyóknak (pl. Hévíz, Zalakaros).  Ki ne töltene szívesen 1-2 hetet szép környezetben, a különböző élménymedencék partján, nem beszélve arról, hogy a gyógyvizekkel bizonyos betegségeket is jól lehet kezelni, gyógyítani. A hazai gyógyfürdők, fürdőhelyek fejlesztését segítette Bókay Árpád is. Nemcsak tanította, melyik víz, gyógyfürdő milyen betegség gyógyítására való. Orvosi egyetemi tanítványait rendszeresen tanulmányi kirándulásokra vitte magyarországi fürdőhelyekre.  Akkoriban még Erdély és a Felvidék is Magyarországhoz tartozott, sok szép fürdőhellyel, az egyiken még utcát is elneveztek róla, mert sokat segített a fürdők reklámozásában, fejlesztésében. Ezért hozta létre barátaival, munkatársaival a Balneológiai Egyesületet is. A balneológia ugyanis nem a bálnákkal, hanem a gyógyforrásokkal, gyógyvizekkel alkalmazásukkal és hatásaikkal foglalkozó tudomány latin neve (magyarul gyógyfürdőtan).

Szidónia…

Szidóniát, későbbi feleségét szinte első látásra megszerette, így írt erről 1910 körül:

„ Az első félóra alatt éreztem, hogy jó barátok lettünk. Láttam, hogy nem csalódtam; a külső, ami lenyűgözött, fogva tartott, nem csalt, s a személyes érintkezés csak megerősített abban, hogy egy, az akkori leánysablontól elütő, tartalmas, tanult, karakteres, magára tartó, de emellett szerény, kedves víg kedélyű lányka van előttem, aki olyan, amilyennek én elképzeltem, s amilyennek én leendő feleségemet elgondoltam. Ruházata falusiasan egyszerű volt. Ma is előttem van gyöngytyúk ruhájában, amint én neveztem így el. Sötétszürke, félgyász perkál ruha fehér borsónyi pettyekkel. Haja középen elválasztva és simán fésülve, hátul lent egy kis konttyal. Ha mosolygott, jobb és bal arczán kis gödröcske támadt. Arcza piros volt a falusi naptól, s kissé lesült. Hangja meleg, mezzosoprán…”

A Szentlőrinci Polgári Kör elnöke…

1900-tól Bókay, mint a Szentlőrinci Polgári Kör elnöke támogatta Pusztaszentlőrinc önálló községgé válását. Az önállóság elérésére Bókay a kör 5 tagú küldöttségével az illetékes hivatalnokhoz, a megyei alispánhoz ment. A Herrich örökösök, azaz felesége és annak leánytestvérei nevében 9 holdnyi területet ajánlottak fel, hogy a leendő községnek legyen egy kis vagyona. Az önállóságot nem volt könnyű elérni. Nagyon sok vita folyt arról, hol legyen Kispest és Pestszentlőrinc között a határvonal. De végül 1908-ban népszavazást tarthattak a Lőrinciek. Ez sikeres volt, így 1910-ben megszületett Pestszentlőrinc nagyközség. A Pestszentlőrinciek többsége számára a legfontosabb közlekedési lehetőség az Üllői úti villamosvonal volt (a mai benzin és diesel motoros buszok még nem léteztek). Bókay is támogatta azt a javaslatot, hogy az Üllői úti villamos gyakrabban járjon, olcsóbb legyen a jegy, sőt az állomásokon rendes fűtött váróterem és illemhely (WC) legyen. Erre az utóbbira azért volt szükség, mert a villamos még jobban hasonlított a hagyományos vasutakra mint a mai villamosra, távolabb voltak a megállói és óránként, félóránként járt.

 

KREPUSKA GÉZA

(Pest, 1861 – Budapest, 1949) fülészorvos, egyetemi tanár

Apja a Szent Lőrinc pusztai majorságban (a Gloriett és a Szent Lőrinc lakótelep közötti üres terület, ahol a kis kápolna áll) dolgozott. Krepuska Géza nemzetközi hírű fülészorvos lett, 1898-tól a budapesti egyetemen fülgyógyászatot tanított. Kitűnően hegedült. 9 gyermeket nevelt nagy szeretetben feleségével. Még elemi iskolásként tanulta meg a gyümölcsfák metszését, melyet élete végéig gyakorolt. A kőzetek is érdekelték, nagy ásványgyűjteménye volt. Pestszentimre határában nagyobb területet vásárolt, ahol 1896-ban tekintélyes, nyaralóként használt présházat építtetett, szőlőt telepített. A homokon több szőlőfajtát honosított, bort termelt.

A 18. kerületben, korábbi szőlőjének közelében, az Alacska lakótelepen a róla elnevezett sétány őrzi emlékét.

A Krepuska sétány egyik épületén látható emléktábláját – a dr. Széky Endre Pestszentimre Történeti Társaság kezdeményezésére – 1996-ban avatták fel.

TUDTAD-E HOGY…

A szőlőnemesítő…

• Krepuska Géza a magyar nyelv mellett jól beszélt németül és szlovákul is. Bár Pesten született, egy ideig szlovák nyelvű iskolába járt. Édesanyja fiatalon meghalt, édesapja pedig rokonaihoz küldte testvérével, a Felvidék egyik (akkor még Magyarországhoz tartozó, ma szlovákiai) kis falujába. Annyira megszerették egymást, hogy amikor a két fiú visszakerült Pestre, folyamatosan leveleztek és évente rendszeresen ellátogattak a házaspárhoz.
• Pestszentimre birtokán több új szőlőfajtát is honosított. Erre nagy szükség volt, ugyanis Európában és Magyarországon hatalmas területeken pusztította ki a régi szőlőfajtákat a filoxera. A filoxera kártevő rovar, egy Észak-Amerikából származó, szőlőpusztító gyökértetű.

A somoskői birtok…

Krepuska Géza nagy birtokot vásárolt Somoskő környékén. A birtokon bazaltbánya is működött. A bazalt vulkanikus kőzet, elsősorban utak burkolására használták az 1900-as évek elején. Budapesten ma is járhatunk még néhol ilyen sötétszürke, kocka alakú bazaltkővel borított utcán. Ezt az útburkolatot sokszor macskakőnek is nevezték. Honnan származik a név? A Somoskőújfalu és Somoskő község határában található Macskalyuk elnevezésű bazaltbánya miatt hívják így.