Dokumentumok
1916.05.18.
A Magyar Lőszergyár Rt. gyárának leírása.[1]
(Budapest Főváros Levéltára)
A dokumentum részletesen ismerteti a még nem teljesen üzembe helyezett pestszentlőrinci gyártelepen végzett munkafolyamatokat, bemutatja az itt található épületeket és a munkához szükséges felszerelési tárgyakat.
MAGYAR LŐSZERGYÁR
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
PESTSZENTLŐRINCZ.
Telefon:54-59, József 9-21.
MŰSZAKI LEÍRÁS
A kérelmünkben részletesen kifejtett szempont irányította munkáinkat, a mikor a mellékelt helyzetrajzon feltüntetett épületekből a 4, 5, 6, 7, 8, 10, 11, 12, 13, 22, 28, 29/2, 37, 40, 43, 45, 48, 51/2, 70 és 78 épületeket (a 29 sz.-nak déli, az 51 sz.-nak északi felét) teljesen elkészítettük, gépekkel és szerszámokkal felszereltük s üzemképes állapotba helyeztük, tekintettel arra a körülményre, hogy a többi épületek és berendezéseik nem a gyártás menetét, hanem a napi termelés mennyiségét befolyásolják.
Az üzem menetet tekintve irányadó elvnek, az egyes épületek berendezéseinek s a benne folyó műveleteknek ismertetését a következőkben közöljük.
A munkáknak teljesen önálló csoportját képezik azok a műveletek, a melyek a 4, 5, 6, 7, 8, 10, 11 és 12 sz. épületekben folynak. A vasúton érkező lövedék alkatrészek (vas, acél, sárgaréz, zink vagy más fém ötvözetek.) a 4, 7 és 10 számú épületekben raktároztatnak anyagminőség és rendeltetés szerint elkülönítve; a munkák ezekben az épületekben – csak időszakosan (naponkint egy pár óráig a kirakodás alatt) folynak s csak egy néhány ember segítségével. Ez épületek berendezése a rendeltetésből kifolyólag csupán egy pár asztalból s egy pár raktározó állványból áll, miután az anyagok legnagyobb része a raktárak padlózatán lesz felhalmozva.
Az 5, 8, és 11 sz. épületekben az előbb említett raktárakban felhalmozott lövedék alkatrészek átvizsgálása folyik. Az anyagot kisvasúti vágányon és kocsikban hordják át ezekbe az utóbb említett épületekbe; a vizsgálat az egyes alkatrészek minden egyes méretének pontos megállapításából áll, a mit idomszerrel végeznek legnagyobb részt női munkások.
A munkát asztalok mellett ülve végezik. A tapasztalat szerint legnagyobb hely és legtöbb munkás a lövedék gyújtófeje számos alkatrészének átvizsgálásához kell s ez okból a 11 sz. épület kizárólag ennek a munkának van szánva s teljes üzem esetén az egész épület le is lesz foglalva. A részleges üzem megkezdése alkalmával természetesen a belső területnek csak egy részét fogjuk igénybe venni. Az itt átvizsgált anyagot aztán innen a 12 sz. épületbe hordják át, mint előbb vasúton és kis kocsikban, ahol a további felhasználásig raktározva lesznek. A 12 sz. épületben tehát épúgy mint a 10 számúban munka nem folyik, csupán időszakosan a szállítmányok lerakása alatt s akkor is csak egy pár munkással.
Az 5 és 8 sz. épületekben a lövedékek vas és acél alkatrészei, a puskapor hüvelyek fém részei s a csomagolásra szolgáló ládák vizsgáltatnak át. A szállítás itt is mint mindenütt általában a gyár egész területén keskenyvágányú vasúton és kocsikban folyik. Az itt említett alkatrészek száma kevesebb mint a gyújtó fejé s az ellenőrzendő méretek is kisebb számúak; alkalmazott munkások száma ennélfogva itt jelentékenyen alacsonyabb, a végzendő munka mennyiségnek megfelelőleg. A munkát idomszerrel asztalokon az asztal mellett ülve végezik itt is nagyobbára női munkások.
Az átvizsgált anyagokat a 6 sz. épületben raktározzuk ideiglenesen, amíg a tervezett épületek mind föl nem épülnek; a mikor a lövedék acél, sárgaréz részei továbbá a csomagolásra szolgáló ládák a helyzetrajzon föltüntetett külön csoportokban álló raktárépületekbe kerülnek s teljesen külön kezeltetnek.
Az épületek eme csoportjába tartozik még a 13 számú, a mely a szertári anyagok raktározására szolgál a robbanó anyagok kivételével, a melyeknek külön, távol fekvő s kellőleg biztosított (az előírások szerint) raktáraik vannak. A 13 sz. épületben van a raktárnok irodája és segéd személyzete; a raktár berendezése az anyagok elhelyezésére szükséges faállványokból áll.
A részleges üzembehelyezési munkatervnél a 13 sz. épület egy elrekesztett részében az ideiglenes elektromos központot helyeztünk el, a hol a Lipták gyárból kapott magas (3000 V) feszültségű áramot a gépek hajtására szolgáló 500 V. feszültségre és a világítást tápláló 220 V. feszültségre transformáljuk. Az áram átalakítás olajtranszformátorban történik. Ugyanitt van a központi kapcsoló tábla is. A magas feszültségű áram földalatti kábeleken jut a 13 sz. épületig; a kábelvezetés vonala a mellékelt helyzetrajzon föl van tüntetve.
A tulajdonképeni üzemi munkák az ideiglenes üzemben három egymástól távol eső épületben, illetve épület csoportban terveztetnek végre hajtandóknak.
Az első csoportban egyelőre az 51 számú épületnek éjszaki fele foglal helyet. Itt fog folyni a gránátok és gránátschrapnelek[2] gyújtó fejeinek szerelése. Maga a szerelés az alkatrészek előkészítéséből és ezek összecsavarásából és a kellő helyzetben való rögzítéséből áll.
Minden egyes alkatrész előkészítése külön teremben történik s abból áll, hogy az illető részekben levő üregek lőporral, trotyllal[3] vagy gyutaccsal töltetnek ki, géperövel vagy kézi sajtóval az üregekbe préseltetnek s ebben a helyzetben megerősíttetnek vagy biztosíttatnak. Az összes szerelési munka szintén egyes részletekre van tagolva s külön termekben végrehajtva abból a célból, hogy minden esetleges baleset lehetőleg kis területre korlátoztassék. Az összes gépek mozgó alkatrészei burkolva vannak a véletlen érintés s az ennek következtében beállható baleset elhárítása végett. A tisztaság fenntartása céljából a padozat hézagmentes xylolith[4] padozat, a födél pedig gyalult deszkából készült és világos színűre lakkozott belső fedélszékborítás. A maró és fúró gépekben származó nagyobb mennyiségű finom fémforgácsot és lőporlisztet exhaustor[5] távolítja el a munka teremből s a víz medencébe csapja le.
A termek fűtésére alacsony nyomású (0.1 atm.) gőzzel történik. A végleges berendezésnél a központi kazánházból kapja a gőzt, a mely az épület előtt lesz redukáló[6] szeleppel 0.1 atm. nyomásra szabályozva. A jelenlegi ideiglenes üzemnél, a mennyiben a melegebb időszak beállott, a termek fűtését valószínűleg fölöslegessé teszi, csupán a szárító kamrák fűtéséről kívánunk gondoskodni s ez okból két lokomobilt[7] állítottunk az épülettől kellő távolságra a szükséges gőz termelése végett. A napi szükséglet céljára kivételezett lőpor elhelyezésére vaslemez ajtókkal és ablakokkal felszerelt kamra szolgál.
A vészkijáratokat az előírás szerint készítettük el.
A veszélyesebb robbanó anyagok és alkatrészek kezelésénél a lőszergyárakban már kialakult s jónak bizonyult eljárásokat és eszközöket használunk.
Az épületek második csoportjába a 40, 43, 45, 48 és 37 sz. épületeket sorozzuk, a melyekben a gránátschrapnelek részleges és végleges szerelése folyik le. A 40 sz. épületben a G.S. lövedéktest belsejének lakkozása, golyókkal való megtöltése és a golyók közti hézagoknak szurokkal való kiöntése végeztetik. Teljesen veszélytelen épület, a melyben robbanó anyag egyáltalán nem kerül; gépekből is aránylag kevés van használatban s ezek is a legkevésbbé veszélyeztetik a munkás testi épségét. Ilyen gépek: pneumatikus lakkozó gép és a 4 drb. Excenter sajtó[8] kicsiny járat hosszúsággal; továbbá két asztali frézelő gép[9]. A szurokolvasztó az épületeken kívül van elhelyezve és sem a tüzelés füstje, sem a szurok gőze az épületbe be nem kerülhet.
Világításról, szellőztetésről és megfelelő számú kijáratról gondoskodva van.
A 43 sz. épületben a G.S.[10] fejeknek trotyllal való kiöntése történik. A művelet veszélyességének megfelelő módon, s az előírás szerint a trotyl olvasztó üstöket egyenkint elválasztva s a munkatértől elkülönítve helyeztük el s az üstnek csupán csapoló csöve nyúlik be a tulajdonképeni öntő műhelybe. Az üst kiszolgálásával az üzem terjedelmétől függő módon egy-két munkás van megbízva, a kik az üstök töltögetését és a melegítésre szolgáló gőz szabályozását ellenőrzik. A megömlesztésre alacsony (0.1 atm) nyomású gőzt használunk, a mely a kettős falu üst külső üregében levő vizet melegíti 90 – 95° C melegre s így a túlmelegítés veszedelme el van teljesen hárítva. Az egész berendezés különben hasonló gépeket gyártó s már nagy tapasztalatokkal rendelkező cégtől származik, a mely ilyen berendezéseket több lőszergyárban készített s az ott szerzett tapasztalatok alapján az itteni berendezést már tökéletesítve építette föl.
Az épület alacsony nyomású gőzzel van fűtve; a szellőztetésről a menyezetből fölemelt szellőztető padlás gondoskodik. A vészkijáratok és kellő számú ajtók a gyors menekülést könnyen lehetővé teszik; általában az idézett 15756/1916 sz. határozat 10 és 11 pontját szigorúan betartottuk úgy itt mint a többi épületeknél. A mennyiben ebben az épületben nemcsak a munkahely fűtésére, hanem a trotyl olvasztására is szükséges gőz, a végleges központi fűtőház felépítéséig ideiglenes gőztermelésről kellett gondoskodnunk. E célból az épület közelében egy lokomobilt állítottunk föl kellő távolságban s innen fogjuk venni a gőzt, a mely különben teljesen hasonló viszonyok között jut az épületbe, mint a végleges berendezésből származó gőz.
A 45 sz. épületben a G.S. fej és a lövedéktest összesajtolása történik, a melyek a 40 és 43 sz. épületekben előkészítettek. A sajtolást 6 drb. hidraul.sajtó végzi, a melyek mindenike saját szivattyúval és hajtó motorral vannak fölszerelve elektromos hajtásra. A G.S. alkatrészek tisztogatásának a sajtolás előtt és után, pontos mérlegelés és ellenőrző idomrendszer mérés azok a műveletek, a melyek még itt végeztetnek. Az épület tágas és a mozgásra kellő területet nyújt tekintettel a nagyobb anyagforgalomra, a mely ez épületen át megyen. Világításról, fűtésről, szellőztetésről gondoskodtunk kellő mértékben, úgyszintén a vészkijáratok is az előirt módon meg vannak csinálva.
A G.S. lövedékek innen a 48 sz. épületbe kerülnek. Ugyanide jönnek a kész gyújtófej, a készre megtöltött patronok és a csomagolásra szolgáló ládák. A munkák itten egyszerű természetűek. Az acél lövedéktest alsó kamráját puskaporral megtöltik tölcséren át, a gyújtófejet becsavarják, viasszal eltömik a hézagokat; festéssel jelzik, s aztán a tölténnyel együtt a ládákba csomagolják. Minden művelet után idomrendszerrel és mérleggel ellenőrizvén a méreteket és súlyokat. Az egyedüli gépi berendezés ebben az épületben két horizontális kis fúró gép, a mely a gyújtófej rögzítő csavarok menetét vágja ki.
Az épület tágas s bőséges hely van hagyva az anyagforgalom és könnyű kezelés szempontjából. A fűtés, világítás, szellőztetés ép úgy mint a már leírt épületekben kellő mértékben végre van hajtva s a vészkijáratokról szintén az előírás szerint gondoskodtunk.
A becsomagolt s az elszállításra kész teljes lövedékek, a mennyiben azonnal vasúti kocsikba nem kerülnek, a 37 sz. épületben lesznek raktározva. A raktári épület az előírások szerint teljesen zárt, vasajtókkal és vasablakokkal ellátott helyiség; fedélszéke könnyű. A munkák ebben az épületben tisztán a behordásra és kihordásra szorítkoznak s különben állandóan zárva van.
Az épületek harmadik csoportjában egyelőre a 22, 28 és 29 sz. épület déli fele foglalnak helyet.
A 22 sz. épületben a lövedékek töltésére szolgáló trotylt dolgozunk föl a további műveletekhez szükséges halmazállapotokba, és pedig úgy a kívülről beszállított jegeces trotylt, mint a feldolgozásnál eső hulladék anyagot. A gépberendezés áll két hengerőrlő székből, 4 drb. vízszintes maró gépből, a melyen a tuskóvá öntött trotylból lisztet kaparnak le, továbbá két szitáló gépből. A hengerszékeken termelt őrölt trotyl a 29 sz. épületbe jő, a lisztté aprított trotyl pedig a 34 számúba kerül későbben, midőn majd az is üzemben lesz. A gépek hajtására elektromos motor szolgál s a hajtó szerkezetek kellően védve vannak a véletlen érintéstől.
A 29 sz. épületben a gránát lövedékek megtöltése folyik az az ammon salétrommal kevert trotyllal; ideiglenesen a gránátfej töltése-pikrinsavval[11], továbbá a két rész össze szerelése.
A robbanó anyagok őrölt állapotban kerülnek az épület közepén elhelyezett mechanikus szárítóba, a mely csekély melegítés mellett főkép vákummal dolgozik; a szárított anyag meleg víz fűtésű olvasztó üstökbe jő a szomszédos teremben. Az olvasztó berendezés teljesen el van különítve a munka helyiségtől. A gépberendezés a légszivattyúkból s a keverő készülékből áll. A hajtó motor a légszivattyúkkal együtt teljesen külön helyiségben van elhelyezve. Az ömlesztő terem pedig azonfelül, hogy a munkateremtől teljesen zárt 45 cm vastag fallal van elválasztva két oldalt könnyű parafa falakkal bír abból a célból, hogy az esetleges robbanás a kevesebb veszedelmet okozó irányban nyerjen levezetést s a munkatermet lehetőleg ne érintse. Magában a munkateremben az öntés, a gránátoknak az öntéshez való előkészítése s az elvégzett művelet után a lövedékek tisztogatása történik.
A csatlakozó teremben a gránátfej előkészítése, a pikrinsavval való megtöltés leragasztás itt folyik, amely fejet aztán ugyanitt a gránátba be csavarnák.
Az így előkészített gránát testet aztán a 28 sz. épületbe hordják át. Ugyanide érkeznek az egyes előkészítő műhelyekből a gyújtófej, a megtöltött patron és csomagoló ládák. Mindezen alkatrészek összeszerelése illetőleg ellenőrző vizsgálata és csomagolása itt végrehajtatik s az elszállításra teljesen kész tüzérségi lövedékek innen a vasúti kocsikba esetleg a lőszer raktárba kerülnek. Az épületben csak egy kis elektromos motor és két szintes járású kis fúró gép van, mindeniknek mozgó részei távol a rendes munkafolyamat alatt végbemenő utaktól.
A 70 számú épület puskapor raktárul szolgál. Felépítése teljesen az előírások szerint történt. Munka bennük nem folyik; kezelésénél a katonai és a rendőri szabályzatok az irányadók.
A 78 sz. épület ideiglenes iroda helyiségül fog szolgálni. A rendes irodai munka fog benne lebonyolíttatni s az épület beosztása annak szemmel tartásával készült, hogy a munkásokkal és magánfelekkel érintkező irodaszemélyzet könnyen megközelíthető legyen.
Az egészségügyi és munkásjóléti berendezésekre nézve általánosságban a következőket jegyezzük meg. A míg mosdó, árnyékszék helyiségek elkészülnek, az ideiglenes üzemben foglalkoztatott munkások számára a helyzetrajzon I.I betűkkel jelzett helyeken ideiglenes illemhelyeket létesítünk; ruhatárul pedig a főépületekben elkerített zárt szobákat fogjuk berendezni.
Az ivóvízről úgy gondoskodunk, hogy szekereken felszerelt hordókkal hozatjuk a vizet a kispesti vízvezetékről; az iroda személyzet szénsavval telitett palackozott vizet kap italul.
A szárító kamrák és a trotyl olvasztó üstök üzeméhez szükséges gőzt ideiglenesen az épületektől kellő távolságban felállított, deszkabódéval elkerített s az iparfelügyelőség által használatra engedélyezett lokomobil kazánokkal termeljük. A tűzbiztonságot még az épületekben kellő számmal elhelyezett „Minimax”[12] készülékekkel fogjuk szolgálni.
MAGYAR LŐSZERGYÁR
RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
[1] BFL V. 473/c Általkános közigzagatási iratok. Az olvashatóság kedvéért a dokumentumban a mai helyesírás szerint szerepelnek bizonyos hosszú ékezetes magánhangzók. Az eredeti, gépelt anyag ugyanis olyan írógépen készülhetett, amelyről hiányzott az í, ó, ú, ő és ű betű. Ezen kívül megtartottuk az eredeti helyesírást.
[2] Srapnel: robbanó lövedék. Henry Shrapnel (176–1842) angol tábornok találmánya (1803). A hüvelyét ólom- vagy acélgolyókkal (300, 600 vagy 3000 darabbal) és robbanóanyaggal töltötték meg. A golyók közé könnyen olvadó anyagot töltöttek. A gyújtó a fejében helyezkedett el. Gránát: kézi dobásra vagy ágyúból való kilövésre használt robbanó lövedék. A hüvelyébe robbanóanyagot töltöttek, gyutacs vezetett ki belőle, amit a gránátos dobás/kilövés előtt meggyújtott. Hegyes eleje tömör öntvényből készült. Gránátsrapnel: egységes lövedék, amely gránátként és srapnelként tulajdonságait egyesítette.
[3] Trotil: 2,4,6-trinitrotoluol, más néven TNT. Igen alacsony ütésérzékenységű, közepes hatóerejű kémiai robbanóanyag. Az első világháború alatt terjedt el, később ezt az anyagot választották mind a kémiai, mind a nukleáris robbanás erejének viszonyítási alapjául.
[4] Xylolith: különböző vegyi anyagokkal kevert fűrészpor cementszerű anyaggá sajtolva.
[5] Exhaustor (lat.): elszívó berendezés
[6] Redukáló (lat.): csökkentő
[7] Lokomobil: munkagép meghajtására használt kis hatásfokú, 10–60 kilowattos teljesítményű energiafejlesztő egység. Tűztér, gőzkazán, dugattyús gőzgép, forgattyús tengely és lendkerék összeépítve.
[8] Excenter sajtó: a bonyolultabb kovácsdarabok előállításához használt süllyesztékes alakítógép.
[9] Frézelés (ném.): érdesítés
[10] G. S a gránátsrapnel rövidítése
[11] Pikrinsav: hivatalos nevén 2,4,6-trinitrofenol. Nehézfémekkel alkotott sói robbanékonyak.
[12] Minimax készülék: Wilhelm Graaf 1902-ben szabadalmaztatta kúpos tűzoltó készülékét, ekkor született meg a Minimax márkanév.
1918. május 30.
A budapesti főügyész jelentése az igazságügyi miniszterhez a pestszentlőrinci lőszergyár munkásainak sztrájkjáról.[1]
A fővárosi államrendőrség főkapitányi hivatala 1918. évi május hó 26-án a pestvidéki kir. ügyészségnél feljelentést tett Antal Erzsébet és társai ellen magánosok ellen erőszak bűntette címén.
A beterjesztett nyomozási iratok adatai szerint ez ügyben a következő tényállás állapítható meg.
A pestszentlőrinci magyar lőszergyárban a munkások között 1918. évi május havában bérmozgalom indult meg.
A munkások 1918. évi május hó 21-én reggel munkába állottak ugyan, és munkájukat meg is kezdették, de a reggeli 9 órai szünet után egyes műhelyek munkásai részben önként részben egyes munkások felhívására a munkát abbahagyták, és a gyár udvarán gyülekeztek, hogy bérkövetelésükkel az igazgatósághoz forduljanak, és annak azonnali teljesítését követeljék.
Egyes műhelyek munkásai a munkát elhagyni nem akarták.
Az udvaron összegyűlt munkások ezen műhelyek elé csoportosultak és fenyegetésekkel követelték a munka elhagyását.
A dolgozni akaró munkások engedni voltak kénytelenek, és a munkát abbahagyták.
Más műhelyekben a munkavezetők szüntették be a munka folytatását, tekintettel az üzem veszélyességére és a munkások fenyegető magatartására.
Az összegyűlt mintegy 1500 főből álló munkásság az igazgatósági épület felé tartott.
A gyár katonai őrsége kordont vont, és a munkásokat az igazgatósági épületbe beereszteni nem akarta.
A munkásság azonban a kordont áttörte, a katonai őrséget bántalmazta és az igazgatósági épületbe betört, ahol az ott levő ingókat összetörte és kihajigálta, a gyár vezetőségét pedig szorongatta.
Közben elvágták a távbeszélő huzalát, hogy a gyárvezetőség segélyért ne fordulhasson.
Végre is a megjelent rendőrség és katonaság a munkásokat a gyártelepről kiszorította.
Müller Brúnó előadása szerint a Magyar Lőszergyár a hadban álló hadsereg egyik leghatalmasabb éltetős szerve, amelynek megbénulása a frontra nemcsak károsan, de pótolhatatlanul hat.
Minthogy a munka folytatásának megakadályozása, illetve a munka elhagyása a fegyveres erő érdekét közvetlenül veszélyeztette, s ahhoz képest gyanúsítottaknak az a cselekménye, hogy az egyes műhelyek előtt avégett csoportosultak, hogy a munka folytatását megakadályozzák, és a munkásokat a munka elhagyására bírják, a Btk. 177. § [magánosok elleni erőszak] 2. bekezdésébe ütköző, s az 1912. évi LXIII. törvénycikk [háború esetére szóló rendkívüli intézkedésekről] 20. §-ának első bekezdésébe, illetve az 1915. évi XIX. törvénycikk [a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűncselekmények megtorlásáról] 11. §-a szerint minősülő magánosok elleni erőszak bűntettének a jelenségeit tünteti fel, amelynek az elbírálása az utóbb hivatkozott törvénycikk 15. §-a szerint a budapesti kir. büntetőtörvényszék hatáskörébe tartozik, a pestvidéki kir. ügyészség a cselekmények szoros összefüggésénél fogva, a rendőrség által előzetes letartóztatásba helyezett gyanúsítottak átirányításának elrendelése mellett, az ügynek a budapesti kir. büntető törvényszékhez való áthelyezését indítványozta.
kir. főügyész.
A budapesti főállamügyészségnek Budapesten.
A soroksárpéteri Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja megütközéssel értesült arról a feljelentésről amit a helybeli karhatalom parancsnoka, Sz. Lajtos Elemér százados úr ellen a katonai hatóságok útján a főállamügyészséghez beadtak. Értesülésünk szerint ebben a százados úrnak a forradalmi időkben tanusitott magaviseletét kifogásolják. E kétségtelenül téves feljelentésnek ellent mond a nevezett egész egyénisége, gondolkodása és kifogástalan, erős magyar érzése. Mi, akiknek körében Lajtos százados immár három hónapot töltött nagyon jól ismerjük őt. Helységünk parancsnokságát a legnehezebb időben vette át, akkor amikor még egy átkos rendszer okozta izgalom uralkodott a lelkeken és ő erélyes és hazafias munkával békét és nyugalmat teremtett nálunk. Főleg az ő érdeme, hogy a valamikor Marxfalvának nevezett Soroksárpéterin a hazafias és keresztényi irányzat kifejlődhetett és megerősödhetett. És e nehéz munkakörben a polgárság számtalanszor érintkezett Lajtos százados urral és ilyenkor volt alkalma meggyőződni az ő törhetetlen magyar érzéséről. Aki pedig úgy a családi életében mint a társadalmi és hazafias munkálkodásában és hivatalos ténykedésében oly tiszta jellemnek és makulátlan keresztényi és hazafias érzésnek adta tanujelét mint ő, az semmi esetben sem követhetett el olyasmit a multban ami egy ilyen feljelentést megokolttá tehetne. Lajtos százados jelleme – amit mi igen jól ismerünk – teljességében kizárja ezt. Ezt a soroksárpéteri Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja mint a megújhodott Magyarország harcos tábora tekintélyének teljes súlyával kész bizonyítani.
Amennyiben ez ügyben tanuságtételre is szükség lenne a nevezett Párt bármikor készségesen áll a főállamügyészség rendelkezésére.
Soroksárpéteri, 1920. január 18.
A soroksárpéteri Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja nevében:
Fekete Pál Képessy József Képessy Béla Szekszárdiy Árpád
titkár elnök háznagy a párt elnöke
[1] A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai. Ötödik kötet. Budapest, 1956.
186-187. o. 160. sz.
