festő, grafikus, költő Pestszentlőrincen a Wlassics Gyula utca 36. szám alatt élt szüleivel és testvérével 13 éves koráig. A modern magyar művészet háború utáni nemzedékének egyik meghatározó alkotója, aki a grafika és a festészet területén önálló stílust és egyéni szimbólumrendszert teremtett. Sokoldalú tehetsége a művészet számos területén megnyilvánult: többkötetnyi verset írt, kiválóan játszott orgonán és zongorán, fotózott, régi hangszereket és repülőkonstrukciókat készített. A lőrinci gyermekévek élményei végigkísérték életét és munkásságát. Már elemi iskolában kitűnt kézügyességével, kamaszként portrékat rajzolt, csendéleteket festett, verseket írt, és alig tízévesen működőképes repülőmodelleket épített. Ha tehette, házuk kéményének támaszkodva figyelte a II. világháborús légi bombázásokat, melyek a Ferihegyi repülőtér szomszédságában gyakoriak voltak. Ekkor bontakozott ki a repülés és a különféle szerkezetek iránti vonzalma, ami később változatos módon jelent meg műveiben. Festményein, önálló vagy illusztrációs grafikáin, utolsó éveiben készített fotósorozatain, illetve verseinek soraiban is felbukkannak az angyalok, szárnyas lények és más, repüléssel kapcsolatos elemek.