KONDOR BÉLA
(Pestszentlőrinc, 1931 – Budapest, 1972) festő, grafikus, költő
Igazi tragikus sorsú zseni volt. Pestszentlőrincen született, ide járt iskolába, a mai Bókay Árpád Általános Iskola épületébe. 1944-ig élt itt a család, a Wlassics utca 36-ban. Az épületet az édesapa tervezte a család számára. 1951-ben a Ganz Hajógyár képzőművészeti köréből került a budapesti képzőművészeti főiskolára. Festő szakra járt, de harmadévesen eltanácsolták.
1956-ban szerzett grafikus oklevelet, de már 1954-től kiállította műveit. Derkovits-ösztöndíjjal járt Párizsban. Könyvek illusztrálásából élt. Csak az 1960-as évek folyamán kezdték értékelni művészetét: számos hazai és nemzetközi grafikai díjat nyert. 1970-ben grafikai albumot adott ki, de összegyűjtött versei csak halála után jelentek meg. Kétszer kapott Munkácsy-díjat. Életművét halála után, 1990-ben a legrangosabb magyar kitüntetéssel, Kossuth-díjjal értékelték. Rajzait, festményeit, fotóit múzeumok, magángyűjtők őrzik.
Szobrát 1999-ben avatták a lőrinci Kossuth téren, ma sétány, művelődési ház és általános iskola viseli kerületünkben nevét.
Itt megtalálod Kondor Béla grafikáit, festményeit:
http://www.hung-art.hu/frames.html?/magyar/k/kondor_b/index.html
TUDTAD-E, HOGY…
A diák…
- Amikor Kondor Béla iskolába járt Pestszentlőrincen, a mai Bókay Árpád Általános Iskola épületébe, az elemi iskolai osztályok a mai alsó tagozat első négy osztályának, a gimnázium első 4 osztálya pedig a mai felső tagozat osztályainak feleltek meg.
- Kondor kisgimnazistaként büszkén hordta az iskola jelvényes egyensapkáját osztálytársaival együtt. Így szerepelnek, mármint egyensapkában, az osztályképen is.
Biennálé…
- Kondor Béla grafikai díjait elsősorban biennálékon szerezte.
- Biennálénak nevezik a hazai és külföldi, két évente ismétlődő rendezvényeket, így a művészettel kapcsolatosakat is. Pl. Miskolci Grafikai Biennálé. A leghíresebb, rangosabb összejövetel a Velencei Biennálé.
SZÉCSI MARGIT
(Budapest, 1928 – Budapest, 1990) költő
Gyermek és ifjúkorát Pestszentlőrincen töltötte. Először egy pincelakásban laktak. Leghosszabb ideig az Üllői úton élt a család. Ide, szüleihez még felnőttként is rendszeresen ellátogatott, sőt egy ideig a nagyszülőknél nevelkedett fia is. A mai „Piros” iskolában tanult írni-olvasni, ide járt elemibe. 1945 és 1948 között tisztviselőként dolgozott, majd bekerült az egyetemre. 1949-ben jelentek meg első versei az Új Idők és a Csillag című lapokban. Utóbbinak szerkesztője is lett.
1952-ben férjhez ment Nagy László költőhöz. 1953-tól csak írásaiból élt. Első verseskötete Március címmel jelent meg. Háromszor nyerte el a József Attila-díjat: 1957-ben, 1968-ban és 1977-ben.
Szoros barátságban állt Kondor Bélával. A gyermekkor minden ember életében meghatározó élmény. Szécsi Margit verseiben, írásaiban is fel-felbukkannak a pestszentlőrinci évek emlékei.
2003-ban avatták mellszobrát 101 éves édesanyja és testvére jelenlétében a lőrinci Kossuth téren.
Szécsi Margit összegyűjtött verseit itt találod:
http://mek.oszk.hu/01000/01076/01076.htm
Tudtad-e hogy…
Gyermekévek…
Szüleivel Pestszentlőrincen a legnagyobb szegénységben élt, amiről így vall visszaemlékezéseiben: „A legszegényebbek négyéves koromban voltunk.(…) Itt az Endrődi utcában egy pinceforma szobában laktunk. Anyám ott főzött, apám ott dolgozott. Adót nem bírtunk fizetni. Jöttek a végrehajtók, elvitték az ágyat, meg a festett toalett-tükrünket. Egyéb nem volt, csak priccs, meg gyalupad. Én, anyámmal a priccsen aludtam. Apám, lemezt tett a bakokra, meg pokrócot, arra feküdt. Szalmazsák, az volt, terménykereskedőnél töltöttük meg mindig friss szalmával. Nagyon jó szaga volt.”
A “Piros” iskola…
A mai „Piros” iskolát 1927-ben építették. A két épületet boltíves, fedett folyosó köti össze. A bal oldali épület akkor óvodának készült, emeletén az iskola igazgatója és az óvónő számára lakást hoztak létre. A jobb oldali épületben hat tanterem volt. A II. világháború és 1956 idején megrongálódott az épület. Többször átépítették. Az 1940-es évek második felében az óvoda elköltözött, azóta általános iskola működik benne.
Tudtad-e, hogy…
- 1948-ban Szécsi Margit nemcsak egyetemre került, hanem népi kollégista is lett. A népi kollégiumokban a szegény diákok esélyt kaptak a továbbtanuláshoz. A népi kollégisták családjuktól távol, közös kollégiumokban éltek, melynek költségeit az állam biztosította. Együtt tanultak, vitatkoztak, saját dalaik, hagyományaik voltak.
- Férje, Nagy László (1925-1978) költő, műfordító. Eredetileg grafikusnak készült, 1946 és 48 között az Ipar, majd a Képzőművészeti Főiskola rajz, illetve grafikus hallgatója volt. 1948-ban úgy döntött, hogy a költészetnek él. Versei és műfordításai révén egyik legjelentősebb költőnk, aki 1966-ban Kossuth díjat (a művészek legrangosabb állami elismerése) kapott.
Tudtad-e, hogy…
Szécsi Margit pestszentlőrinci éveiről többször is megemlékezett írásaiban, ekkor már az Üllői úton laktak: „Éjszaka, mikor a család már aludt, nyáron, kiszöktem a kertbe. Illatoztak a violák, fehér, lilásfekete, csuklyás, karcsú lábú kísértetek. A sárga dáliák lámpásai világítottak, mint valami ünnepélyen. Nagy lelógó fejű piros kettős szegfűk hullatták a harmatot. Az ágyások fűszegélye már fölkelt a meleg nap után a hűsben, akár a lándzsás hadsereg. Csönd volt, olykor egy villamos dübörgött el az Üllői úton. Csillagok ragyogtak. Meteorok. Üldögéltem a kertben, egy nagyra nőtt fehér tök mellett, és egy Lipison nevű országról gondolkoztam, annak Tökváros nevű fővárosáról. Ahol kis lények a lakosok: tündérek, gyíkok, békák (…) ott táncolok, vigadok velük egész éjjel.”
