Figyelem! Irodáink átköltöztek!
Irodáink mostantól a Herrich-Kiss villában találhatók (1181 Bp. Margó Tivadar u. 116-118.)
Nyitvatartás: hétfő-péntek 8:00-16:00
Telefonszám (változatlan): 06-1-290-1585
Kérjük, hogy adója 1%-ával támogassa múzeumunkat!
adószámunk:15838571-1-43
A teljes befolyó összeget a Herrich-Kis villa kertjének rekonstrukciójára fordítjuk!
A félelmetes helikopter
1918. április 2-án helikopterrel kísérleteztek Pestszentlőrincen. A Petróczy István – Kármán Tódor – Zurovecz Vilmos által kifejlesztett PKZ–2 megfigyelő-helikopter első próbarepülése 1918. április 2-án a pestszentlőrinci Lipták-gyár területén zajlott. A helikopter 36 alkalommal emelkedett a magasba és elérte a rekordnak számító 50 méteres magasságot. Utolsó alkalommal azonban földnek csapódott és összetört. A kísérleteket nem folytatták.
Az első világháborúról további érdekességek olvashatók a “Sorsfordulók – Pestszentlőrinc és Soroksárpéteri az első világháborúban” című könyvben és a muzeum18ker.hu oldalon.
Baumeister-vendéglő
Üllői út 517., Szarvascsárda tér
Baumeister Ernő vendéglőjéről 1903-tól vannak adatok. A különszobákban és a táncteremben rendszeresen tartottak összejöveteleket és mulatságokat, többek között Szemere Miklós főúri barátai is.
A Baumeister családot az 1950-es években
kitelepítették. Az épület a Hazafias Népfront
székhelye lett. Ma a Polgárok Háza működik itt.
Képeslapmúzeum
http://kepeslapmuzeum.hobbipark.hu/
SPRUNG Kávéház
A középosztály szórakozóhelye volt a híres Sprung kávéház, amelyet Sprung József 1905-ben nyitott meg a Baross u. 12. szám alatt. A kávézás mellett lehetett hírlapokat is olvasni, sakkozni, kártyázni, biliárdozni. 1929-ben a helyi kaszinó vette meg az épületet, amelynek belső terét átalakíttatta: lett benne egy 17 méter hosszú díszterem, az étterem mellett külön társalgó, kártyaszobák, biliárdterem. A komfortot ventilátorok, telefon, vízvezeték, rádió is szolgálta.
Az épületben működött a Tarsoly nyomda, amelyet a II. világháború után államosítottak.
A kávéház a rendszerváltás után magánkézbe került, játéktermet alakítottak ki benne, ami mára megszűnt.
Gyógyszerészek Lőrincen – Haraszti Bernolák Máté
Haraszti Bernolák Máté 1869. szeptember 16-án született Besztercebányán. Középiskoláit ugyanott végezte. Egyetemi oklevelét a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte meg. Első állomása a budapesti Nádor utcai „Aranykereszt” gyógyszertár volt, mely később veje tulajdonába került. A pestszentlőrinci gyógyszertár jogát 1897-ben kapta meg. 1897. november 1-jén nyílt meg patikája Pusztaszentlőrincen, akkori számozás szerint az Üllői út 93. számú házban. Új gyógyszertárába (Üllői út 109., ma 425.) 1907. november 1-jén költözött át. Bekapcsolódott a község közéletébe: 1898-ban választották meg először Pusztaszentlőrinc képviselőjévé a kispesti képviselőtestületbe. Negyven évig volt a pestszentlőrinci polgárság képviselője a különválásig a kispesti, majd a pestszentlőrinci községi testületben. Tevékenyen részt vett a község társadalmi életében is. Kiemelkedő szerepe volt a katolikus egyház helyi megszervezésében, a régi és az új katolikus templom megépítésében. Alapító tagja és első delegáltja volt az Emericana Laurentia corporatiojának. Örökös díszelnöke a Pestszentlőrinci Kaszinónak, melynek megalapításában is fontos szerepe volt. Részt vett az első pestszentlőrinci Polgári Kör megszervezésében, a Hitelszövetkezet alapjainak lerakásában. Mint a pestszentlőrinci iskolagondnokság elnöke és tagja tevékenykedett a város kultúrájának szolgálatában. Számos társadalmi egyesületben vitt vezető szerepet. Elnöke volt a Vöröskereszt helyi csoportjának, díszelnöke volt a Posta-altisztek Szövetsége helyi fiókjának, a Pestszentlőrinci Országzászló bizottságnak. Ezeken kívül a vármegye törvényhatósági bizottságában, mint a virilisek választott képviselője vett részt 1934-től. A magyar gyógyszertársadalom életébe a budapesti, majd a kerületi gyógyszerészegylet választmányában kapcsolódott be.
1938 januárjában hunyt el, temetési szertartását (január 20.) dr. Wimmerth Béla pápai prelátus végezte főpapi segédlettel.
A lőrinci önkormányzattal szemben lévő üzlethelyiségben jelenleg is gyógyszertár működik, így az eredeti, dúsan faragott, homokfúvott üvegfelületekkel díszített fa bútorzat – amely Bernolák Máté ízlését dícséri – nagy részét ma is megcsodálhatjuk.
Testvére, Bernolák Nándor az első Bethlen-kormányban a népjóléti és munkaügyi miniszter tisztségét töltötte be 1921. április 14. és 1922. június 16. között. 1922-től ügyvédként praktizált és egyetemi magántanár volt.
Fia, Bernolák Lajos községi jegyző, majd városi aljegyző volt Pestszentlőrincen.
Forrás: Pestszentlőrinci Újság 1938. jan. 22. 3. oldal
Pestszentlőrinci faipari üzemét Rényi Oszkár 1911-ben hozta létre a Vasút (ma Teleki) utca és a Nefelejcs utca sarkán, a Villatelep szívében. Az épületben korábban Steiner Adolf szalagszövő gyára működött (alapítás 1903) rövid ideig. Az üzem alapításakor Rényi még az apja nevén kezdte meg a termelést, mint Rosenthal Alfréd botgyára. A háborús évek alatt láda gyártására rendezkedett be, később kaptafát és fagyapotot is előállított. Kb. 14-15 köbméter faanyagot dolgozott fel naponta. 1914 májusában – már mint Rényi és mint részvénytársaság – államsegélyért folyamodott a kereskedelemügyi miniszterhez. A 30.000 korona segély fejében vállalta, hogy öt évig a „Pestszentlőrinczen létesített botimpregnáló és hajlító gyárában” csak magyar alapanyagból és magyar munkaerővel dolgoztat, cégét pedig nem viszi tőzsdére. Valószínűleg megkapta a segélyt, és be is tartotta a feltételeket. Ebben segítette a háború kitörése, ugyanis üzemét a botgyártásról a jóval jövedelmezőbb ládagyártásra állította át: lőszeresládákat szállított a csepeli lőszergyárnak, és konzerves ládákat a hadsereg számára. Az 1914 májusában vállalt 50 fő állandó munkása mellé további változó számú (50-150 fő) dolgozót vett fel a ládák előállítására, akiket azonban nem hivatalosan foglalkoztatott, munkakönyvüket nem igazolta, biztosításuk nem volt, és a munkabérüket is alacsonyan állapította meg. A gyár és az olcsó munkaerő rendkívüli jövedelmezőségét jól mutatja, hogy Rényi Oszkár 1915-ben két alkalommal is jegyzett 20 000 korona értékben hadikölcsönt, felesége pedig 10.000 koronát. Hadiszállítóként még a háború második felében is bízott a központi hatalmak sikerében. 1916-ban 80 000, míg 1918-ban további 155 000 koronát jegyzett.
A három munkaterem szerszámgépeinek hajtását 150 lóerős gőzgép látta el.
Rényi Oszkár és felesége, szurdai Szurday Dóra a II. kerületi Bimbó út sarokházában lakott. 1925-ben Rényi ezt a házat és a két szomszédos ingatlant is megvásárolta, és egy bérpalota-együttest építtetett (Rényi-bérház).
