EÖTVÖS LORÁND

(Pest, 1848 – Budapest, 1919) fizikus, egyetemi tanár, politikus

Az egyik leghíresebb magyar fizikus. Eötvös József író és reformkori politikus fia. Először jogot is tanult, de a természettudományok, különösen a fizika nyűgözte le igazán. Német egyetemeken tanult elméleti fizikát, melyből doktorált is, majd a pesti egyetemen kezdett tanítani. Fiatalon, 25 évesen lett a Magyar Tudományos Akadémia tagja, később elnöke. Vallás- és közoktatási miniszter, országgyűlési képviselő is volt rövid ideig. Az 1880-as években a pusztaszentlőrinci villatelepen vásárolt nyaralót.

Leghíresebb felfedezése a torziós ingája, melyet Eötvös-ingának neveznek. Első kísérleteit lőrinci villája kertjében végezte. A zseniális felfedezés sokáig az olaj- és földgázkutatók legfontosabb eszköze volt, segítségével sok milliárd köbméter földgázt és kőolajat találtak. A Magyar Turista Egyesület elnökeként tevékenyen részt vett a természetjárás hazai népszerűsítésében. Több hegycsúcs meghódítása fűződik a nevéhez.

Kerületünkben általános iskola viseli nevét. Szobra, melyet 1970-ben avattak, lebontott lőrinci villája helyén áll, az Eötvös parkban.

TUDTAD-E, HOGY…

A miniszter édesapa…

Eötvös József, Eötvös Loránd édesapja 1848 márciusában vallás és közoktatásügyi miniszter lett az első felelős magyar kormányban.  Ebben  az évben született fia is.  1867-ben Deák Ferenchez csatlakozott, s újból vallás és közoktatásügyi miniszter lett. Máig ismert regénye „A falu jegyzője” c. műve, melyből megismerhetjük az akkori magyar társadalmat. Az ő nevét viseli az Eötvös kollégum. Ezt a tanárképző főiskolai kollégiumot fia alapította a nem gazdag, tehetséges vidéki fiatalok számára. Itt tanult többek között Kodály Zoltán is. Az intézmény ma is működik, jó képességű, széles érdeklődési körű egyetemi hallgatók képzését szolgálja.

A pesti egyetem…

Amikor a pesti egyetemen (fontos megjegyezni, hogy ez az egyetem ma az ő nevét viseli, ennek a rövidítése az ELTE) tanári állást kapott, első előadásán még a hallgatóság nagyobb része azért jött, hogy lássák a valóságos bárót, aki az egyetemen tanít.

A torziós inga…

• Eötvös felismerte, hogy torziós ingája alkalmas a föld belsejében elhelyezkedő ásványi anyagok felkutatására. A geodéziai eszköz ennek köszönhetően világszerte keresett találmány lett. Európa, Ázsia, Észak- és Dél-Amerika kutatási területein csaknem két évtizeden át az olajkutatás versenytárs nélküli eszköze volt, alkalmazták többek között a texasi, a venezuelai és a közel-keleti olajterületek feltárásánál.
• Ezt azonban az alkotó nem érhette meg. Zseniális felfedezését, évtizedes kutatásainak eredményét nem védette le.  Szerény, a háttérben meghúzódó tudós volt, nem szerette a zajos ünnepléseket, nem vágyott sem erkölcsi, sem anyagi elismerésekre. Ennek ellenére tudományos tevékenységéért számos hazai és külföldi kitüntetésben volt része.

A pestszentlőrinci villa…

Eötvös kiegyensúlyozott egyéniség volt. Az intenzív szellemi munka mellett rendszeresen lovagolt. Pestszentlőrinci  villája az egyetemtől 12 kilométerre állt, ennek ellenére rendszeresen lóháton járt be egyetemi előadásait megtartani.

A sziklamászó…

Nyaranta kerékpározott és szenvedélyes sziklamászó volt. Tizennyolc évesen megmászta Európa második legmagasabb csúcsát, a Monte Rosa-t (4638 m). Szenvedélyes fényképészként alpesi túráiról fényképfelvételek százait készítette. Eötvös Lorándról nevezték el az ország első, Dobogókőn található turistaházát, amely ma, mint turistamúzeum működik.

HERRICH KÁROLY

(Makó, 1818 – Budapest, 1888) vízépítő mérnök, birtokos

1841-ben szerzett mérnöki oklevelet a pesti egyetemen. Fontos szerepet vállalt a Tisza szabályozásában. Közel 30 évig dolgozott azért, hogy a megfelelő hajóút és az árvízvédelmi töltések megépülhessenek. A hatalmas munka az Alföld valamennyi vármegyéjét érintette, az átvágásokon és töltésépítéseken tízezrek dolgoztak egyszerre. Az 1879-es szegedi nagy árvíz idején mégis sok kritika érte. Az 1870-es években a Duna, a Körös-Berettyó és a Temesköz árvízvédelmével is foglalkozott.

Sokat tett a magyar mérnökök szakmai rangjáért és elismeréséért. Jelentős magánvagyona volt, Pesten több bérházat birtokolt. Szent Lőrinc pusztán az 1860-as években vásárolt nagyobb területet.

Egykori nyaralója, ahol sok időt töltött családjával, ma a Bókay-kert főépülete. A lőrinci birtok egy részén házhely eladásba kezdett (parcellázás), a Pest felé eső oldalon. Itt alakult meg a mai Kispest, Budapest 19. kerülete. Halála után, az 1800-as évek végén három lánya örökölte a megmaradt lőrinci birtokot.

TUDTAD-E, HOGY…

A Tisza szabályozója…

a Tisza szabályozása 1846 áprilisában indult meg, Vásárhelyi Pál tervei alapján. Herrich Károlynak köszönhető, hogy végig megmaradtak Vásárhelyi tervei mellett. Az igazi országépítő feladat méretét a mai autópálya építésekkel lehetne csak párhuzamba hozni. 1867-ig, a kiegyezésig Herrich Károly irányításával teljesen kiépült a Tisza teljes folyószabályozási és ármentesítési rendszere.

A vasút ellenzője…

• Miközben Európa legsűrűbb vasúti hálózata épült meg Magyarországon, Herrich még harcolt a vasút ellen, a hajóutak mellett. A magyarországi „közgazdasági nyomorúságok” fő forrásának a vasutak rendszertelen elszaporodását, azok meggondolatlan építését és a vízi utak teljes elhanyagolását tekintette.
• Birtokán, a későbbi Pestszentlőrincen éppen egy helyi érdekű vasútvonal megépítése (ma az 50-es villamos vonala) vezetett a település fejlődéséhez, a parcellázás megindulásához, komoly hasznot hajtva a Herrich-családnak.

A Magyar Mérnök és Építész Egyletet…

Herrich Károly Reitter Ferenccel és Ybl Miklóssal együtt szervezte meg a Magyar Mérnök és Építész Egyletet 1867-ben. Ez az egyesület volt a mérnöki szakma legbefolyásosabb szervezete az 1940-es évek végéig.

A család…

• Herrich Károlynak négy gyermeke született. Három lánya – Szidónia, Leona, Melanie – megérték a felnőttkort, fia – Károly – fiatalon meghalt. Bókay Árpád lett Szidónia férje.
• Herrich Károly bort is termelt lőrinci birtokán, a Bókay-kertben ma is látható impozáns borospincéje. Érdekesség, hogy a ház körül gyöngytyúkokat tartottak.
• A bókaytelepi Városház utcát korábban róla nevezték el (Herrich utca).