1906. november 24-én a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank támogatásával megalapították a Szentlőrinczi Családház Egyesület Részvénytársaságot. A bank három hivatalnoka – Décsi Viktor, Dr. Lóránt Richárd és Himfy József – és a „Schiffer Miksa Okleveles Mérnök” cég egyik vezetője, Magyar Gyula alkotta az igazgatóságot. Az alaptőkét 200.000 koronában állapították meg, mely összeg 500 darab 400 koronás részvényből tevődött össze. Az elnök Décsi Viktor lett.[2]

A társaság célját így határozták meg: „családi házakból álló telepek létesítésének előmozdítása, e végből megfelelő területek lekötése és biztosítása, közbenjárás a háztelkek megvételénél, a házak felépítésénél és felszerelésénél és egyéb a telepek létesítésével összefüggő ügyeknél a társaság kezessége mellett, vagy a nélkül, eshetőleg óvadék letétele mellett és ilyen óvadék czélra felhasználandó betétek átvétele és kamatoztatása. A társaság ilyen telepek létesítése körül csakis mint meghatalmazott járhat el, de saját számlájára üzleteket nem köthet.”[3] Az irodát a József körút 50. szám alá jelentették be.

Nagy reményekkel vághattak a vállalkozásba, hiszen ekkor a szédületesen növekvő Budapest éppen jelentős lakáshiánnyal küzdött, és virágkorukat élték a különböző családiház-építő egyesületek. Décsinek már volt tapasztalata efféle egylet fejlesztésében. 1901-től igazgatósági tagja volt a Munkás-Otthon Szövetkezetnek, ami a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank segítségével felépítette azt a telepet, amelyből 1907-ben létrejött Rákosliget község.[4]

A tervek szerint a lőrinci lett volna az első csoport, majd több Budapest-vidéki településen is alakítottak volna hasonlót. A reményeket fokozta, hogy nem csak a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank állt mögöttük, az alapítást szorgalmazta Schiffer Miksa mérnök, építési vállalkozó is. Schiffer intézte a Herrich-örökösök 1898-as parcellázását, amelyből a mai lőrinci Bókaytelep kialakult.[5]

A Családház Egyesület az ekkor Kispesthez tartozó Pusztaszentlőrincen 350.000 négyszögölnyi területen összesen 1200 két-, három- és négyszobás családi házat tervezett építeni 94-300 négyszögölös telkekkel. A lakóházak tervezésére egy elismert építészpárost kértek fel, Vágó Lászlót és Vágó Józsefet. A Vágó testvérek 1902-ben alapították irodájukat, 1906-ban már több budapesti bérház, valamint a Nemzeti Szalon és a Gutenberg-otthon kapcsolódott a nevükhöz. Később art deco házaikról lettek híresek, ám ekkoriban még főként szecessziós stílusú épülettervek születtek a rajzasztalukon.[6]

„A házak szolid, célszerű és csinos előállítása biztosítva van.”[7] A lakóépületeket egy már korábban felparcellázott területre tervezték. Hogy pontosan hova, nem ismert, valószínűleg a hatalmas kiterjedésű – a lajosmizsei vasútvonaltól az iparvasútig nyúló – Herrich-Bókay-féle parcellázáson belül, a mai Liptáktelep területére.[8] A Schiffer Miksa által felépített mintaházak 1906 decemberében már megtekinthetőek voltak, az ehhez szükséges igazolványokat az irodában lehetett átvenni.[9] „A házak magyar parasztház formájában épültek; festett homlokzattal, magyaros, virágos ornamentikával.”[10] Mindegyik típusház az utcára épült, udvari portával és verandával. A kétszobás, 62,5 négyzetméteres változat konyhát, kamrát és árnyékszéket foglalt magában, míg a három- és négyszobás 90,5 illetve 102 négyzetméteres lakásokban előszoba is volt. A házakat elsősorban tisztviselők számára ajánlották.[11]

 

(Képek forrása: Magyar Pályázatok/arcanum.hu)

 

„A kétszobás lakás építési költsége 3400 korona, a háromszobás 4200 korona és a 4 szobás lakásé 5000 korona.”[12] A tulajdonos a házat kulcsrakészen, illetékektől és egyéb költségektől mentesen vehette volna át. Az összárba természetesen a kert is beletartozott. A vételár kiegyenlítése a harminc évig fizetett, szobaszámtól függően évi 400, 560, illetve 720 koronás törlesztéssel, a korban bevett negyedévi részletekben történt volna. Ha mindez nem lett volna elég – nem volt elég – a részvénytársaság vállalta egy külön vízmű létesítését a telep számára.[13]

A nagy nevekkel és nagy lendülettel indult vállalkozás azonban a közönség közönyét váltotta ki csupán. Alig jelentkeztek az érdeklődők, de ők sem akarták a típus családi házat felépíteni. „A nagy tartózkodás oka az volt, hogy a házak tervei oly ízléstelenek voltak, hogy a pályázóknak elment a kedvük azok felépítésétől.”[14]

1907 a változások éve volt a társaság életében. Áprilisban áthelyezték az irodát a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank V. kerületi Dorottya utca 1. szám alatti székházába, konkrétan a II. emelet 6. szám alá, Décsi Viktor lakásába. 1907. július 11-én rendkívüli közgyűlést hívtak össze, melynek egyetlen pontja volt: a névváltoztatás. Innentől kezdve Budapest-vidéki Családház Egyesület Részvénytársaság néven folytatták tovább.[15] „A részvényesek abban bíznak, hogy jobb időkben talán sikerülni fog a családházakat szebb kivitelben és olcsóbb feltételek mellett fölépíteni és eladni.”[16] Azonban az új cégér sem hozott nagyobb sikereket.

1908. június 27-én tartották első rendes közgyűlésüket „azon bejelentéssel, hogy a részvénytársaság az 1907. év folyamán üzleti tevékenységet nem fejtvén ki – az évi közgyűlés kizárólag a mérleg megállapításával és a szükséges választásokkal foglalkozhatott.”[17] A vagyon megegyezett a befizetett részvénytőkével, vagyis 200.000 korona maradt. Az egy évvel későbbi közgyűlésen is ugyanezt állapíthatták meg. Éppen ezért a harmadik rendes közgyűlésükön, 1910. május 28-án elhatározták a társaság felszámolását. A felszámolóbiztos Décsi Viktor és Himfy József lett. 1911. március 15-én tartották utolsó közgyűlésüket. Ekkor elfogadták a zárómérleget, felosztották a vagyont – vagyis a 200.000 koronás alaptőkét –, és kimondták a társaság megszűnését.[18] Az előbb Szentlőrinczi majd Budapest-vidéki Családház Egyesület Rt. tehát három és fél év után minden érdemi eredmény nélkül megszűnt, a Vágóék által tervezett három mintaház sorsáról nem tudni, minden valószínűséggel elbontották azokat.

Az egyesület kudarca azonban nem törte meg Décsi karrierjét a Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál, éppen ellenkezőleg. 1911-ben a jelzálog-nyilvántartási osztály vezetőjéből a jelzálogosztály főnök-helyettese, majd 1916-ban főnöke lett. 1912-ben cégjegyzési joggal ruházták fel.[19] 1918-tól a jelzálogosztály aligazgatója, 1922-től igazgatója volt.[20] 1933-ban érdemei elismeréséül Horthy Miklós kormányzó kormányfőtanácsosi címmel tüntette ki.[21]

Pápai Tamás László

2017. november 24.

[1] Nem tévesztendő össze az Ezerháztelepet létrehozó és már 1887 óta működő Puszta Szent Lőrinci Családház Építő Egylettel, amelynek nevére talán szándékosan rímelt a részvénytársaság elnevezése.

[2] BFL VII. 2. e. 00939. 1906. és BFL VII 2.c 00503. 1906.

[3] Központi Értesítő 1907. 32. évf. 2. sz. 22. o.

[4] Központi Értesítő 1901. 26. évf. 54. sz. 1337. o. és Dombóvári Antal: Rákosliget krónikája 1899-1949. In: Tanulmányok Budapest múltjából XXX. Budapest. 2002. 233-250. o.

[5] Pesti Napló, 1908. június 19. 59. évf. 147. sz. 12. o. és Budapesti Hírlap, 1898. július 24. 18. évf. 203. sz. 18. o.

[6] 1910-12-ben Vágó József tervezte Schiffer Miksa villáját is a VI. kerületi Munkácsy Mihály utcában.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vágó_József_(építész), Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet. I. rész. Budapest. 2017. 252-255. o. és http://index.hu/urbanista/2017/11/13/ismeretelen_vago_epulet_2./

[7] Budapesti Hírlap, 1906. december 1. 26. évf. 330. sz. 12. o. és Pesti Napló, 1908. január 8. 59. évf. 7. sz. 16. o.

[8]A mai Hengersor utcában még tíz évvel később is voltak telkei Schiffer Miksának. Pestszentlőrinc házszámjegyzéke 1917. (Tomory Lajos Múzeum), Pesti Napló, 1906. december 1. 57. évf. 330. sz. 13. o.

[9] Budapesti Hírlap, 1906. december 1. 26. évf. 330. sz. 12. o.

[10] Magyar Pályázatok. 1907. február. V. évf. 2. sz. 26. o.

[11] Magyar Pályázatok. 1907. február. V. évf. 2. sz. 25-31. o. Hasonló tornácos házakat a sváb Soroksáron még az 1920-as években is építettek a lakosok, azonban a modern, nyaralójellegű Pestszentlőrincen az effajta házak nem voltak divatosak.

[12] Magyar Pályázatok. 1907. február. V. évf. 2. sz. 26. o.

[13] Ha kiszámoljuk, a teljes vételár a házak bekerülési költségének többszörösére, 12000, 16800, illetve 21600 koronára rúg. Ugyanekkor például egy négy szobás, verandás családi házat 8000 koronáért kínáltak Lőrincen.

Budapesti Hírlap, 1906. december 1. 26. évf. 330. sz. 12. o. és 1907. március 20. 27. évf. 68. sz. 28. o.

[14] Pesti Napló, 1906. december 1. 57. évf. 330. sz. 13. o.

[15] BFL VII. 2. e. 00939. 1906.

[16] Pesti Napló, 1908. január 8. 59. évf. 7. sz. 16. o.

[17] BFL VII. 2. e. 00939. 1906.

[18] Uo.

[19] Pesti Napló 1911. június 14. 62. évf. 139. sz. 17. o., Budapesti Czím- és Lakásjegyzék. Budapest, 1916. 593. o. és 1912. február 14. 63. évf. 38. sz. 20. o.

[20] Magyarország, 1918. április 6. 25. évf. 82. sz. 11. o. és 8 Órai Újság 1922. április 14. 8. évf. 87. sz.

[21] Budapesti Közlöny, 1933. március 19. 67. évf. 64. sz. 1. o.