Pestszentlőrinc háborús utcanevei

„Szegény szentlőrinciek! Panaszos levél alapján megállapítjuk, hogy a Vasút-utcát rövid időközökben négyszer keresztelték el. Tehát először Vasút-utca, azután Kossuth Ferenc-, majd Vilmos-császár-, most pedig gróf Tisza István- az út neve, ami jelentékeny zavart okoz a postai kézbesítésnél is.”[1]

A Kispesttől való elszakadás után hat évvel érett meg az idő arra, hogy Pestszentlőrinc utcaneveit rendezzék. Szemere Miklós az 1902-ben megvásárolt hatalmas lőrinci birtokából nem sokkal korábban a lakóingatlanok számára jelölt ki területet. Így jött létre a kavicsbánya két oldalán két telep, amelyeket a birtokosról nevezték el. 1910 körül megszületett az Ó-Szemeretelep[2], majd később a Miklóstelep. Így 1916 tavaszán, a háború közepén – azonkívül, hogy néhány korábbi utcát újraneveztek (pl. a korábbi Eperfasor, Bánya, Apaffy helyett Petőfi, Bem és Bethlen utca) – az egész Miklós- és Ó-Szemeretelep kialakuló, illetve már meglévő utcahálózatát kellett névvel ellátni.

Az Ó-Szemeretelep utcái ekkor nyertek először nevet. Legtöbbjüket az Osztrák–Magyar Monarchia és Németország jeles hadvezéreiről nevezték el (Conrad, Dankl, Hadfy, Jenő főherceg, József főherceg, Kövess, Szurmay, Tamásy, illetve Hindenburg és Mackensen), akiknek főként 1914 decemberében a limanovai csatában és 1915 májusában a gorlicei áttörésben volt fontos szerepük. Oroszország a háború elején hatalmas sikereket ért el, mélyen benyomult az Osztrák–Magyar Monarchia területére, elfoglalta majdnem az egész Galícia tartományt. A front Magyarország határán, a Kárpátoknál húzódott. A limanovai csata 1914. december 3–11. között zajlott. Ekkor sikerült megállítani az orosz hadsereg előrenyomulását Nyugat-Galíciában, Krakkótól délnyugatra. Ezt 1915. május 2-án követte a gorlicei áttörés, amikor is a központi hatalmak támadásának hatására az orosz front összeomlott. 1915 szeptemberére sikerült visszafoglalni az addig elvesztett galíciai területeket, illetve Orosz-Lengyelországot.

A kicsiny telepet az ekkor még csak trónörökös főhercegről elnevezett Károly Ferenc utca és a feleségéről elnevezett Zita tér fogta közre. De kerültek ide a fegyvernemeket idéző utcanevek (Honvéd, Huszár és Tüzér utca), melyek változatlan formában ma is léteznek.

Ahogyan korábban a Tulipántelep esetében, úgy a Miklóstelep egy részén is Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei tisztviselőkről neveztek el utcákat. (Pl. a ma is meglévők: gróf Ráday Gedeon főispán, dr. Székely György főügyész, Holló Lajos képviselő). De itt is adta magát a háborús tematika. A politikusok mellett utcát kaptak a hadászathoz kapcsolódó fogalmak is, mint az Árkász és a Hidász. Ma is létezik az Akadály és Fedezék utca. A lőszergyártásra berendezkedett Lipták-gyárra, illetve a már ekkor Pestszentlőrincre tervezett lőszergyárra utalva a Miklóstelep téglagyár és lövölde[3] közötti részén megszületett az Ágyú, Gránát, Karabély, Kartács, Löveg, Tarack utca.

Ekkor neveztek el utcát Lőrincen a fő szövetséges Vilmos császárról is (a korábbi Kossuth Ferenc utcát), amely aztán 1929-től, az őszirózsás forradalom idején meggyilkolt Tisza István nevét viselte. Igaz, a helyiek az utcát az 1930-as évekig minden változás ellenére eredeti nevén, Vasút utcának ismerték. A legtöbb háborúra utaló nevet 1929-ben megváltoztatták, de a Szemeretelepen néhány hadvezér neve 1945-48-ig fent maradt az utcatáblákon. Szurmayé pedig 2013-ban Szurmay tábornok utca formában újra visszakerült.

Személyekről elnevezett utcák	Katonai kifejezésekről elnevezett utcák
Conrad utca: Gróf Franz Conrad von Hötzendorf (1952-1925), 1912-1917 között az Osztrák-Magyar Monarchia hadseregének vezérkarfőnöke, ő irányította a hadműveleteket. Nevéhez fűződik a gorlicei áttörés megtervezése.[4] Az utca 1929-ig viselte a nevét, akkor Horthy Miklósról nevezik el. Ma Bajcsy-Zsilinszky utca, Szemeretelep	Ágyú utca: Az ágyú hosszú csőrű löveg, mely nagy kezdősebességgel a lövedéket nagy távolságra röpíti. A tüzérség fegyvere. Az utcát 1929-ben nevezték át. Ma Jókai Mór utca, Miklóstelep.
Dankl utca: Gróf Viktor Dankl von Kraśnik (1854-1941) osztrák-magyar vezérezredes. 1914-től az osztrák-magyar 1. hadsereg parancsnoka, részt vett a gorlicei áttörésben.[5] 1915 májusában ő szervezte meg az olasz front védelmét. Az utca 1929-ig viselte a nevét. Ma Temesvár utca, Szemeretelep.	Akadály utca: Az ellenség előrenyomulását meggátolni hivatott természetes vagy mesterséges műszaki és erődítési zár (drótakadály, fémakadály, betonakadály, harckocsiakadály). Az utca a Miklóstelepen található, neve nem változott.
Hadfy utca: Livnói Hadfy Imre (1853-1936) osztrák-magyar gyalogsági tábornok. A 39. honvéd gyalogos hadosztály vezetője, részt vett a limanovai csatában, és a gorlicei áttörésben.[6] Az utca 1945-ig viselte a nevét. Ma Áchim András utca, Szemeretelep.	Árkász utca: Az árkász a műszaki csapat alapvető csapatneme. Az állóháborúban nagy jelentőségre tett szert. Feladata az állásépítés és erődítési munkák végrehajtása Az utcát 1929-ben nevezték át. Ma Nagy Jenő utca, Miklóstelep.
Hindenburg utca: Paul von Hindenburg (1847-1934) német tábornagy, a tannenbergi csata hőse, 1914 novemberétől a Keleti Főparancsnokság vezetője. Vezette az 1914 végi łódź-krakkói hadműveletet, amelynek része volt a limanovai csata is.[7] Az utca 1929-ig viselte a nevét. Ma Rozsnyó utca, Szemeretelep.	Fedezék utca: Gránáttámadás ellen védelmet nyújtó építmény, jellemzően közvetlen összeköttetése volt a harcárokkal. Két fedezék közé 4 mértes betonfalat húztak, a teteje is betonból volt, belsejét fával burkolták. Alacsony belmagassága miatt fekvésre, ülésre volt alkalmas. Az utca a Miklóstelepen található, neve nem változott.
Jenő főherceg utca: Habsburg-Lotaringiai Jenő főherceg (1863-1954) osztrák-magyar tábornok, az önkéntes hadigondozás felügyelője, 1914 decemberétől a balkáni, 1915 májusától az olasz front parancsnoka. Részt vett az 1916. májusi dél-tiroli offenzíva megszervezésében.[8] Az utca 1929-ig viselte a nevét. Ma Nagyszalonta utca, Szemeretele.p	Gránát utca: A tüzérségi lőszer egyik típusa. Két jellemző fajtája a romboló és a repeszgránát. A rombológránát becsapódás után nagy erőt kifejtve robban, a repeszgránát becsapódáskor, vagy időzítés esetén még a röppályán. Az állóháborúban megnőtt a jelentőségük.[9] Az utcát 1929-ben nevezték át. Ma Vas Gereben utca, Miklóstelep.
József főherceg utca: Habsburg-Lotaringiai József Ferdinánd Szalvátor főherceg (1872-1942) osztrák-magyar tábornok. 1914 októberétől a 4. hadsereg parancsnoka, részt vett a limanovai csatában és a gorlicei áttörésben. Az utca 1945-ig viselte a nevét. Ma József Attila utca, Szemeretelep.	Hidász utca: A hidászcsapat a műszaki csapat alapvető csapatneméből, az utászból lett elkülönítve. A háború alatt 2 hídépítő zászlóalj építette a hadsereg számára az állandó jellegű nehézhidakat a Herbert-féle vas hídanyagból.[10] Az utcát 1929-ben nevezték át. Ma Simonyi Géza utca, Miklóstelep.
Károly Ferenc utca: Habsburg-Lotaringiai Károly Ferenc József főherceg (1887-1922) I. Károly néven osztrák császár IV. Károlyként magyar király 1916-1918 között. 1914-től a Hadsereg-főparancsnokságon volt, ezredesi, később tábornoki rangban. 1916 novemberétől uralkodott 1918. novemberig.[11] Az utca elnevezésekor még trónörökös. 1929-ig viselte nevét. Ma Nyíregyháza utca, Szemeretelep.	Honvéd utca: A honvéd a 1868-1918 között fennállt Magyar Honvédségbe besorozott katona. A Honvédség a Magyar Királyság fegyveres ereje volt. 1912-től azonos rangon a császári és király közös hadsereggel és az osztrák Landwehrrel. Szerepe a közös hadsereg támogatása. Gyalogság, lovasság és tüzérség alkotta.[12] Az utca a Szemeretelepen található, neve nem változott.
Kövess utca: Báró kövesházi Kövess Hermann (1854-1924) osztrák-magyar tábornagy. 1915 szeptemberéig az orosz harctéren vezette a XII. hadtestet, részt vett a gorlicei áttörésben.[13] 1915 őszétől a szerb fronton harcolt, az általa vezetett hadsereg foglalta el Belgrádot. Az utca 1929-ig viselte a nevét. Ma Szent László utca, Szemeretelep.	Huszár utca: Könnyűlovas katona. A huszárság magyar eredetű fegyvernem. Az utca a Szemeretelepen található, neve nem változott.
Mackensen utca: August von Mackensen (1849-1945) német tábornagy. Harcolt a tannenbergi csatában. 1914 novemberétől a 9., 1915 áprilisától a 11. német hadsereg élén állt. Vezette a łódź-krakkói hadműveletet, részt vett a gorlicei áttörésben, majd hadserege élén elfoglalta Szerbiát.[14] Az utca 1945-ig viselte a nevét. Ma Varga Katalin utca, Szemeretelep.	Karabély utca: Ismétlő kézi lőfegyver, a gyalogság alapvető fegyvere, amely a puskától annyiban tért el, hogy a háton keresztül vetve hordták. A világháború elején a monarchia haderejében a Mannlicher-féle puska és karabély volt rendszeresítve.[15] Az utcát 1929-ben nevezték át. Ma Vers utca, Miklóstelep.
Szurmay utca: Báró uzsoki Szurmay Sándor (1860-1945) osztrák-magyar gyalogsági tábornok. 1914 novemberéig a közös hadügyminisztérium államtitkára, majd a 38. honvéd gyalogos hadosztály parancsnokaként részt vett a limanovai csatában, a Szurmay-hadseregcsoport élén 1914-15 fordulóján megvédte az uzsoki hágót, majd a gorlicei áttörésben vett részt.[16] Az utcát 1946-ben nevezték át. Ma Szurmay tábornok utca, Szemeretelep.	Kartács utca: Az egyik legegyszerűbb tüzérségi lőszertípus. A karton- vagy fémlemezzel összefogott golyók a kilövéskor már a csőben szabaddá váltak, így nagy hatásfokkal alkalmazható volt a közelharcban a támadó gyalogság vagy lovasság ellen. Egyszerű volt az előállítása és a kezelése is[17]. Az utcát 1929-ben nevezték át. Ma Bessenyei György utca, Miklóstelep.
Tamássy utca: Fogarasi Tamássy Árpád (1861-1939) osztrák-magyar táborszernagy. A 23. honvéd gyalogos hadosztály parancsnoka, részt vett a lembergi hadjáratban és a przemyśli csatákban. 1915 márciusában orosz fogságba esett, csak 1918 februárjában szabadult.[18] Az utca 1948-ig viselte a nevét. Ma Kuróczy Pál utca, Szemeretelep.	Löveg utca: Összefoglaló elnevezés a tüzérség fegyvertípusaira. Beletartozik az ágyú, a tarack, az ostromlöveg és a légvédelem fegyvereként az aknavető is. A monarchia lövegei 1914-ben elavultak voltak, de a háború alatt folyamatosan fejlesztették és lecserélték őket.[19] Az utcát 1929-ben nevezték át. Ma Gárdonyi Géza utca, Miklóstelep.
Vilmos császár út: Hohenzollern II. Vilmos (1859-1941) 1888-1918 között német császár és porosz király. A háború alatt a hadsereg formális irányítója, a hadműveletekben nem vett részt.[20] Az utca 1929-ig viselte a nevét, ma Teleki utca, Lónyatelep.	Tarack utca: A tarack az ágyúhoz hasonló, de annál rövidebb csövű löveg. Takarásban lévő helyek belövésére használta a tüzérség. Az utcát 1929-ben nevezték át. Ma Tompa Mihály utca, Miklóstelep.
Zita tér: Zita Maria Adelgunda (1892-1989) Bourbon-pármai hercegnő 1911-től Habsburg-Lotaringiai Károly Ferenc József főherceg, a későbbi IV. Károly magyar király felesége, 1916-1918 között magyar királyné.[21] A teret 1945-ben nevezték át. Ma Május 1. tér, Szemeretelep.	Tüzér utca: A tüzérség feladata a másik két fegyvernem, a gyalogság és a lovasság támogatása volt, az első világháború idején a korszerű technika által jelentősen megnövelt lőtávolságokkal megnőtt a szerepe. A háború idején különült el belőle a légvédelem és a tankelhárítás. Az utca a Szemeretelepen található, neve nem változott.

[1] Kispest-Szentlőrinc, 1929. december 14. 3. o.

[2] Az elnevezés a mai Szemeretelep vasút felé eső, északkeleti részét jelöli. Területét a mai Honvéd, Nyíregyháza, Nagyszalonta, és Borics Pál utca határolja.

[3] A mai Haladás és Ráday Gedeon utca közötti területen.

[4] MAGYARORSZÁG AZ ELSŐ VILÁGHÁBORÚBAN. Lexikon A–Zs. Főszerk.: Szijj Jolán. Petit Real, Budapest, 2000. 108. o. (221. szócikk)

[5] LEXIKON 122-123. o. (252. szócikk)

[6] LEXIKON 224-225. o. (491. szócikk)

[7] LEXIKON 289. o. (662. szócikk)

[8] LEXIKON 316. o. (719. szócikk)

[9] LEXIKON 694. o. (1562. szócikk)

[10] LEXIKON 288. o. (659. szócikk)

[11] LEXIKON 322-323. o. (736. szócikk)

[12] LEXIKON 296. o. (676. szócikk)

[13] LEXIKON 384. o. (865. szócikk)

[14] LEXIKON 441. o. (998. szócikk)