Az épület hosszúkás része már a 19. század elején is létezett, a Szent Lőrinc pusztai majorsághoz tartozott (az épülettörténetet lásd a dokumentum végén). Ehhez a díszes, nagypolgári igényeknek megfelelő, elsősorban nyaralónak használt keresztszárnyat és a nyugati oldalon középen álló fa/üveg szerkezetű előrészt az épülettulajdonos család feje, Kiss István tervezte és építtette az 1890-es években (ő a Műegyetem első építészmérnök diplomása, később az egyetem tanára, korai haláláig elsősorban középületeket tervezett). Az 1930-as években a villát emeleti résszel bővítette Erdélyi Ferenc festőművész (ő elsősorban Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban ismert, képei megtalálhatóak a MOMA-ban és nyugat-európai nemzeti galériákban is, 1939-ben Diego Rivera mexikói festővel volt közös kiállítása Londonban), és ekkor készült el a mai kerítés.

A háború után a villát 6 bérlakásra osztották, csak a most kialakított Látványraktár helyén másfél lakás volt. Az épület legszebb, faszerkezetű részét az 1980-as években lebontották, majd évtizedekig egyre romlott az állapota a kerttel együtt, amelynek jelentős részét az elmúlt időszakban egy konténeres vállalkozó bérelte és tette tönkre. Az épület nagy része egy évtizede lakhatatlanná vált.

A kerületi önkormányzat több fázisban, saját erőből fogott neki a felújításnak. A legfontosabb, hogy belül minden lényeges elem (a közművek, a padlószigetelés, a vakolás) megújult, visszaállították az eredeti belső épületszerkezetet, ajtó és ablaknyílásokat, ahol szükséges volt, kicserélték a nyílászárókat. Idén részben fővárosi támogatással az omladozó déli homlokzat legdíszesebb részét is sikerült helyreállítani. A kerület 14 milliós támogatást nyert a legfontosabb homlokzati elem, a déli fa-üveg szárny helyreállítására, de jelenleg kérdéses, hogy az időközben elszálló építőipari árak miatt bele tud-e fogni a felújításba. Ezen a részen, a külső falszakaszon most is látható, milyen rettenetes állapotban volt az épület. A villában még egy olyan bérlakás maradt, amelynek lakóját még nem sikerült elköltöztetni, ha a cserelakást sikerül megfelelő állapotba hozni, reméljük, a közeljövőben ez is megvalósul majd.

A kertben 2017-ben a tereprendezés eltüntette a konténeres vállalkozó melléképületeit és szerelőaknáit, önkéntesek segítségével – a kész kerttervek alapján – 2018 tavaszán gyümölcsfákat és az egykori birtokon termelt szőlőfajtát ültettünk, virágos- és zöldségeskertet alakítottunk ki, utóbbit diákok közreműködésével. Az omladozó kerítés egy részét is sikerült megújítani, és a szomszédos kerületi szabadidő- és sportcentrum, a Bókay-kert felé új kapu készült, amit a szeptemberi nagy kerületi fesztiválon ki is használtunk.